Január végén másodszor hozott nyilvánosságra titkosszolgálati jelentést az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága az ellenzékhez köthető szervezetekhez érkező külföldi pénzekről. Ebből derült ki, hogy több mint 4 milliárd forintról van szó. Mielőtt nagyító alá vesszük a megismert titkosszolgálati dokumentumokat, összefoglaljuk a külföldi pénzek ügyének legfontosabb fejleményeit:
- Márki-Zay Péter tavaly nyáron beszélt először arról, hogy a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) az országgyűlési választási kampány alatt az Egyesült Államokból kapott pénzügyi támogatást az Action for Democracy (AD) nevű szervezeten keresztül. Először százmilliós tételt említett, az összeg az ősz elejére 1,8 milliárd forintra nőtt. Ez sok pénz, még ha a kormányoldal kampányköltségeinek a töredéke is. Korábbi cikkünk a támogatás hátterét mutatta be.
- A rendőrség és a nemzetbiztonsági bizottság is foglalkozni kezdett az üggyel, és NAV-vizsgálat is indult.
- Az ősz végére a kormánymédia és a Fidesz politikusai már folyamatosan dollárbaloldalról és példátlan befolyási kísérletről beszéltek.
- Az ellenzéki pártok, amelyek Márki-Zay szövetségesei voltak a kampányban, azt állítják: nem tudtak semmiről. Az AD nyilatkozatai sem tették világosabbá az ügyet.
- Novemberben kiderült, hogy Márki-Zay mozgalmán kívül egy magáncég, az Oraculum 2020 Kft. is kapott közel egymilliárd forintnyi pénzt az AD-től – azóta sem ismert, hogy pontosan mire.
- Nem tudni azt sem, hogy a milliárdok kitől érkeztek, pedig ez kulcskérdés, az AD ugyanis csak közvetítő szervezet.
- Valójában az sem teljesen világos, hogy mit látunk: kiskapuzást és „kreatív” kampányolást vagy törvénysértést? Az utóbbinak az minősülne, ha kiderülne, hogy a pártokhoz is került a külföldi pénzből. Ez eddig nem bizonyosodott be.
- Az ügyben még ősszel nyomozást indított a Nemzeti Nyomozó Iroda. Most az ORFK azt közölte a 24.hu-val, hogy az ügy már nincs a rendőrségnél, azt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vizsgálja. Közben az Állami Számvevőszék is rámozdult a témára, alább kiderül, hogyan.
Itt tartottunk, amikor a nemzetbiztonsági bizottság újabb részleteket hozott nyilvánosságra a titkosszolgálati jelentésből. Ezekben a részletekben pedig nemcsak új információk voltak, de a nyilvános adatoknak ellentmondó ténybeli tévedések és más talányok is.
És akad egy azóta felbukkant, aligha alábecsülhető szempont is: Orbán Viktor az évértékelőjében azt mondta, hogy a jelenleg 4 milliárd forinton álló „külföldi” segítség Soros Györgytől származik. Ehhez képest az a titkosszolgálati jelentés, amely a Rogán Antal alá tartozó Nemzeti Információs Központ munkája, a befolyás epicentrumát a Biden-adminisztráció környékére teszi, noha perdöntő bizonyítékkal ezt nem támasztja alá. A titkosszolgálati jelentés nem is nevesíti Sorost. Ez lényeges különbség: nyilvánvalóan más az értelmezése a történetnek, ha az egy milliárdos magánakciója a támogatás, illetve ha egy másik ország kormánya áll mögötte. Igaz, a politikai kommunikáció ezt a két szálat könnyű kézzel köti össze.
Ami nem stimmel
A nyilvánossá tett jelentés egyik furcsasága, hogy akad benne nem kevés tárgyi tévedés.
- A jelentés 10. oldalán. található ábra szerint a történetben egyre nagyobb szerepet kapó korábbi MSZP-s vállalkozó, Páva Zoltán a Hungaroplakát Kft. tulajdonosa. Ám a cégadatok szerint a Hungaroplakát tulajdonosa a Hajdú Vagyonkezelő Kft.
- A jelentés szerint ennek is Páva a tulajdonosa. A cégadatok azonban ezt sem támasztják alá: a vagyonkezelő tulajdonosa a németországi EMI Investment Gmbh, amelynek tulajdonosa papíron egy szombathelyi nő, akinek egyébként nincsenek magyarországi cégérdekeltségei. Páva az Opten céginformációs rendszer adatai szerint a Hajdú Vagyonkezelő és a Hungaroplakát ügyvezetője ugyan, de egyiknek sem tulajdonosa.
- A jelentés szintén Páva tulajdonának írja az EagleEye Marketing Kft.-t. Ez a cég valójában azé a Molnár Istváné, a Datadat-csoport egyik tulajdonosáé, Páva itt is csak ügyvezető.
Páva Zoltán nem akart nyilatkozni az ügyben, de annyit megerősített a 24.hu-nak, hogy a fenti cégek nincsenek a tulajdonában.
Van más furcsaság is a jelentésben. Feltűnő, hogy miközben nyilvánosságra hoznak tucatnyi magyar cégnevet, olyanokat is, amelyeknek nincs is közük a külföldi pénzekhez, addig a 900 millió forintnak megfelelő összeget küldő svájci alapítvány nevét nem közlik. Igaz, a vezetők monogramja alapján ez is azonosítható, mi is megtaláltuk őket, ahogy az Átlátszó is.
Megkerestük a Nemzeti Információs Központot, hogy tisztázzák a jelentés pontatlanságait, homályos vagy ellentmondásos elemeit, ám érdemben nem reagáltak, azt közölték, hogy a nyilvánosságra hozott dokumentumokon kívül nem tudnak tájékoztatást adni.
Támogatás vagy szolgáltatás?
A legutóbbi titkosszolgálati jelentés legerősebb információja az újabb 900 millió forint volt, ami egy svájci alapítványon keresztül érkezett Magyarországra. Megkerestük a genfi székhelyű Fondation Pluralisme elnökét, Jean-François Martit, hogy megkérdezzük, miért utaltak, milyen célból, és legfőképp: kinek a pénze volt az, ami az Oraculum 2020 Kft.-nél kötött ki? Ez a vállalkozás valóban Páva Zoltáné. A svájci ügyvéd – aki számos cég képviseletét látja el ingatlanvállalkozásoktól holdingokig – azzal hárította el kérdésünket, hogy a törvény által a magánalapítványok számára előírt beszámolási kötelezettségnek eleget tett, ezen túl más információ átadása ellenkezik az irányelveikkel. Ő tehát nem akarta elárulni, hogy kinek a pénzét utalták el az Oraculumnak, és konkrétan mire.
Ezt az összeget a titkosszolgálat a korábban közölt 3 milliárd forinthoz egyszerűen hozzáadta, és ez alapján írta azt, hogy „a Magyarországra érkezett külföldi pénzügyi támogatások összege meghaladhatta a 4 milliárd forintot.” A titkosszolgálati narratíva lényegi pontja ez.
- A svájci pénzt az amerikaival együtt kezeli.
- Egybemossa a cégeket és a politikai szervezetet is, amikor azt írja, hogy az „MMM, az Oraculum 2020 Kft., és a Datadat a külföldről érkező támogatások koordinátorai.”
Egyrészt nem tudni, mit jelent az, hogy koordinátor. Másrészt Páva cége korábban cáfolta, hogy támogatást kaptak volna Svájcból, mondván, jogszerűen „megkötött szerződéses jogviszony keretében nyújtottunk szolgáltatást, amelyet számla ellenében egyenlítettek ki a szerződött partnerek. Ezeknek a megbízásoknak semmi köze nem volt Márki-Zay Péter kampányához.” A titkosszolgálati jelentésből az látszik, hogy a svájci alapítványtól 2021 szeptemberétől 2022. február 23-áig érkezett pénz az Oraculumhoz, vagyis a kampány utolsó másfél hónapjában már nem; ettől függetlenül persze az összeget fel lehetett használni kampánycélokra.
Mint egy puzzle, amit lassan raknak ki az asztalra
A fent részletezett hibákkal és dilemmákkal olyan politikusokat kerestünk meg, akik ültek a nemzetbiztonsági bizottságban, és láttak már hasonló jelentéseket. Egy, korábban a bizottságban dolgozó forrásunk azt mondta,
jelen pillanatban lehetetlen megmondani, hogy mennyire súlyos ügy ez. Nem tudni, merre kerekítik ki a történetet. Érezhetően van valamilyen szándék, de szerintem nem láttunk még mindent, mert nem ezt akarják. Kicsit olyan ez, mint amikor valaki elkezdi kirakni a puzzle darabjait az asztalra, a többiek meg azt találgatják, mit ad majd ki a teljes kép. Ami biztos, hogy jelenleg a közhangulat befolyásolása folyik a részleteiben nyilvánosságra hozott anyagok segítségével is.
Egy másik politikus azt mondja, hogy „az egész egy nagy leleplezésnek van beállítva anélkül, hogy tudnánk, ki és mire költötte a pénzt, és hogy történt-e törvénysértés. De akkor mi itt a leleplezés? Amit a nyilvánosságra hozott jelentésekben eddig kaptunk, az nyilvánvalóan adagolva, csepegtetve van.” A második jelentésben számos, az ügy szempontjából irreleváns cég neve szerepelt, miközben lényegi kérdésekre nem válaszol. Legfőképp arra, hogy történt-e törvénytelenség, akár úgy, hogy a pénzt pártcélokra használták. A politikusok azt nem tudták megtippelni sem, hogy a titkosszolgálat miért tesz azonosíthatóvá egy szervezetet (a svájci alapítványt), amelyet nem nevez meg.
De kicsoda Páva Zoltán?
A januári jelentés érdemi mozzanata, hogy a hazai ellenzék körüli háttérvilágból a Datadat-csoport mellett egy új (igaz, ahhoz szervesen kapcsolódó) szereplő, Páva Zoltán alakja is hangsúlyosan megjelent benne. Cége, az Oraculum 2020 Kft. eddig kétmilliárdnyi külföldi forráshoz jutott, ennek nagyjából a fele jött az Egyesült Államokból, a másik fele Svájcból.
Ráadásul – amint láttuk – a titkosszolgálat narratívája ráépítette Páva vállalkozását az ellenzéki kampányra, és nem megbízott szolgáltatóként értelmezi a szerepét, hanem alakítóként. Pávával kapcsolatban azonban egyelőre több dolog tisztázatlan. Nem tudni, hogy milyen információk alapján tették meg őt „koordinátorrá” a jelentésben, nem tudni azt sem, hogy a titkosszolgálatoknak a banki utalások adatain túl vannak-e más információi, ahogy az sem világos, hogy a banki adatokból mindent megosztottak-e a nyilvánossággal. Továbbá azt sem tudni, hogy a kampány előtt érkezett svájci forrást mire költötte el az Oraculum 2020 Kft. Erre, illetve a kétmilliárd forint egészére vonatkozó kérdéseinkre Páva Zoltán sem válaszolt.
Hogy Pávának mi volt a szerepe az ellenzéki kampányban, arról több véleményt is hallottunk, ezekben közös, hogy a befolyása – dacára a külföldről érkező kétmilliárdnak – semmiképp sem hasonlítható össze a datadatos Szigetvári Viktoréval, aki bejáratos volt a Hold utcai kampányközpontba, és a Márki-Zay Péterrel közös vezetői értekezleteknek is résztvevője volt. Pávát múltja és édesapja (volt országgyűlési képviselő és komlói polgármester) miatt könnyen lehet az MSZP-hez, illetve egyes szerződések miatt a DK-hoz kötni, ugyanakkor forrásunk szerint fontosabb a Datadathoz vezető szál, amelynek céges bizonyítéka a már említett Eagle Eye Marketing Kft.
Több forrásunk szerint Páva nem autonóm szereplő, inkább egy „intéző” abban a háttérvilágban, amelynek legbefolyásosabb figurája Szigetvári.
Páva 2008 és 2010 között előbb Gyurcsány Ferenc miniszterelnöki kabinetjében, majd Bajnai Gordon kormányában a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, Molnár Csaba mellett volt politikai tanácsadó. Tagja volt az MSZP-nek, de aztán kilépett a szocialista pártból. Megfigyelték a Pegasus kémszoftverrel, ám az nem derült ki, hogy milyen ügyben. Páva azt mondta, hogy bár ő az egyedüli tulajdonosa az Ez a lényeg nevű ellenzéki weboldalt működtető Oraculum 2020 Kft.-nek, több befektető is áll a cég mögött, az ő kilétüket azonban nem fedte fel. Korábban megkérdezték tőle, hogy miből van cégének több száz milliós bevétele, de nem árulta el.
A portálnak mindenesetre összellenzéki vélekedés szerint komoly szerepe volt a 2019-es önkormányzati választás tulajdonképpeni ellenzéki sikereiben. (A 2019-es kampány másik komoly segítője a Datadat-csoport volt.) Hogy ez a modell nem tudott újra sikeres lenni, az betudható annak is – mondja egyik forrásunk, aki korábban rálátott az Ez a lényeg működésére –, hogy a 2019-es önkormányzati kudarc után a Fidesz „ráfordult” az online térre, és olyan források érkeztek a kormányzati hangok „felerősítésére” (elsősorban a Megafonba), melyek kioltották az ellenzéki próbálkozást.
Komoly cégbirodalom épült fel Páva körül
Tény, hogy pár év alatt kisebb cégbirodalom épült ki Páva körül, még ha nem is pontosan abban a szerkezetben, amely a titkosszolgálati jelentésben szerepel. Ebben a 2019-ben alapított Ez a lényeg kiadója mellett van köztéri plakátcég, médiacég, sőt postai kézbesítő vállalkozás is.
Vegyük sorba ezeket a cégeket:
- Páva Zoltán 2020 óta ügyvezetője az EagleEye-Marketingnek. A cég tulajdonosa, mint említettük, az a Molnár István, aki (Szigetvári Viktor, valamint a korábban szintén Gyurcsány alatt dolgozó Ficsor Ádám és Dessewffy Tibor mellett) tulajdonosa a Datadat Professional Kft.-nek. Az előző parlamenti ciklusban ez a reklámügynökségi cég a DK-tól social media tanácsadásért kapott 115 millió forintot. Az új ciklusban eddig ugyanerre 43 millióért szerződött.
Ennél fontosabb lehet, hogy Páva a közterületi piacra is belépett. Ennek azért van jelentősége, mert a nagy plakátcégek közül a kampányban értesüléseink szerint lényegében csak innen tudott felülethez jutni az ellenzék. 2022 ősze óta Páva a vezérigazgatója a Hungaroplakát és az Interplakát Kft.-nek is.
A Hungaroplakát szerepe a 2022-es ellenzéki kampányban jelentős volt (igaz, ekkor Pávának még nem volt benne szerepe az Opten adatai szerint.). Ez a milliárdos bevételű cég információink szerint több ezer felületet biztosított az ellenzéki politikusoknak, ezek között volt bőven óriásplakát és citylight felület is. Ez a cég volt az ellenzéki kampány közterületi részének fő lába, sőt van olyan forrásunk, aki arról számolt be, hogy máshol alig vagy egyáltalán nem tudtak felületet vásárolni. Ebből az is következik, hogy
A Hungaroplakát tulajdonosi háttere enyhén szólva sem tiszta. Állítólag a cég a 2014-es kampányban a MSZP kiszolgálója volt. Tulajdonosa közvetetten 2021-ig a baloldaliként számon tartott Bleuer István volt, aki a NER-ben is meg tudott őrizni valamennyi részesedést a közterületi plakáthelyekből. Igaz, egy másik plakátcége, az ESMA végül a NER egyik milliárdosánál, Garancsi Istvánnál kötött ki.
Ezt akarja kideríteni az ÁSZ
A Hungaroplakát tulajdonosi háttere azért is érdekes, mert éppen a választás előtti évben, 2021-ben jött az új tulajdonos a Hajdú Vagyonkezelőn keresztül. Ez egy német cég lett, az EMI Investment GMBH, amelyről nagyon kevés tudható dacára annak, hogy komoly magyar portfólióval rendelkezik. Az EMI tulajdonosa papíron egy szombathelyi nő, Szabóné Kalmár Szilvia, akinek ugyanakkor magyar érdekeltsége nincs, és nem is volt (mindössze egy velemi cégben volt évekkel ezelőtt felügyelőbizottsági tag). Annak ellenére, hogy a milliárdos bevételű Hungaroplakát tulajdonosa, a cég elektronikusan elérhetetlen. Az EMI profilja szerint média- és reklámcég-befektetéssel foglalkozik, de hogy valóban Szabóné lenne a valódi tulajdonos, az minimum kétséges.
Ráadásul nem csak „plakátoldalon” játszik szerepet ez a német vállalkozás. Kapcsolódik hozzá futárcég, nyomtatott médium és online portál is. A kampány során megjelent egy Ez kell nevű magazin is. Ennek volt online és nyomtatott, ingyenes, postaládákban terjesztett formátuma is: annak az újságnak, amelyet online utolsóként el lehet érni, a mosolygó Márki-Zay Péterrel együtt az áll a címlapján, hogy Élet és biztonság: mit jelent az ellenzéki program a mindennapokban.
A főleg a vidéki választókat célzó lap kiadója a County Média Kft., ennek tulajdonosa pedig szintén a már említett EMI GMBH. A County Médiát a kampány előtt alig két hónappal jegyezték be.
Az EMI-hez kapcsolódik még két, a titkosszolgálati jelentésben nevesített cég, melyek e szerint a Datadat partnerei voltak:
- FelitunoMedia Kft. (postai, illetve futárcég),
- EMI Online Kft. (reklámügynöki tevékenység).
A tulajdonosi háttér azonosságán túl mindhárom céget 2021 második felében hozták létre, körülbelül fél évvel a parlamenti választás előtt.
Érdeklődtünk a FelitunoMedia Kft.-t, hogy a kampány során végeztek-e bármilyen szolgáltatást az ellenzék számára, de nem reagáltak megkeresésünkre. A céghez kapcsolódó friss információ, hogy a Mi Hazánk hétfőn feljelentette a Momentumot külföldi pénzből folytatott pártfinanszírozás miatt, mondván, ügyvezetője, Sárándy Rajmund a szintén 2021 őszén alapított Street Fluence Kft. ügyvezetője is, mely a Momentum közelmúltbeli óriásplakát-kampányát biztosítja, méghozzá a radikális párt szerint a piaci ár negyedéért.
Az alapügyben az Állami Számvevőszék már magáncégeknél is vizsgálódik, de hogy melyiknél, azt nem tudni. Érdeklődésünkre az ÁSZ azt írta: a 2022-es országgyűlési választás kampányköltségeire fordított pénzeszközök felhasználását a törvényi előírás szerint ellenőrzi a jelölőszervezeteknél.
„A Nemzeti Információs Központ nyilvánosságra hozott jelentése és egyéb, a sajtóban nyilvánosságot látott nyilatkozatok (például Márki-Zay Péter nyilatkozatai) alapján felmerültek olyan információk, amelyek az Állami Számvevőszék megállapításainak megalapozottsága, a tények teljes körű feltárása és tisztázása érdekében további vizsgálatot igényelnek.
A nyilvánosságra hozott jelentés alapján felmerülhet a kétség, hogy az együttműködéssel érintett pártok kampányköltései a kampányelszámolásban nem jelennek meg teljes körűen.
A folyamatban lévő ellenőrzés keretében az ÁSZ a törvényben biztosított felhatalmazással élve, az ellenőrzési megállapítások alátámasztása érdekében az érintett magáncégek felé megkereséssel él” – írták kérdésünkre.
Legalább két releváns kérdés még nyitva van. Az egyik, amelyet az ÁSZ kutat, hogy tudniillik a külföldről érkező pénzből jutott-e párttevékenység finanszírozására, vagyis történt-e törvénysértés. Választ eddig erre egyik vizsgálódó szervezet sem adott, de a revizorok alighanem nagyítóval vizsgálják át a Hungaroplakát és az ellenzéki szereplők szerződéseit, hiszen egy hasonló ügyben a Jobbik már nagyon komoly, a létét is veszélyeztető büntetést kapott, amiért mélyen a piaci ár alatt hirdetett Simicska Lajos cégeinek felületein.
Hasonlóan súlyos kérdés, hogy ki küldte a pénzt: ki utalt a svájci alapítványnak, illetve az Action for Democracynak? Ez azonban hivatalos úton aligha kideríthető a magyar állam szervei számára – miközben a kormányoldal nyilatkozataiban érdemi bizonyítékok nélkül is tényként kezeli hol Soros György, hol az amerikai Demokrata Párt érintettségét.
