Még hogy nincs élet egy ellenzékinek az összefogáson kívül!

Megvilágosodó LMP-sek

Hajdu Mária 13 évig politizált az LMP-ben, jelenleg második ciklusát tölti képviselőként a hegyvidéki önkormányzatban. Februárban azonban úgy döntött, hogy parlamenti képviselőként szeretné szolgálni a XII. kerületet, ráadásul elhatározásával egy időben érett meg benne a felismerés, miszerint a hatpárti ellenzéki összefogás morálisan vállalhatatlan. Budapest 3-as számú egyéni választókerületében a Fidesz egyik fővárosi nagyágyúját, Fürjes Balázst indítja, akivel Hajnal Miklós mérkőzik meg – a függetlenként rajthoz álló Hajdu pedig éppen a momentumos politikust tartja a támogatásra méltatlannak, mert közgazdászként hivatkozott magára, noha nem diplomázott le –, és itt indul a Kétfarkú Kutya Párt elnöke, Kovács Gergely is.

2019-ben Hajdunak még nem voltak aggályai az összefogással kapcsolatban: a Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP-Jobbik közös kompenzációs listájáról került be a kerületi képviselőtestületbe. Miután váratlanul bejelentette, hogy függetlenként indul a választáson, az LMP a kizárásáról döntött, a párt nevében Ungár Péter arra is felszólította, hogy adja vissza mandátumát, mire ő válaszul egy megafonos influenszer lendületével gyalulta le az ellenzéket, és (Márki-Zay Péter nyilatkozatára utalva) Ungárnak szögezte a kérdést: szerinte Hajnal Miklós kommunista vagy fasiszta-e?

„Melletted állok, Marcsi” – üzente erre az LMP-s Takács Lajos, aki Hajduval egy napon ábrándult ki az ellenzékből. A badacsonytomaji önkormányzati képviselő Veszprém megye 3-as számú, Tapolca központú választókerületében próbálkozik függetlenként. Ez is egyike azoknak a kerületeknek, ahol eldőlhet a választás sorsa: a kormányoldal Navracsics Tibort indítja, míg az ellenzék a jobbikos Rig Lajost, aki a tavaly őszi előválasztáson ellenfél nélkül szerezte meg a jelöltséget. Takács lapunknak arról beszélt, hogy a taktikai szavazás már 2018-ban is működött, így aki akart, akkor is Rig Lajosra voksolt, ám ő mégis alulmaradt. Ez tény, de a képhez az is hozzátartozik, hogy a jobbikos politikus a voksok 40 százalékát szerezte meg, Takács pedig 2 százalékon végzett.

Az LMP-ből kilépő Takács lapunknak elárulta, hogy nem hisz benne, hogy az összefogás működik, szerinte sokan vannak, akik nem örülnek annak, hogy „a fasiszták együtt indulnak a kommunistákkal”. Ezért arra számít, hogy Rig kevesebb szavazat kap, mint négy éve, mivel a szövetségi rendszer legalább annyit visz, mint hoz. A legrosszabb forgatókönyvnek azt tartja, ha a kormánypárt marad hatalmon, de Tapolcán az ellenzék nyeri a választást, mert így maradnak a Fidesz túlkapásai, miközben minden erőforrást megvonnak a körzettől.

Takács úgy nyilatkozott, hogy szerinte egyik politikai tömb sem tudja megszólítani és tartósan maga mellett tartani a fiatalokat, ezért szókimondó, laza kampánnyal igyekezett elkötelezni őket, amivel szerinte a Fidesztől is el tud csenni szavazatokat. Ennek jegyében fogalmazta meg a „Lajos beszól” kampányszlogent, hogy felrázza a karót nyelt választási versenyt. Takács a bemutatkozásában az identitáspolitikától sem riad vissza: már az első sorban rögzíti, hogy heteroszexuális férfi.

A digitalizáció nevében

A Gattyán György vezette Megoldás Mozgalom listáján hajdani labdarúgót és piramisjátékkal seftelő tiktokkert is találunk, de a pornómilliárdos olyan jelölteket is leszerződtetett, akik számára nem ismeretlen a politikai küzdőtér.

Popovics Judit neve az előválasztási kampány hajrájából lehet ismerős. Ő az a tatai önkormányzati képviselő, aki Tatabányán és környékén indult volna az előválasztáson a Mindenki Magyarországa Mozgalom és az Új Világ Néppárt támogatásával, azonban nem kapott befogadónyilatkozatot a pártoktól. Márki-Zay Péter a második miniszterelnök-jelölti vitán meg is nevezte Popovicsot mint az egyik olyan politikust, akit a DK állítólag megzsarolt.

Popovics a Facebookon megerősítette Márki-Zay állításait, majd körbejárta a médiát a történetével, miszerint a DK államtitkári pozíciót ígért neki, ha nem zavar be az indulásával az előválasztáson. Szerinte személyesen Gyurcsány Ferenc gáncsolta el az indulását, és még azzal is megfenyegették, hogy a macskáját felhúzzák a kerítésre. Bizonyítékkal azóta sem tudta igazolni a vádakat. A DK-val közel sem volt mindig ilyen elhidegült Popovics viszonya: Tatán a 2019-es önkormányzati választáson a DK–MSZP–Jobbik–Momentum összefogás közös polgármesterjelöltje volt, de alulmaradt a kormánypárti Michl Józseffel szemben.

Popovics tavaly ősszel Márki-Zay mozgalmának jelöltjeként bemutatkozásában azt írta, hogy csak akkor van 2022-ben esély a Fidesz leváltására, ha minden körzetben egy ellenzéki jelölt indul. Most a Gattyán-párt színeiben mégis rajthoz áll Komárom-Esztergom megye 1-es számú választókerületében. A legújabb bemutatkozásában a Fidesz leváltásáról és az ellenzékhez fűződő regényes viszonyáról már nem ír, arról viszont igen, hogy Tatabányán szeretné létrehozni a magyar Szílicium-völgyet.

Dr. Kudron-Tonigold Nándor Antónius még Popovics Juditnál is közelebb került ahhoz, hogy a hatpárti ellenzék közös jelöltje legyen az április 3-ai választáson. A Jobbik színeiben mérette meg magát a tavaly őszi előválasztáson, és Bács-Kiskun megye 3-as számú körzetében 34 százalékot kapott, elmaradva a DK-s győztestől, de messze megelőzve az MSZP-Párbeszéd jelöltjét.

Annak ellenére, hogy az előválasztási indulás egyik feltétele volt, hogy vereség esetén a jelöltek beállnak a győztes mögé, és nem állnak rajthoz az országgyűlési választáson, Kudron-Tonigold a Megoldás Mozgalom jelöltje lett Kalocsán.

A politikus életében nem ez az első alkalom, hogy pártot vált: közéleti pályafutását Kiskőrösön az SZDSZ önkormányzati képviselőjeként kezdte, 2006-ban szintén az SZDSZ támogatta parlamenti képviselő-jelöltségét, 2010-ben viszont az MDF környékén tűnt fel, de a jelölté válás előtt visszalépett, 2019-ben pedig a Momentum indította az önkormányzati választáson, hogy aztán a 2021-es előválasztás már a Jobbik támogatásával érje. A vereség és az új év pedig megnyitotta előtte az utat Gattyán György pártjába.

Kudron-Tonigold egyébként 2009-ben döntött úgy, hogy Antónius római császár nevét is magára vesz. Elmondása szerint azért szánta el magát a névváltoztatásra, hogy kifejezze a római jog iránti csodálatát.

Szintén a Gattyán-párt színeiben, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei 1-es körzetében, Nyíregyházán indul Helmeczy László, aki három településnek is a díszpolgára, és sok évtizedes pályája során szerteágazó kapcsolati hálót épített ki a megyeszékhely környékén. Az előző parlamenti választáson még a Demokratikus Koalíció jelöltje volt a másik nyíregyházi kerületben, ahol 10,5 százalékot szerzett.

Helmeczy öt évig volt a Magyar Labdarúgó Szövetség alelnöke, és amint lapunkak elmondta, ekkoriban ismerte meg Détári Lajost, az egykori világválogatottat, aki szintén a párt színeiben indul, és aki most meggyőzte őt is a csatlakozásról. Ezt megelőzően nem is találkozott Gattyánnal, akit Helmeczy friss tapasztalatai alapján úgy jellemez, hogy sok hazai milliárdossal szemben a „saját eszén” gazdagodott meg.

Lehetett volna korábban kezdeni

– kommentálta Helmeczy a párt kései feltűnését, hozzátéve, hogy a 2002-ben alapított pártja, a Centrum Párt is hasonlóan indult, és 4,5 százalék körül végzett. Azzal egyetért, hogy a Fidesz legyőzéséhez az szükséges, hogy minden választókerületben egy jelölt induljon a kormánypárttal szemben, de szerinte mégsem egyértelmű, hogy az ellenzék látná kárát az indulásuknak, ugyanis azokra a választókra céloznak, akik sohasem szoktak eljárni szavazni.

Helmeczy valódi politikai nomádként járta be a rendszerváltás utáni közélet pártjait: az MDF-ben indult a karrierje, 1994 és 1999 között volt városi, majd megyei Fidesz-elnök, 1998-tól az akkori kormánypárt országgyűlési képviselője volt. Parlamenti képviselői ciklusának első éve után összekülönbözött a fideszesekkel (átült a függetlenek közé), majd 2002-ben a Centrum Párt következett. Ezután egy időre kiesett a politikából, de 2013-ban visszatért, 2014-ben már a Bajnai Gordon-féle Együtt szabolcsi jelöltjeként indult az országgyűlési választáson, négy évre rá pedig DK-sként maradt alul.

A Memo jelöltje az elmúlt években a csengeri örökösnő ügyvédje volt. P. Máriát azzal vádolják, hogy 780 millió forintot csalt ki hiszékeny emberekből, miután azt állította, 1300 milliárd forintot örökölt, de a vagyonhoz nem tud hozzájutni. A fideszes Kósa Lajos a vádlott szerint maga ajánlotta fel neki, hogy segít megszerezni a vagyont. Az örökösnő jelenleg is letartóztatásban van, amit Helmeczy abszurdnak tart, főleg úgy, hogy a 80 milliós vesztegetési pénzt elfogadó fideszes Völner Pál szabadlábon védekezhet.

Valódi demokraták

Gyurcsány Ferenc egy piszkos rágcsáló! (Hasonlít a patkány nevezetű rágcsálóra.) Elnézést kell kérjek szegény rágcsálótól, mert rá nézve sértő, hogy Gyurcsány Ferihez hasonlítom őt! :)

– írta februári bejegyzésében Hazai Iván András, a tavaly júniusban alakult Valódi Demokrata Párt elnöke. A pártot kiugrott DK-sok hozták létre, miután Hazai állítása szerint Gyurcsány nem teljesítette ígéreteit, de ennél többet azóta sem árultak el az ügy hátteréről.

Hazai a DK 2011-es megalapítása óta a párt tagja volt, jelenleg Budapest III. kerületének képviselője, akárcsak Rózsa László Péter, akit Hazai egyenesen miniszterelnök-jelöltnek javasolt volna az általa bohócnak tartott Márki-Zay helyett, ha sikerül a pártnak listát állítani. Helyben Rózsa mellett kampányolt Iványi Gábor lelkész is, akit épp Márki-Zay kért volna fel az ellenzék köztársaságielnök-jelöltjének.

2019-ben Rózsa és Hazai is az ellenzéki összefogás jelöltjeként szerzett mandátumot, és a DK-ból is együtt léptek ki, amit telefonon jelentettek be Gyurcsánynak, és fel is vették a beszélgetést, amelyben a pártelnök arról biztosította őket, hogy önkormányzati karrierjük így 2024-ben véget ér. 2020 márciusában Hazai még alpolgármesterként, Rózsa pedig a kerület egészségügyi bizottságának elnökeként megfenyegette a helyi tüdőszűrő munkatársát, amiért egy idős nőnek nem adták ki a hozzátartozója orvosi leletét. Az intézet munkatársai egyébként jogszerűen jártak el, mivel a képviselők nem rendelkeztek a páciens érvényes felhatalmazásával. Az ügy a képviselők bocsánatkérésével végződött.

A Valódi Demokrata Párt szerint Rózsa kerületében a DK-s polgármester, Kiss László csalást készíthet elő a hatpárti összefogás jelöltje, Szabó Tímea a javára. Rózsa indulása ugyanott hivatalos, Hazai viszont bár próbálkozott, nem lett jelölt a II. kerületben, így a DK-s szakadárok csak Óbudán és Dunakeszin méreti meg magukat.

Egyedül a világ ellen

Már most 60 százalékon állna az ellenzék, ha megfogadja a tanácsaimat

– mondta a Partizánban Varga-Damm Andrea, a Reformerek miniszterelnök-jelöltje, aki 2018 után a Jobbik színeiben az ellenzéki összefogás egyik élharcosa volt. A fehér sapkás mozgalom a rabszolgatörvény elleni demonstrációk ikonikus formációja volt, az egymáshoz közeledő ellenzék női politikusait igyekezett egyesíteni. Varga-Damm vezető szerepet vállalt a tüntetéssorozat alatt, ami a harmadik kétharmad utáni időszak első fontos, közös ügye volt az ellenzék számára.

2018 végén úgy tűnt Varga-Damm az egyesült ellenzék egyik vezéralakja lehet, azonban 2020 tavaszán kilépett a Jobbik frakcióból, és ezt követően a pártból is kizárták. Elmondása szerint azután kezdett bomlani az ellenzéki egység, hogy a DK a sikeres EP választás után egyre dominánsabb szerepet követelt ki magának az összefogáson belül, és a többi párt feletti uralomra tört, de összekülönbözött a Jobbik elnöki posztját megszerző Jakab Péterrel is.

Varga-Damm 2015-ben és 2018-ban is a veszprémi választókerületben volt a Jobbik jelöltje, négy éve listáról került be a parlamentbe. Az áprilisi választáson a III. kerületben indult volna, ahol Szabó Tímea, és a fent említett Rózsa László is az ellenzéki szavazatokra hajt. Ám végül drámai hangú Facebook-videóban jelentette be, hogy pártja befejezi az aláírásgyűjtést, és egyetlen jelöltet sem állít, inkább a 2024-es EP-választásra koncentrál mostantól. „A Reformereket senki úgy emlegesse, hogy bármelyik politikai oldal esélyeit rontotta. Senki ne süsse ránk azt, hogy miattunk esetleg nem nyerte meg a választást” –mondta, megkülönböztetve magát végül cikkünk többi szereplőjétől, akik kitartottak indulásuk mellett.

Érden indul Asztalos Éva, egykori helyi DK-elnök, aki az önkormányzati választáson a hatpárti ellenzéki összefogás támogatásával nyert mandátumot. Egy évvel a választás után azonban elhagyta a DK-frakciót, és már akkor bejelentette, hogy függetlenként indul a 2022-es választáson. A szakításról úgy nyilatkozott, hogy az elmúlt két év önkormányzati szinten is csak az országos választásokról szól: háttéralkuk és hatalmi játszmák jellemezték ezt az időszakot, képviselőként pedig nem erre tett esküt.

Asztalos az erdhirek.hu-nak elárulta, hogy azért maradt távol a tavaly szeptemberi előválasztástól, mert független képviselői mandátumot szeretne magának, az ellenzéki pártok pedig megkövetelték a civil jelöltektől, hogy előre nyilatkozzanak arról, esetleges győzelmük esetén melyik ellenzéki frakcióba kívánnak beülni. Márki-Zay előválasztási győzelmét üdvözölte, mivel a pártoktól független, civil politizálásban látja az ellenzék jövőjét. Asztalos kampánynyitóján Iványi Gábor is megjelent. Pest megye 1-es számú körzetében Csőzik László érdi polgármester felesége, a DK parlamenti frakciójában ülő liberális Bősz Anett nyerte az előválasztást. Bősz győzelme után megkérte független kihívóját, hogy álljon el a jelöltségtől, de Asztalos állítása szerint még államtitkári pozíciót is ajánlottak neki, ahogy Popovics Juditnak.

Bognár Szilvia szintén a DK-t hagyta el, hogy függetlenként mérettesse magát az április választáson Pécsen. Ő is az önkormányzati világból érkezik: 2019-ben pártfüggetlen, civil jelöltként szerezett mandátumot, a Mindenki Pécsért Egyesület támogatásával. Később a DK delegáltjaként lett alpolgármester, amikor a pártba is belépett, de nem maradhatott sokáig a székében. 2021 nyarán a DK bizalomvesztésre hivatkozva visszahívta a posztjáról, miután a frakción belül nézeteltérései akadtak képviselőtársaival és Péterffy Attila polgármesterrel.

Aki a parlamentben 133 bátor ember döntési mechanizmusát emlegeti, az nézze meg 14-15 pécsi bátor ember döntési mechanizmusát

– mondta Bognár tavaly októberben az egyik közgyűlésen, ahol arról beszélt, hogy a képviselők autonómiájának biztosítása helyett egyre szorosabb függési viszonyok alakulnak ki az ellenzéki vezetésű önkormányzatban. Ezt követően már nem kellett sokat várni a végleges szakításra: Bognár decemberben bejelentette, hogy kilép a DK-ból. Közleményében nehezményezte, hogy az ellenzék a sikeres választási szereplés zálogának tekinti a feltétel nélküli támogatást, ez szerinte olyan módszerekhez vezet, melyeket a szövetség épphogy meghaladni kívánt.