A statusztörvényhez benyújtott módosító csomagba bekerült egy olyan javaslat is, amely szerint a jövőben csak azokat a szakszervezeteket tekintené reprezentatívnak és törvényes tárgyalópartnernek a kormányzat az oktatási szférában, melyek taglétszáma lefedi a teljes foglakoztatotti kör minimum tíz százalékát. Eddig ilyen, taglétszámra vonatkozó megkötés nem volt – írja a Népszava.
A fenti módosítás feltehetőleg az Európai Bizottság nyomására került a javaslatok közé, ugyanis fennállt annak a lehetősége, hogy e nélkül a két legnagyobb tanári érdekképviselet, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is kiesett volna a tárgyalásra jogosultak köréből. A módosító javaslat ugyanakkor csak a mintegy 14 ezres tagsággal rendelkező PSZ-nek kedvez, az alacsonyabb taglétszámú PDSZ képviselőinek továbbra sem biztos a helye a tárgyalóasztalok mellett.
Ez elég egyértelműen egy „lex PDSZ”, ki akarnak minket szorítani a tárgyalásokból
– nyilatkozta a lapnak Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője. Nagy úgy érzi, a kormánynak az is szándéka, hogy egymás ellen fordítsa a két szakszervezetet, amelyek egyébként egy sztrájkbizottságot alkotnak. Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke is azt mondta, hogy a módosító javaslattal szerinte is éket próbálnak verni az érdekképviseletek közé, ezért azt a PSZ elfogadhatatlannak tartja.
A módosító csomagba bekerült egy olyan javaslat is, amely szerint csak a kabinet által létrehozott, kötelező tagsággal rendelkező Nemzeti Pedagógus Karral kell majd a köznevelés-szakmai javaslatokat megvitatni, a szakszervezettel pedig csak a munkaügyi és szociális ügyeket érintő javaslatokat. Gosztonyi Gábor és Nagy Erzsébet szerint ez értelmezhetetlen, a szakmai és a munkaügyi javaslatok ugyanis a legtöbb esetben fedik egymást, nem lehet a kettőt élesen szétválasztani.
