A kormánypárti médiabirodalomhoz tartozó Karc FM szombati, Háttérkép című műsorában két közgazdász, Bogár László egykori MDF-es és MDNP-s országgyűlési képviselő, valamint Boros Imre korábbi kisgazda képviselő volt Gajdics Ottó vendége. Előbbi 1998 és 2002 között a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, utóbbi tárca nélküli miniszter volt az első Orbán-kormány alatt, máig gyakori vendégei mindketten a jobboldali beszélgetős műsoroknak, még korábban mindketten a kommunista állampárt tagjai voltak, Boros az MNB egyik pártalapszervezetének titkára, valamint az állambiztonság operatív tisztje is.
Témájuk, a műsor címéhez is illeszkedve, mi más lehetett volna, mint a háttérhatalom, mégis a magyar történelmi diskurzust is gazdagították sűrűn egymás szavába vágva új szempontokkal.
Bogár egy ponton azt fejtegette, hogy V. Károly császár és a vele szemben álló Nagy Szulejmán török szultán finanszírozását „személy szerint ugyanaz a nem létező globális pénzhatalmi erő látta el”, és ki is fosztották majd be is döntötték mindkét birodalmat.
Erre Boros megjegyzte, hogy akkoriban még legalább nevesíteni lehetett ezeket a bizonyos köröket, ott voltak a Fuggerek, Magyarországon a hazaáruló Thurzó család meg az egyik „érsekatya, aki a kincstárnokot, hogy úgy mondjam, megkeresztelte”. A magyar érintettségtől aztán Bogár is lendületbe jött, és úgy reagált:
Mondjuk ez a Dózsa György nevű ügynök is, aki, úgy látszik kurva jó minden rendszernek, holott valójában a legpusztítóbb ügynök volt…
Azt is megjegyezte, hogy „tizenkét évvel Mohács előtt egy mesterségesen kirobbantott polgárháborút szervezni azért komoly truváj”, egyszersmind szorgalmazta, hogy szereljék le a szinte minden településen megtalálható dózsás utcanévtáblákat.
Bár a kortárs történetírás kritikusabb Dózsa Györggyel, mint a kultuszát 1945 után építők, az, hogy a nemzetközi pénzügyi elit ügynökeként robbantotta ki az 1514-es parasztfelkelést, egyelőre még eredeti gondolatnak számít.
(via 444.hu)
