Belföld

Jönnek az 500 pontos sportolók – átírták a felsőoktatási felvételi rendszert

Marjai János / 24.hu
Marjai János / 24.hu
Eldőlt, hogy a középszintű érettségi százalékos eredménye, hány felvételi pontot ér.

Megjelent a Magyar Közlönyben az az Orbán Viktor kormányfő  által jegyzett rendelet, amely módosítja a felsőoktatási felvételi eljárást. Azt már korábban bejelentette Csák János kulturális és innovációs miniszter, hogy jelentősen átalakul a rendszer, így több jogosítványuk lesz az egyetemeknek hallgatóik kiválasztásában.

Most kiderült, az intézményeknek a felvételi előtt legalább két évvel meg kell határozniuk

  • a tantárgyak és érettségi vizsgatárgyak körét (tanulmányi pont),
  • az érettségi vizsgatárgyak körét (érettségi pont),
  • valamint az úgynevezett intézményi pont feltételeit.

A jelentkező egy felvételi eljárásban – függetlenül végzettségeitől, szakképzettségeitől, képesítéseitől – legfeljebb hat meghirdetésre ( karra, szakra, szakképzésre, képzési helyre) jelentkezhet, de megjelölhet több finanszírozási formát. Ha valaki ugyanazon szakra állami ösztöndíjjal támogatott és önköltséges képzésre is jelentkezik, az egy jelentkezésnek számít. A felsőoktatásért felelős miniszter dönt arról, hogy mely alapképzésben, osztatlan képzésben, felsőoktatási szakképzésben, mesterképzésben vehető igénybe állami ösztöndíj.

A rendelet szerint a tanulmányi pontokat a jelentkező 9–12. – nyelvi előkészítő esetén 9/Ny–12. – évfolyamos középiskolai osztályzataiból és a középiskolai tanulmányok lezárásaként megszerzett érettségi bizonyítványban szereplő vizsgatárgyak százalékos eredményeiből kell kiszámolni. A következő módon:
a) öt tantárgy: a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika, egy legalább két évig tanult választott idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom), valamint egy legalább két évig tanult, a felsőoktatási intézmény által meghatározott egy tantárgy utolsó két (tanult) év végi osztályzatainak összegét kettővel meg kell szorozni;

b) az érettségi bizonyítványban szereplő vizsgaeredmények közül a négy kötelező és egy, a felsőoktatási intézmény által meghatározott érettségi vizsgatárgy százalékos eredménye átlagát egész számra kell kerekíteni.

Az érettségi pontok száma emelt szintű érettséginél egyenlő az adott vizsgatárgyból elért százalékos eredménnyel.

A középszinten tett érettséginél a százalékos eredmény alapján figyelembe vehető érettségi pontokról a kormány döntött. A rendelet melléklete a 25 százalékos középszintű érettségi vizsgától (17 pont) a 100 százalékosig (67 pont) adja meg, miként kell számolni. 

A rendelet szerint a felsőoktatási intézmény által meghatározott intézményi pont „különösen az alábbi jogcímeken adható”:

  • emelt szintű érettségi vizsga,
  • nemzetiségi nyelvből, nemzetiségi nyelv és irodalomból tett érettségi vizsga,
  • felvételi vizsga, amely járhat személyes megjelenéssel, és lehet szóbeli vagy írásbeli vizsga, a részvételt a felsőoktatási intézmény feltételekhez kötheti,
  • kompetenciateszt,
  • nyelvvizsga vagy nyelvtudás,
  • tanulmányi és művészeti versenyek,
  • sporteredmények,
  • szakképesítés,
  • esélyegyenlőség,
  • munkatapasztalat,
  • részképzésben való részvétel, illetve ha a felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevélből nem számítottak érettségi pontot, az azonos képzési terület szakjára történő jelentkezés esetén a felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevélért.

Az önkéntes katonai szolgálatért továbbra is járnak a pluszpontok, de a legjobban a sikeres sportolók járnak.

A korábbi rendelet helyett, az új rendelkezés így szól.

Felvételi összpontszáma 500 pont annak a jelentkezőnek bármely általa választott intézményben meghirdetett képzésen – ha megfelel a jelentkezési és alkalmassági feltételeknek –, aki

  • olimpiai játékon, Sakkolimpián, 1984-től kezdődően a Paralimpián vagy a Siketlimpián 1–8. helyezést,
  • a Nemzetközi Olimpiai Bizottság vagy a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság által elismert sportágban az adott sportág magyarországi országos sportági szakszövetségének, a Magyar Paralimpiai Bizottságnak, illetve a Magyar Hallássérültek Sportszövetségének igazolása alapján felnőtt korosztály részére szervezett világbajnokságon 1–3. helyezést,
    Európa-bajnokságon 1. helyezést ért el.

Az Eduline oktatási szakportál korábban azt írta, hogy a felvételin  azok, akik valamilyen sportversenyen sikeresek voltak legfeljebb 50 többletpontot kaphattak.

A 2023. évi általános felvételi eljárásban a felsőoktatási intézmény az érettségi pont számításához az adott szakra megállapított emelt szintű érettségi vizsgatárgy helyett ugyanazon érettségi vizsgatárgy középszintű eredményét is elfogadhatja.

Frissítünk!

Megújult, rugalmasabbá vált a felvételi rendszer

A Kulturális és Innovációs Minisztérium közleménye szerint július végén az egyetemekkel, fenntartókkal és a hallgatókkal folytatott konzultáció után született meg a döntés a felvételi rendszer megújításáról, amelynek részletszabályait tartalmazza a mostani rendelet. Az átalakítás célja az  volt, hogy nagyobb legyen a választás szabadsága az egyetemek, a leendő hallgatóik és családjuk számára. A tárca szerint az új rendszer ötvözi az eddigi előnyöket, miközben számos ponton megerősíti a felsőoktatási intézmények döntési lehetőségeit.

A felsőoktatási intézmények döntési szabadságot kapnak abban, hogy a változatlanul 500 pontos felvételi rendszeren belül határozzanak 100 pont odaítéléséről, az érettségi pontszámításnál figyelembe vehető tárgyakról, azok szintjéről, a felvételi minimumpontokról.

A 100 intézményi ponton felül 100 pont jár a középiskolai tanulmányi eredményekért és 300 pont az érettségi eredményekért. A 300 érettségi pontból 100 pont a magyar, matematika, történelem, idegen nyelv valamint egy, az intézmény által meghatározott érettségi vizsgatárgy, míg 200 pont szintén az intézmény által választott két érettségi vizsgatárgy eredménye.

A felsőoktatásért felelős miniszter az érettségi tárgyak egy bővebb körét határozza meg képzési területenként, szintenként, amelyből a felsőoktatási intézmény választja ki az érettségi pont számításához az elvárt érettségi tárgyak körét, dönti el, hogy kér-e egy adott szakhoz emelt szintű érettségi vizsgát. A közép és emelt szintű érettségi felvételi pontszámításának összehasonlíthatóságárt a sikeres középszintű érettségi vizsga százalékos eredményének 2/3-a, míg az emelt szintű vizsga százalékos eredményének egésze számít felvételi pontként.

Az intézményi 100 pont több részből állhat össze, például szóbeli felvételi vizsgából, motivációs levélből, nyelvi kompetenciából vagy munkatapasztalatból. Természetesen a továbbiakban is lehetőség van az esélyegyenlőségért, a sporteredményekért, a tanulmányi és művészeti versenyeken elért eredményekért többletpontot andi. Ezeken túlmenően az intézmény szabadsága eldönteni azt is, hogy ebben a kategóriában az adott képzés sajátosságából fakadóan mit vesz figyelembe.

A tárca fontosnak tartja, hogy azok a jó gyakorlatok, amelyek a hallgatóknak kedvezőek voltak – többek között a szakképzésből való egyetemi bejutás, a több pontszámítási mód közül a legjobb érvényesítése, az oklevél alapján történő pontszámítás, az önkéntes tartalékos katonai szolgálat többletpontjainak figyelembevétele – a jövőben is megmaradnak. Ráadásul a felsőoktatásba történő bejutás könnyebbé válhat a korábban tanulmányokat végző vagy diplomával még nem rendelkezők számára.

A képzésüket 2024 szeptemberében kezdők már az új szabályok szerint kerülhetnek be a felsőoktatásba. A jelentkezők számára előnyösebb változások esetében azonban nem szükséges a két év felkészülési idő, így már a 2023. évi általános felvételi eljárás során is lehetőség van arra, hogy az intézmények úgy döntsenek, egyes szakoknál középszintű érettségi vizsgát írnak elő, vagy csökkentik az eddigi központilag meghatározott minimumpontokat.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik