Kormányinfó: árplafon az energiára, SZÉP-kártyával is lehet hidegélelmet venni

Ennyi volt a kormányzati tájékoztató.

Gulyás Gergely nem tudja,  azt mondta, utánanéz majd a dolognak, nem alapozna sajtóértesüléseke. Azt viszont hozzátette, hogy Ukrajna magyarokhoz és Magyarországhoz való hozzáállása nem indokolja azt, hogy a kormány siessen az eljárással.

A múlt héten nyilvánosságra került egy levelezés a Klebersberg Intézet és a Köznevelési Államtitkárság munkatársai között, melyben egy újságírói kérdés megválaszolása során elhangzott közöttük, hogy nagy bajban lennének, ha mindig a színtiszta igazat mondanák. Gulyás erre Gyurcsány Ferencet megidézve azt mondta, volt olyan kormányzat Magyarországon, ami az egész munkásságát hazugságra építette, Gulyás szerint ugyanakkor füllenteni sem szabad, és ez érvényes a kormány minden intézményére.

A miniszter szerint a Klebersberg Intézetre és a Köznevelési Államtitkárságra tartozik, hogy lesz-e a történteknek személyi következménye, illetve kérdésre hozzátette, nem tudja, hogy azóta Orbán Viktor beszélt-e Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárral.

Lapunk újságírója kérdezte meg, hogy a kormány miért száll be 244 milliárd forinttal Zuglóban, a Bosnyák téri építkezésbe. Gulyás közölte, a szándék az, hogy állami szervezetek költöznek majd Zuglóba a belvárosból. A bérelt ingatlanokat, tulajdonra cserélik, illetve több belvárosi ingatlant terveznek értékesíteni. Mint mondta, van egy terv arra vonatkozóan, mely állami szervek költöznek. Példaként említette a nagy létszámú szervezeteket, így a NAV-ot és a Központi Ellátási Főigazgatóságot.

Szintén kérdésünkre a kormányszóvivő részletezte: a hivatalos híradásokban szereplő, Ukrajnából a háború kitörése óta érkezett több mint egymillió ember közül 37 ezren kaptak menedékes státuszt, és körülbelül 200 ezren folyamodtak ideiglenes tartózkodási engedélyért.

Gulyás megismételte nemrég elmondott véleményét, hogy az embercsempészek szabadon engedése azért volt indokolt, mert olyan emberekről van szó, akik külföldi állampolgárként Magyarországon követtek el bűncselekményt, az ország jobban jár, hogy ezek az emberek nincsenek itt, és nem kell a börtönbeli ellátásukat adófizetői pénzből finanszírozni. Utalva arra, hogy nemrég Ausztria bekérette a magyar nagykövetet az üggyel kapcsolatban, Gulyás azt mondta, nagyon remélik, hogy az orsztrákok elfogadták az indoklásukat, a hozzájáruláskra azonba nincs szükségünk.

Gulyás kérdést kapott arról is, hogy mit lehet tudni a Koszovóban megsérült magyar békefenntartókról, erről azonban nem volt új információja.

Üzemanyagok jövedéki adójának megemelése ágazati szereplők szerint dupla akkora, mint lehetne.

Gulyás szerint Brüsszel kényszerítette ránk az emelést, de ezzel is a minimum szint közelében vagyunk. Ugyanakkor az ágazati szakértők szerint 20 forintos emelés elegendő lett volna a minimumszinthez, de a kormány 40 forintot emelt. A miniszter azt mondta, nem tudja, pontosan ki, mit mondott, ezért óvatosan fogalmaz a kérdésben.

Az RTL kérdezte meg, hogy a kormány készül-e rá, hogy tömeges felmondás lesz a tanárok részéről, ha a státusztörvényt elfogadják. Gulyás közölte, nem számítanak ilyenre. Szerinte a csendes többség korrektnek tartja az új szabályokat. A béremelést rendezni kell viszont. Közölte, szerinte bizonyos területeken van pedagógushiány.

A PB gázpalackokkal kapcsolatban is érkezett kérdés, egész pontosan, hogy miért nem műkdött a hatósági ár, és hogy a jövőben hogyan szavatolja a kormány az ellátásbizotnságot és a hatósági árat.

Gulyás szerint mivel nincs magyar gyártó, az a két lehetőség állt fenn, hogy vagy változtatnak a szabályzaton, vagy nem lesznek gázpalackok. Előbbi mellett döntöttek, az elfogadásra váró törvény pedig a most fennálló állapotokat fogja legalizálni.

Ötezer pedagógus jelezte, hogy felmond, ha elfogadják a státusztörvényt – ennyien írták alá az ahang oldalán található petíciót. Erről kérdezte az Index Gulyást.

Erre a miniszter úgy reagált, hogy annyira veszik ezt komolyan, mint az ahangot.

Gulyás szerint nem, elképzelhetőnek tartja, hogy az EU-ban még azelőtt gyorsan át akarják nyomni az új szabályozást, hogy kialakulna egy ellenálló blokk olyan tagállamok részvételével, amelyek bevándorlásellenes politikát folytatnak.

Gulyás szerint ezt törvény rögzíti. Ha az infláció magasabb lesz, akkor várható novemberben. De alapvetően arra számítanak, hogy jelentősen csökken majd az infláció, ám ezt egyelőre nem látni.

Ismét a pedagógusok béremeléséről kérdezték Gulyást, aki megerősítette, hogy 10 százalékos emelés garantáltan lesz. De kiemelte, az elmaradottabb területeken akár 20-25 százalékos béremelés is lesz, de azt nem fejtette ki, hogy pontosan hol.

Mondta az érintett, aki ismét kijelentette, hogy nem hirdet programot.

A Petőfi Zenei Díjjal kapcsolatban Tóth Gabi munkásságáról kérdezték a miniszter, aki ugyan elmondta, hogy nem feladata véleményt nyilvánítani ilyen kérdésben, szubjektív véleményét így is megosztotta, szereti Tóth Gabit.

Elmondása szerint a miniszter azt követően értesült az Oroszországból hozzánk küldött tizenegy ukrán hadifoglyról, amikor azok már megérkeztek, ahogy a külügy is csak ezt követően értesítette az ukrán felet, azt azonban megismételte, hogy nem volt a kormánynak értesítési kötelezettsége, mert ezek az emberek már nem voltak hadifoglyok, „megtörtént a szabadításuk”, ők döntöttek úgy ezután, hogy Magyarországra akarnak jönni.

Gulyás miniszter nem tudja megmondani, hogy pontosan mikor szavaznak a státusztörvényről, de július 7-ig biztosan. Mint mondta, egyébként pedig hosszabb ideje hallgat már arról, hogy a törvényt szerinte hibásan státusztörvénynek nevezik, ő új életpályamodellnek hívná.

Szóba került a végkilégítések ügye, hiszen a jogviszonyváltással ez változik. Ha valaki nem írja alá az új státuszát, akkor jóval kevesebb végkielégítést kap. Húsz év tanítás után 8 havi helyett csak kéthavi végkielégítés jár. Továbbá a pedagógus szakszervezetek szerint az új jogviszonnyal is kevesebb végielégítés járna.

Gulyás azt mondta, utánanéz ennek, de – ahogy fogalmazott – a pedagógus szakszervezetek állításaira ne építsünk márványtemplomot.

A pedagógusbérek kapcsán mondta ezt, megjegyezve, hogy ha egy magyar EP-képviselő ír levelet Brüsszelbe, hogy ne adjanak pénzt, azzal nagyon nem lehet mit kezdeni. A miniszter szerint vannak pártpolitika felett álló ügyek, a pedagógusbérek kérdése pontosan ilyen, így nem érti, hogy az ellenzék miért gáncsolja a folyamatokat. Hozzátette viszont, hogy akkor is bért fognak emelni, ha a baloldal továbbra is gátolják az EU-s pénzek folyósítását, legfeljebb később érünk el idáig.

Arról érkezett kérdés, hogy azok az országok, akik ukrajnai menekülteket fogadnak be, esetleg mentesülhetnek-e a tervezett migránskvóta alól. Gulyás szerint szó van erről, de mivel még nincs végleges szabályozás, nem tudják mi lesz a jogszabályban, illetve az sem biztos, hogy amire lesz végleges szöveg, még tartani fog a háború. „Reméljük, hogy nem” – teszi hozzá a miniszter.

Gulyás szerint nehéz kérdés, hogy mikor ér véget a háború, Európa ebben a kérdésben nem játszik olyan szerepet, amilyet játszhatna, szerinte az a döntés született, hogy Európának az amerikai álláspontot kell követnie. A miniszter szerint az Egyesült Államokon, Ukrajnán és Oroszországon múlik, hogy mikor lesz béke, ő mindenesetre nem látja maga előtt, hogy a következő hónapokban megállapodnak a felek.

Az Oroszország által Magyarországnak átadott, kárpátaljai hadifoglyokkal kapcsolatban a Gulyás azt mondta, hogy már nem minősül hadifogolynak jogi értelemben az átadott tizenegy ember. Egyházközi együttműködés történt, ami megfelel minden előírásnak. Szabad akaratukból jöttek ide, és szabad akaratukból dönthetnek arról, hogy elhagyják-e az országot, erre is van lehetőségük, nem figyelteti meg őket a magyar állam, oda utaznak, ahova akarnak. Ez nem rendőrállam.

Szerdán várható döntés az élelmiszerár-stop esetleges meghosszabbításáról – mondta Gulyás. Közölte, nagyon elfoglalt volt a kormány, ezért csak a héten tudnak vele foglalkozni.

A Fővárosi Törvényszék mentesítette a Ryanair számára kiszabott 300 milliós bírságot. Ezután adónem átnevezés történt. Gulyás elmondta, mivel egyfokú volt az eljárás, nem fellebbeznek. De újra le kell folytatni az eljárást. Azt is meg kell vizsgálni, hogy érdemes-e a Kúriához fordulni.

A hvg.hu újságírója azzal kezdett, hogy Lázár János miniszter azt mondta, hogy ha megválasztják újra Hódmezővásárhely polgármesterének megint Márki-Zay Pétert, akkor semmilyen állami támogatásra nem számíthatnak. Azt kérdezte, hogy ez a kormány hivatalos álláspontja-e, azonban a kérdés elől kitért Gulyás. Azt mondta, szerinte fenyegetésekben Márki-Zay előrébb jár. Egyébként pedig Lázár a térség országgyűlési képviselője.

Mondta ezt arra a felvetésre, hogy főpolgármesterként a jövőben valószínűleg nem tudna résztvenni a kormányinfókon.

A kormányszóvisző megkapta a kérdést, hogy Tarlós István felvetésére elvállalná-e, hogy induljon a főpolgármesteri címért. A kormányszóvivő megismételte, hogy jelenleg a saját feladataira koncentrál, amiben ugyanúgy megtalálja a kihívást. Hozzátette továbbá, hogy a pártban még semmilyen döntés nem született arról, hogy kit indít a Fidesz Budapesten.

A miniszter a múlt héten Izraelben járt, ahol egy kisebb csoport tüntető megzavarta, amikor interjút adott. Gulyás megjegyezte, hogy a sajtó becsülettel beszámolt a történtekről, továbbá jelezte, hogy lehettek volna többet a tüntetők, mert az egész így egy kicsit szánalmas volt.