A szocialista Tóth Bertalan a Miniszterelnökséget vezető minisztert kérdezte arról, miért módosította a kormány a közmeghallgatás szabályait úgy, hogy a rendelet hatálybalépése óta nem feltétel az érintettek személyes megjelenése. Gulyás Gergelytől arra várt választ, mi a célja ennek, hogy szolgálja a módosítás a lakosok és a döntéshozók közötti kapcsolatot.
Ha nincs közmeghallgatás, akkor nincsenek kínos helyzetbe került fideszesek?
Vadai Ágnes erről személyesen Orbán Viktor miniszterelnök-pártelnököt kérdezte, hiszen a rendeletet is ő írta alá. A Demokratikus Koalíció képviselője szintén az indokra lett volna kíváncsi, a kormányfőt külön megkérte,
hogy egy magyar állampolgárt se nézzenek annyira ostobának, hogy az orosz agresszióra hivatkoznak akkor, amikor elszabotálják és lényegében felszámolják a közmeghallgatás intézményét!
Orbán Viktor semmire sem hivatkozott, mivel ezúttal sem válaszolt. Gulyás Gergely sem.
Közmeghallgatásból közelhallgatás
Panyi Miklós, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára a kötelező válaszadást elintézte annyival, hogy a két ellenzéki politikus figyelmébe ajánlotta az Országgyűlés május 8-ai plenáris ülésén általa mondottakat.
Az állami hírügynökség jelentése szerint akkor Csárdi Antal (LMP) kérdezte a közmeghallgatást közelhallgatássá változtató rendeletről, amire az államtitkár kioktató módon azt felelte, ha a dollárbaloldalnak valóban fontos a transzparencia, az állampolgárok tájékoztatása, akkor számoljon el a külföldről kapott pénzzel.
Panyi Miklós a kifogásolt rendelettel kapcsolatban azt mondta, ez pusztán egy lehetőség a hatóságoknak és az önkormányzatoknak, ráadásul nem is új a szabály, mert már korábban is alkalmazták, igaz a koronavírus-járvány alatt, de akkor a tapasztalatok pozitívak voltak róla.
Az államtitkár megítélése szerint az önkormányzatok támogatják a működésüket könnyítő, a bürokráciát csökkentő intézkedéseket. Az online meghallgatáson résztvevők száma szinte korlátlan lehet.
