Ne figyeljenek oda arra, amit mondok, egyetlen dologra figyeljenek, amit csinálok
– mondta több mint tíz évvel ezelőtt Orbán Viktor a WikiLeaks-botrány kapcsán diplomatáknak, de az idézet tulajdonképpen végigkíséri miniszterelnöki pályáját.
A kormányfő csütörtökön Bécsben is úgy magyarázta komoly vihart kavaró tusnádfürdői szavait a fajok keveredéséről, hogy időnként félreérthetően fogalmaz, mindazonáltal Magyarország fantasztikus eredményeket ért el a rasszizmus és az antiszemitizmus elleni küzdelemben, különösen az ő kormánya idején, úgyhogy ennek fényében érdemes mérlegre tenni a gondolatait. Amelyek a Mazsihisz szerint komoly aggodalomra adnak okot, amelyek miatt az amerikai nagykövetség közleményt adott ki, és amelyekkel szembeni tiltakozásul lemondott miniszterelnöki megbízotti posztjáról Hegedüs Zsuzsa, aki egyenesen fajgyűlölőnek minősítette Orbán szavait, igaz, a kormányfő korrekciója után okafogyottnak tartja távozását.
Mivel a beszéd nem sokkal követte a katatörvény módosítását, ami százezrek számára jelent adóemelést, és még kevesebbel a rezsicsökkentés kivezetését, aminek következményeként az átlagfogyasztás felett hétszeresére nő a gáz ára, sokakban felvetődött, hogy Orbán fajelméleti fejtegetése megint afféle figyelemelterelési kísérlet a húsbavágó megélhetési kérdésekről – csak ezúttal talán túlságosan is jól sikerült a figyelem elterelése, ami végül visszakozásra késztette az ilyesmire ritkán kapható Orbánt.
Tény, hogy a Fidesz az elmúlt években rendszeresen alkalmazta azt a taktikát, hogy egy nagy visszhangot kiváltó témával megosztotta a hazai közvéleményt, hogy tűzben tartsa a szavazóit, és elvonja a figyelmet a számára kényelmetlenebb ügyekről. Voltak közöttük valós problémák, mint az illegális bevándorlás, és olyanok is, amelyet a Fidesz igyekezett azzá tenni.
- A migráció például évekre meghatározta a kormány kommunikációját, és oroszlánrésze volt a Fidesz választási sikereiben is, miközben 2015 után már nem jelentett komoly fenyegetést.
- Voltak olyan, a Fidesz által napirendre vett ügyek is, amelyek nagy nemzetközi visszhangot váltottak ki, a választók jelentős része látványos ellenszenvvel viseltetett irántuk, a kormány mégis elment a falig, és végigvette eredeti tervét, gondoljunk a CEU elüldözésére vagy homofóbtörvény elfogadására.
- És voltak látványos lyukrafutások is, amikor bár a kormányoldal nagy lendülettel állt bele egy-egy kampányba, végül ezek az ügyek lekerültek a napirendről.
Internetadó
Kezdésként ott volt az Orbán-kormányok talán leglátványosabb kudarca, az internetadó bevezetésének ötlete 2014 őszéről, amit elsöpört a népharag.
Amikor az elképzelést először belengették, úgy tűnhetett, hogy csak figyelemelterelésnek szánja a kormány, lévén nem sokkal korábban robbant ki a Vida Ildikó NAV-elnök nevével fémjelzett amerikai kitiltási botrány. Az Egyesült Államok megtagadta a beutazás lehetőségét hat, akkor még meg nem nevezett magyar köztisztviselőtől, mert azok korrupciós ügyekben érintettek. November elejére kiderült, hogy a kitiltottak egyike Vida Ildikó.
Varga Mihály pendítette meg, hogy az internet-felhasználóknak 150 forintot kellene fizetniük minden gigabájtért, amiből az állam 20 milliárdos bevételt remélt. Ennek hatására a fővárosban tüntetések kezdődtek, melyek egy ízben odáig fajultak, hogy néhány tiltakozó számítógép-alkatrészekkel és szeméttel dobálta meg a Fidesz székházát. A tüntetők – akik nemcsak megszorításként, hanem a véleményszabadság korlátozásaként is értelmezték az internetadót – ultimátumot adtak a kormánynak és Orbán Viktornak a javaslat visszavonására. A miniszterelnök október 31-én a Kossuth Rádióban jelentette be, hogy mivel az emberek „megkérdőjelezik a távközlési adó kiterjesztésének észszerűségét”, a megálmodott formában nem vezetik be a netadót. Azóta mégcsak elő sem került hasonló ötlet.
Kötelező drogteszt
Alig egy hónappal azután, hogy az internetadó ötletét kikukázta a kormány, 2014 decemberében Kocsis Máté állt elő azzal a javaslattal, hogy vezesék be az évenkénti kötelező drogtesztet a 12 és 18 év közötti korosztályban, valamint a politikusok és az újságírók körében. Az első hetekben a nagyobbik kormánypárt teljesen elköteleződött az ügy mellett, és bár a részletek (ide értve az alkotmányossági problémák megoldását, amit nehezített, hogy januárban a Fidesz elveszítette kétharmados többségét a parlamentben) a legkevésbé sem voltak világosak senki előtt, Rogán Antal fogadkozott, hogy év januárban, de legkésőbb február elejére törvényjavaslatba öntik az elképzelést. Orbán Viktor is többször kifejtette a véleményét a kötelező drogtesztről, például azt mondta, támogaja az elképzelést, mert szerinte „aki drogot fogyaszt, arra nem lehet számítani a drogmaffia elleni küzdelemben”, ezért tisztázni kell, ki hol áll.
A Hvg azt írta, hogy a drogteszt ötlete egyenesen a miniszterelnöki kommunikációs stábban született meg, és kiötlői
A kormánypárt támogatottsága a kitiltási ügyet és a netadós tüntetéseket követően mélyponton volt, hamar kiderült azonban, hogy ezen nem a kötelező drogteszt ötlete fog segíteni, a törvényjavaslat sem született meg a beígért időpontig, sőt soha sem. Az elképzelés a Fideszen belül sem aratott osztatlan sikert az ötlet, és az ünnepek alatt lekerült a napirenderől, a kritikát ritkán megfogalmazó Kövér László egyenesen úgy nyilatkozott róla a Heti Válasznak, hogy
egy-egy ilyen kapkodásban fogant ötlet több kárt okoz, mint amennyi haszonnal esetleg a bevezetése járna.
Halálbüntetés
Napirenden kell tartani a halálbüntetés kérdését, mert úgy néz ki, hogy a három csapásnak és a tényleges életfogytiglannak nincs elég visszatartó ereje
– mondta Orbán Viktor 2015 áprilisában, napokkal azután, hogy Kaposváron egy férfi egy rablás során meggyilkolt egy trafikban dolgozó húszéves eladónőt. Korábban Lázár János is beszélt arról, hogy a bíróságoknak fogalmuk sincs a magyar valóságról, ő maga pedig a társadalomnak ahhoz a részéhez tartozik, ami visszaállítaná a halálbüntetést.
Az elmélkedés nagy port kavart itthon és külföldön is, az ellenzéki pártok bírálata mellett Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke emlékeztetett arra, hogy az EU-ban nem ismerik a halálbüntetés fogalmát.
A Fidesz hamar el is tekintett tőle, elemzők szerint eredetileg sem szolgált mást, mint hogy elejét vegyék annak, hogy választóik átpártoljanak a kormánypártnál radikálisabbnak mutatkozó, épp virágkorát élő Jobbikhoz. Májusban Tuzson Bence frakciószóvivő már azt mondta, a halálbüntetés visszaállításának nincs alkotmányos realitása, de beszélni ettől még lehet róla.
Vasárnapi boltzár
A 2015 nyarának végén tetőfokára hágó migrációs válság olyan fegyvert adott a témák között sokáig keresgélő Fidesz kezébe, ami hosszú évekig üzembiztosan kitartott, és nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a párt kétharmados többséget szerezzen a 2018-as parlamenti választáson. Mégis jutott erre az időszakra is olyan téma, amibe hiába ölt nagy energiákat a kormányzati kommunikáció, végül kénytelenek voltak elengedni.
Erre példa a vasárnapi boltzár, amit a kormánypártok a KDNP nagy sikereként 2015 márciusában szavaztak meg, és amit mindvégig jelentős lakossági ellenszenv kísért, több üzlet pedig úgy próbált kijátszani, hogy piaccá minősítette át magát, így nem vonatkozott rá a szabályozás. Amikor Nyakó István szocialista képviselő népszavazási kérdést akart leadni a boltzár eltörléséről, egy „kopaszokból” álló csapat állta útját, így a herceghalmi fideszes polgármester felesége, Erdösi Lászlóné adhatott le elsőként kérdést. A dologból komoly botrány lett, főleg azután, hogy kiderült, a Nyakó útját elálló személyek mindegyike büntetett előéletű volt, és többen tudni vélték azt is, hogy Kubatov Gáborhoz, a Ferencváros elnökéhez, egyben a Fidesz alelnökéhez köthetők.
A kormány képviseletében végül Rogán Antal állt ki a nyilvánosság elé 2016 áprilisában, miután a kabinet kért egy tanulmányt a Nemzetgazdasági Minisztériumtól a boltzár tapasztalatairól, hogy bejelentse, alig több mint egy év után visszavonják az intzézkedést, és újra engedélyezik az üzletek nyitvatartását.
Szegregáció és börtönbiznisz
A migráció témája óriási sikert hozott a Fidesznek, de a 2018-as választás után úgy tűnt, a kormányzati kommunikáció mindent kipréselt a témából, így a Fidesz újabb ellenség után nézett. 2020 első heteiben kezdett körvonalazódni, hogy a büntetésüket töltő rabok kerülhetnek a célkeresztbe. A szavak szintjén a kormány hadat üzent a börtönbizisznek, hivatalosan a börtönzsúfoltsági kártalanításokkal kapcsolatos visszaélések megszüntetése érdekében, azt állítva, hogy a rabok, ügyvédek és civil szervezetek így akarnak minél több pénzt kicsikarni az államtól.
Hasonló üzenetet küldött a miniszterelnök a gyöngyöspatai romáknak, akiknek 99 millió forintos kártérítést ítélt meg a Debreceni Ítélőtábla, amiért az iskolában éveken keresztül szegregált oktatás volt részük.
Ha ott élnék, megkérdezném, ez hogyan van? Hogy (…) a velem egy közösségben, egy városban élő, etnikailag meghatározó népcsoport tagjai egy nagy jelentőségű összeget fognak kapni mindenfajta munkavégzés nélkül, miközben én meg itt keccsölök. Én nem tudom pontosan, mit kell tenni, de ez nem maradhat így, az bizonyos
– mondta a 2020-as évet indító sajótájékozatóján Orbán Viktor.
Március elején Áder János aláírta a börtönbiznisz felszámolásáról szóló, „haladéktalan intézkedésekről rendelkező” törvényt, a nyáron pedig bár a gyöngyöspataiak végül készhez kapták a megítélt kártérítést, a térség fideszes országgyűlési képviselője, Horváth László fogadkozott, hogy ez volt az első és utolsó alkalom, hogy ilyen történhetett. A börtönbiznisz és a szegregáció miatti kártérítések ügye azonban hamar feledésbe veszett, dacára, hogy a kormányoldal mindkét történetben meglátta a jogvédő szervezetek révén a Soros-szálat.
