Bár korábban célozgattak arra a helybeliek, amikor Jakabszálláson jártunk a festőművésznő leölt nyája után nyomozva, hogy karácsony előtt többeknek jól jöhetett a bárányhús és a birkapörkölt, vagyis „kerültek juhok a ponyva alá”, bizonyítékok hiányában nem foglalkoztunk ezzel a szálával a történetnek. Most azonban kiderült, hogy a leölésre ítélt juhnyáj egyedeinek száma és a fehérje-feldolgozó telepen átvett juhok száma nem egyezik. Továbbá a rendőrségi jelentés szerint a leölési eljárás végjátéka során a karámba méreginjekciózásra beterelt juhok száma is elmaradt a juhok eredeti számától.
Törteliné Breznay Klárának 62 birkából állt a nyája, amiből három kisbárány volt. Az ATEV Zrt. elszámolása szerint 34 darab 80 kilogrammos, 1 darab 79 kilogrammos és 15 darab 75 kilogrammos állatot vettek át a hatósági eljárás után, azaz összesen 50 darab juhot.
Ez azt jelenti, hogy a kisbárányok nem voltak köztük – kilenc további birkával együtt. Korábban az ATEV Zrt. a 24.hu kérdésére csak annyit árult el, hogy 3924 kilogramm rackajuh-tetemet vettek át Jakabszállás külterületén a kormányhivatal megbízottjától, és hiába kértük, hogy ez hány juhot jelent, nem válaszoltak. Most már tudjuk, hogy 50 darabot.
Törteliné Breznay Klára szerint ebből egyértelmű, hogy nem tudnak elszámolni a birkáival.
Hova tűnt a három kisbárányom és kilenc birkám? Mit csináltak velük? Ellopták?
– tette fel a költői kérdést a nyugdíjas festőművésznő.
Megszereztük a jakabszállási birkamészárlásról készült rendőri jelentést is, mely további adalékokkal szolgál a nagy vihart kavart birkaölésről. Ez azért is fontos, mert másképp számoltak be a történtekről a 24.hu-nak a szemtanúk, a kormányhivatal és a vadásztársaság elnöke.
A rendőrséget korábban is kerestük, de az érdemi választól elzárkózva azt kérték, hogy a leölést elrendelő kormányhivatalnál érdeklődjünk. Jelentést azonban ők is készítettek, és ebből az derült ki, hogy végül mintegy 40 juhot sikerült beterelniük a leölés végső színhelyéül szolgáló karámba.
Törteliné Breznay Klárával együtt az állatorvosokkal a racka juhokhoz mentünk, aminek következményeként, ahogy haladtunk a tanya ingatlan közepe felé, az állatok észlelték a jelenlétünket, a leoltani kívánt racka juhok távoztak a legelő irányába, ahol szem elől tévesztettük őket. Ezt követően az állatorvosok távoztak a juhok irányába. Majd szolgálati telefonon azt a tájékoztatást kaptam, hogy a juhokat, mintegy 40 darabot, sikerült behajtaniuk egy karámba, ahol megkezdték a leoltásukat
– olvasható a helyszínen lévő rendőrök által írt jelentésben. Ebben az is olvasható, hogy később telefonon értesítették őket, hogy „végeztek az állatok elpusztításával”, és az ATEV Zrt. helyszínre érkező munkatársa elszállította a tetemeket.
Annak, hogy a rendőrségi jelentésben kevesebb, „halálkarámba” terelt juh szerepel, mint ahány egyedből állt a nyáj, akár az is lehet a magyarázata, hogy az erdőben végeztek velük a vadászok. Az állatok gazdája és más, környéken lakó ugyanis arról számolt be nekünk korábban, hogy húsz puskalövést hallottak abból az irányból, amerre a juhok menekültek a hatósági emberek elől.
A rendőri jelentés szerint mintegy 15 vadász volt jelen a leölésnél, két vadásztársaság tagjai. A Fülöpjakabi Aranyfácán Vadásztársaság elnökét, Dinka Balázs korábban azt állította, hogy egy lövés sem dördült, és azt is letagadta, hogy közreműködésükért anyagi hozzájárulást kaptak a hatóságtól, noha a birtokunkban lévő kormányhivatali végzés szerint 150 ezer forintot előlegeztek meg nekik. Most elértük a másik, akkor jelen levő vadászegyesület, a Jakabkörnyéki Vadásztársaság elnökét, Zakupszky Jánost is, aki először sejtelmesen annyit mondott, hogy „maga mindent tud”, majd azt, hogy csak személyesen nyilatkozik, telefonon nem.
Mint megírtuk, egy azonnal végrehajtható leölési határozattal ölték le Breznay Klára birkanyáját Jakabszálláson a kormányhivatal emberei vadászokkal megerősítve. Az indoklásban olyan érvek szerepeltek, hogy nem működik a villanypásztor, a juhok nem voltak megnyírva, és az ellenőrzések alkalmával a nő nem együttműködő. A leölési határozatot kiadó Kecskeméti Járási Hivatal felettes szerve, a megyei kormányhivatal a 24.hu-nak járványvédelmi és állategészségügyi okokkal is magyarázta a leölést. Bár nem tudjuk, hogy pontosan mi történhetett az el nem számolt állatokkal, az bizonyos, hogyha fennállnak a kormányhivatal érvei, abban az esetben nem lenne szabad elfogyasztani azokat.