Helyi népszavazást kezdeményezett egy erzsébetvárosi vendéglős. Kiripolszky Csongor, a Király utcai vegán bisztró tulajdonosa annak eldöntését bízná a VII. kerületi polgárokra, hogy Erzsébetvárosban is nyithassanak-e teraszokat a vendéglátósok az úttestek szélén található parkolósávok rovására, ahogy ez a lehetőség az összes többi belvárosi kerületben adott.
A belső kerületek szabályozási környezete közötti különbségeket jól példázza, hogy a Király utca erzsébetvárosi oldalán ilyen vendéglátóteraszokat nem lehet nyitni, miközben az utca túloldalán, ami már Terézvároshoz tartozik, zavartalanul működhetnek a teraszok a parkolósávokban. Ez az állapot értelemszerűen versenyhátrányt okoz azoknak a VII. kerületi vendéglősöknek, akik hátsó kert híján máshol nem tudnak kerthelyiséget vagy teraszt kialakítani.
Mi legyen a közterekkel?
Mindez ugyan látszólag egy belpesti részproblémának tűnik, ám rávilágít arra, hogy egy ilyen konfliktusban milyen sokféle érdek feszül egymásnak. Ami a helyi referendum esélyeit illeti: Kiripolszky belátja, hogy érvényes népszavazásra ebben az ügyben nem sok esély van. Ehhez a szavazásra jogosultak legalább felét el kéne vinni az urnákhoz. A helyi népszavazás kiírásához ráadásul viszonylag sok, 6800 aláírás összegyűjtésére volna szükség, ami szintén nehezen megugorható.
A reális cél az, hogy csináljunk egy jó kampányt, hogy elinduljon egy társadalmi párbeszéd, hogy minél több ember fejében ott legyen ez a dolog, hogy beszéljünk arról, miként használjuk a közterületeinket
– mondta lapunknak Kiripolszky Csongor.
Amikor a járvány lecsengése után újra lehetett nyitni, a teraszok kapták meg először ezt a lehetőséget. Ekkor kerestük meg első alkalommal az önkormányzatot
– emlékszik vissza a 2021 tavaszi eseményekre Kiripolszky. Ekkor azt látták, hogy a többi belvárosi kerületben megadják a lehetőséget azoknak a vendéglátósoknak, akik jórészt csak a parkolóhelyként használt közterületen tudnának teraszt nyitni. A vendéglős akkor tudta meg, hogy Erzsébetvárosban még 2019-ben – már az új vezetés ideje alatt – hoztak egy olyan helyi rendeletet, amely ezt – a belső kerületekben egyedüliként – nem engedélyezi. Kiripolszky ekkor arra kérte az önkormányzatot, hogy a járvány okozta speciális helyzetre tekintettel tegyenek kivételt, de semmilyen választ nem kapott. Ezután egy nyílt levéllel kezdődött meg az ütközetsorozat a vegán kocsma és a kerületi önkormányzat között.
Ennek során a vendéglátóhely egy platós teherautót parkolt le a Király utcai Szabad bisztró elé, a parkolási díjat a teherautó tulajdonosa kifizette, a bisztró vendégeinek pedig megengedte, hogy a platón fogyasszák el a bisztróban vásárolt ételeket és italokat. Ezen a módon Kiripolszkyék álláspontja szerint két legyet ütöttek egy csapásra:
- az önkormányzat parkolást priorizáló közterület-használati szabályozása sem sérült,
- de a bisztró vendégeit is ki tudták szolgálni.
A platóteraszt azonban a DK-s vezetésű önkormányzat polgári engedetlenségként értelmezte, és az ügyből peres eljárás lett. Kiripolszky lapunknak azt mondta, a teherautót végül azért nem kellett eltávolítani, mert az ügyben azonnali jogvédelmet kértek és kaptak. A teherautó helyét átmenetileg a népszavazási aláírásgyűjtő stand vette át – néhány kényelmes szék és asztal kíséretében.
Ez szerintem nemcsak zöld kérdés, hanem tényleg a város élhetősége lenne sokkal jobb, hogyha a közterületeink legnagyobb részét nem autótárolásra meg autóközlekedésre használnánk, hanem közös élmények megélésére
– mondja a vendéglős, hozzátéve, nyilván sokaknak van szükségük autóra, ez azonban nem mehet a városi ember életkörülményeinek rovására.
A belváros sűrűjében
Ami Erzsébetvárost illeti, az autóhasználattal és a parkolással összefüggő problémák itt hangsúlyosan jelentkeztek. A VII. a főváros legsűrűbben lakott kerülete, ráadásul az utcák szűk kialakítása nem kedvez sem az autósforgalomnak, sem a parkolásnak és így a gyalogosforgalomnak sem. A helyzetet tovább nehezíti, hogy a kerületet hagyományosan az idősebb korosztályok lakják, ugyanakkor a belső részén helyezkedik el a belvárosi bulinegyed nagy része is, ami szintén ismert társadalmi feszültségek forrása.
A helyzet súlyosságát jelzi, hogy Erzsébetvárosban összesen mintegy hétezer parkolóhely van, ám ingyenes lakossági parkolási engedélyből mintegy 12 ezret adott ki az önkormányzat. Ehhez persze az is hozzájárul, hogy ebben a kerületben nincs korlátja a háztartásonként adható ingyenes parkolóhelyeknek – szemben más kerületek gyakorlatával. További sokatmondó adat, hogy a parkolóhelyek a kerület közterületeinek 19–20 százalékát foglalják el, míg a zöldfelületek csupán 6 százalékot tesznek ki.
Európában sehol nincs olyan nagyváros, ahol a belvárosban ekkora mennyiségű autóforgalom lenne, mint Budapesten
– mondja lapunknak Niedermüller Péter, a kerület DK-s polgármestere. A politikus, aki 2019 óta irányítja a városrészt, azt mondja, ennek az az oka, hogy az elmúlt évtizedekben a főváros úgy fejlődött, hogy rengeteg autót a belváros felé tereltek, és a lakosság is rászokott, hogy még a legrövidebb távokra is ezt a közlekedési eszközt válassza. Niedermüller is jobban örülne, ha kisebb lenne az autós forgalommal összefüggő terhelés, ám állítja, ezt egyik pillanatról a másikra nem lehet megoldani.
Attól nem szűnik meg egy autó, hogy nincs parkolási engedélye. Akkor majd átviszik a VI. kerületbe vagy a VIII.-ba, és a probléma ott fog jelentkezni
– magyarázza a polgármester, hozzátéve, hogy a szomszédos Józsefváros és Terézváros szintén ellenzéki vezetésével rendszeresen egyeztetnek a belvárosi kerületeket érintő döntések minél nagyobb összhangja érdekében.
Sok autó, kevés fa, kevés pénz
Niedermüller szerint azonban egy-egy részprobléma megoldását nagyon sok érdekellentét és még több nehezítő körülmény akadályozza. Azt mondja, a kerület tett kísérletet a parkolási helyzet kezelésére, és megpróbálta a mélygarázsok felé terelni a parkoló autókat, ez azonban kevésbé sikeres akkor, amikor a közterületi parkolás a lakók számára a regisztrációs díjon felül ingyenes, míg egy-egy olcsóbb mélygarázsi parkolóhelyért 15–20 ezer forintot kell fizetni havonta.
Tévedés, hogy mindenkinek alapvető joga közterületen a saját autójával parkolni
– állítja a polgármester.
Annak azonban, hogy a közterületek miképp hasznosulnak, nem az autóhasználat és a parkolás az egyetlen lehetséges dimenziója. Niedermüller azt mondja, a közterületek zöldítése kapcsán például csak az után szembesült a súlyosabb nehézségekkel, hogy megválasztották. A belvárosi kerületekben ugyanis az utcák fásítását a közművek (villany, víz csatorna) szerencsétlen elhelyezése is nehezíti. Márpedig a közművek áthelyezése költséges mulatság.
Példaként említi, hogy az Almássy tér és Almássy utca teljeskörű fásítása – azaz, hogy mindkét oldalt fák szegélyezzék, és azok valóban fák legyenek, ne cserjék – önmagában mintegy 200 millió forintot emésztene fel. Az elmúlt években az önkormányzatok azonban még inkább forráshiányossá váltak, a „rezsicsökkentés” önkormányzatoktól való megvonása pedig Niedermüller szerint Erzsébetvárosnak is többszázmilliós többletköltséget fog jelenteni. Ez szintén nem kedvez a fásítási projekteknek.
Niedermüller a népszavazási kezdeményezésről azt mondja, támogatja, hogy vita kezdődjön a kerületben a közterület-használat kérdéséről, noha maga is szkeptikus a referendum sikerét illetően. A Király utcai bisztró és az önkormányzat között kialakult konfliktusról azt mondja, a kerületnek nem azzal a vitával van problémája, hogy legyen-e terasz vagy ne legyen, hanem a polgári engedetlenség eszközét nem tartja elfogadhatónak.
Hogyha mindenki így viszonyul a neki nem tetsző önkormányzati döntésekhez, akkor káosz lesz
– fogalmaz a kerületi polgármester, hozzátéve, hogy június 28-án lakossági fórumot tartanak majd az ügyben a K11 Művészeti és Kulturális Központban.
