A DK szegedi jelöltje már az előválasztás második napján arról beszélt, ön olyan nagy fölénnyel vezet, hogy talán második fordulóra sem lesz szükség. A pártközpontba is ilyen hírek érkeznek?

Mindenki találgat, próbál a hangulatból következtetni a verseny állására. Azt látom, hogy óriási az érdeklődés, egyikünk sem gondolta volna, hogy ilyen sokan szavaznak majd, a részvételi arány messze meghaladja azt, amit a főpolgármesteri előválasztáson tapasztaltunk. Azt is látom, hogy mi, DK-sok vagyunk a legtöbben az utcákon, én jártam a legtöbbet az országot, úgyhogy optimista vagyok.

Konkrétan milyen eredményre számít? Elképzelhetőnek tartja, hogy valóban akár már az első fordulóban eldől a verseny?

Természetesen győzni szeretnék, mi másért indulna egy politikus egy választáson. De megjósolni nem tudom az eredményt.

Bár a szervezők csak az összesített számokat közlik, a résztvevők bizonyára tudják, hogyan alakul Budapesten és hogyan vidéken a részvétel.

Azt hallottam, hogy Budapest és a vidéki nagyvárosok között nincs jelentős különbség a részvételt illetően, sőt kisvárosokban, községekben is sokan szavaznak, pedig ott csak egy-egy nap, néhány órán át van erre lehetőség. Az egész ország megmozdult, ami azért jó hír, mert

ahogyan az előválasztáson nem lehet csak Budapestről nyerni, úgy jövő tavasszal sem lehet majd.

Csakugyan a vártnál magasabb a részvétel, 600–700 ezer ember is szavazhat. De az még mindig csak a negyede annak, ahány voksra jövő tavasszal szükség lesz a kormányváltáshoz. A fő kritika az előválasztással szemben pedig éppen az, hogy az ellenzéki törzsközönség azt választja, aki számára a legszimpatikusabb, de nem biztos, hogy neki van a legtöbb esélye győzni a Fidesz ellen.

A magas részvétel mindenképp erős legitimációt jelent a megválasztott miniszterelnök-jelöltnek. A részvételi hajlandóság nagyobb, mint ami megszokott olyan országokban, ahol rendszeresen tartanak előválasztást, az Egyesült Államokban vagy Franciaországban. Ne legyünk kishitűek: ez nagy eredmény. A feladatunk az, hogy ez a sok százezer ember maradjon mellettünk a következő hónapokban is, és ők legyenek azok, akik segítenek eljuttatni a kormányváltás üzenetét a többiekhez.

Ön szerint mi a fő különbség az öt miniszterelnök-jelölt között?

Szakpolitikában az esetek túlnyomó többségében egyetértünk, vagy amiben nem, abban lehet kompromisszumot kötni. Talán egy dolog lóg ki a sorból: az, hogy az alaptörvénnyel és a kétharmados törvényekkel mit kezdjünk. Én osztom Vörös Imre álláspontját – bár a pénteki tévévitán az hangzott el, hogy ő már mást képvisel, erről szó sincs –, vagyis az alaptörvény alkotmányellenes. Egyéb kérdésekben, ha van is különbség – például az euró bevezetésével kapcsolatban, amivel az LMP és a Jobbik távolságtartó, vagy a határon túli magyarok szavazati jogánál, amit a DK határozottan ellenez –, úgy látom, hogy okos kompromisszumokat fogunk kötni.

Maradjunk akkor az alkotmányozásnál. Melyek azok az alaptörvényi rendelkezések, amelyeket alkotmányellenesnek tart, vagyis amelyek ellentétesek más alkotmányos szabályokkal?

Az alaptörvény rögzíti, hogy a közhatalom forrása a népakarat. Ennek a megnyilvánulása az országgyűlési választás. Ha olyan szabályok vannak az alaptörvényben és a sarkalatos törvényekben, amik megakadályozzák, hogy a népakaratból kormányzóképes közjogi erő jöjjön létre, és az új kormány a saját politikájának megfelelően kormányozzon, akkor azok alkotmányellenesek. Mondok néhány példát. A költségvetés meghatározása a kormány és a parlamenti többség egyik legfontosabb hatásköre, így döntünk arról, hogy mire költ az ország. Nekünk határozott álláspontunk például, hogy el kell venni azt a pénzt, amit az oligarcháknak juttat a kormány – a GDP 6 százalékát fordítják most hivatalosan gazdaságfejlesztésre, valójában az oligarchák támogatására. Ha ez a Költségvetési Tanácsnak nem tetszik, és nem fogadja el az új parlament által hozott büdzsét, az államfőnek egy idő után új választást kell kiírnia. Ez a szabály olyan kirívóan akadályozza a leendő kormányt a kormányzásban, amire nemzetközi példa nincsen.

A közjogi tisztségekre szóló, lényegében élethosszig tartó kinevezések mellett a médiaszabályok bebetonozása is hasonló célt szolgál: azt, hogy a Fidesz a választási vereség után is megőrizze a hatalmát.

Márpedig azt még a fideszes alaptörvény is kimondja, hogy senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom kizárólagos birtoklására, és az ilyen törekvésekkel szemben mindenki jogosult, sőt köteles fellépni.

De ha a Fidesz ellenzékbe kerül, kizárólagos hatalomról már nyilvánvalóan nem lehet szó.

Ez nem így van. Éppen az a lényeg, hogy ebben a közjogi rendszerben az új kormány hatásköre korlátozott lenne egy sor területen: nemcsak a költségvetést fúrhatnák meg a Fidesz kinevezettjei, de még a család- és a felsőoktatási politika egyes szabályait is kétharmadba öntötték. Sőt, Orbán Viktor a múlt heti parlamenti felszólalásában arra utalt, hogy még több ügyben erre készülnek. Talán azt tartják csodafegyvernek, ha még az országházi vécésnénik megbízását is kétharmadhoz kötik. De úgy látom, kezdenek rájönni, hogy ez nem fog menni, és meg is ijedtek ettől. Miután elkezdtünk arról beszélni, hogy az alaptörvény alkotmányellenes, Kövér László máris büntetőjogi következményekkel fenyegette meg képviselőnket, Arató Gergelyt.

Hogyan akarják leváltani akár a Költségvetési Tanács tagjait, akár Polt Pétert? Ők nyilvánvalóan nem fogják elfogadni, hogy miután kétharmados többséggel megválasztották, egyszerű többséggel menesszék őket. Karácsony Gergely is azt hozta fel a lapunknak adott interjúban: hiába hoz az új kormány egy döntést arról, hogy már nem Domokos László a számvevőszék elnöke, ő attól még másnap ugyanúgy bemegy a munkahelyére, és csinálja, amit korábban. Biztonsági őrökkel dobatnák ki az épületből?

Nem, szó sincs erről. Ami a kérdés jogi részét illeti: megint csak Vörös Imrére hivatkozom, neki van egy csonkaalkotmány-koncepciója arra vonatkozóan, hogy az alaptörvény mely részeit és hogyan lehet hatályon kívül helyezni, biztosítva a kormányzóképességet. Új alkotmányt ugyanis szerintem is csak széles társadalmi többség támogatásával lehet bevezetni. A kérdése másik felére az a válasz, hogy kellő politikai felhatalmazással tudjuk érvényesíteni az akaratunkat. Ezért az egyik legfontosabb feladatomnak azt tartom, hogy áprilisig pontosan elmondjuk mindenkinek, mire készülünk. Most is, amikor járom az országot, elmondom, hogy azért jöttem, hogy szavazzanak rám az előválasztáson. De azt is hozzáteszem, hogy

csak akkor szavazzanak rám, ha tudják, hogy a választási győzelem után elkezdjük lebontani Orbán rendszerét, és akár egyszerű többséggel is nekimegyünk a kétharmados tartópilléreknek. Ehhez szeretném megszerezni a többséget.

Vagyis úgy készül, hogy a győzelmük esetén az önök mögött álló többség adja az erőt a közjogi rendszer megváltoztatásához?

Természetesen, a változáshoz politikai erő kell. De az erő csak a Fidesz szótárában jelent erőszakot. Erő az a tömeg, amelyik egy döntést befolyásolni tud, például amelyik megakadályozta az internetadó bevezetését. Sajnálom, hogy az elmúlt években nem volt elég politikai erő ahhoz, hogy meggátoljuk a Fidesz országrablását, remélem, hogy a kampányban ezen sikerül változtatni.

Nem fél attól, hogy mindez végül polgárháborús helyzetet teremt? Hiszen ha szűk többséggel győz is az ellenzék, lesz egy másik tömeg, a Fidesz-szavazóké, amelyik meg akarja védeni az Orbán-rendszert, de legalább annak az alapjait.

Képzelje el, hogy a közszolgálati tévében, ahol igazi újságírók dolgoznak majd, és igazat mondanak, elhangzik, hogy csatlakozunk az európai ügyészséghez, és új, korrupcióellenes ügyészséget hozunk létre – ez utóbbihoz kétharmados többség kellene. Látja maga előtt, hogy az emberek kimennek Polt Péter érdekében tüntetni, és azért, nehogy Mészáros Lőrinc vagy Tiborcz István börtönbe kerüljön? Szerintem ettől nem kell félni. Biztos, hogy Orbánék szerveznek majd utcai akciókat, ha elveszítik a választást, ahogy tették ezt korábban is, de

olyan tömegtámogatás nincs az alaptörvény mögött, amitől tartani kellene. Végképp más lesz a közhangulat, amikor a köztévé bemutatja az OLAF-vizsgálatok eredményét vagy éppen Orbánék hatvanpusztai birtokát.

Azt gondolja, hogy a közszolgálati média tartja hatalomban a Fideszt?

Jelentős részben igen, a közszolgálati tévé és rádió, nem véletlen, hogy 2010-ben az egyik első dolguk a közszolgálati médiarendszer átszabása volt. Másrészt a fideszes sajtóbirodalom a megyei lapokkal és persze a kormánypropaganda. Orbán ezekkel olyan burkot vont a szavazótábora köré, amin nagyon nehéz átjutni. A kampányban az lesz a dolgunk, hogy amennyire csak lehet, ezt a burkot megrepesszük, hogy legalább az igazság morzsái eljussanak a Fidesz-szavazókhoz is.

Hogyan lehet összetartani egy hatpárti kormányt, ha már számos vidéki önkormányzatban sem sikerül fenntartani az együttműködést egy-két év után?

Okosan, türelemmel, empátiával, alázattal. Úgy látom, hogy az ehhez szükséges bizalom mára megvan, de van egy politikai oka is annak, hogy ez a hat párt nagyon stabil kormányt alkotna. Ezt a koalíciót ugyanis nem a pártvezetők hozták össze, mint az szokás, a választások után, hanem a választók kényszerítették ki.

Aki innen kiugrik, az politikai öngyilkosságot követ el, az összes szavazóját elveszti, és el fog tűnni.

Lehet, hogy az összefogást a választók kényszerítették ki, de azért a pártvezetők is alkudoztak az előválasztás előtt. Hogyan lehetséges, hogy a DK a legtöbb helyen – negyven körzetben – a valaha ősellenségnek számító Jobbikkal állapodott meg?

Kötöttünk megállapodást mindenki mással is, és az MSZP, az LMP és a Momentum is kötött a Jobbikkal olyan körzetekben, ahol DK-s az ellenfél. Azért mi kötöttük a legtöbb egyezséget, mert nekünk volt a legtöbb jelöltünk, mi mind a 106 választókerületben el tudtunk volna indulni, de beláttuk, hogy ez erőforrás-pazarlás lenne, és tartalékolnunk kell az országgyűlési választásra is, ezért születtek alkalmi koalíciók.

Körzetekről állapodtak meg, vagy kértek beleszólást abba, hogy ki lesz az a jelölt, aki mögé beáll a DK?

Is-is. Ez egy hosszú folyamat volt.

Mit szólnak a DK támogatói, amikor a pártjuk arra buzdít, hogy egy korábban fajvédelemről beszélő, a homoszexuálisokat genetikai hulladéknak nevező jobbikosra szavazzanak Szegeden? Vagy amikor előkerül egy fénykép a szintén a DK által támogatott ózdi jobbikos jelöltről, amin zsidóellenes feliratok előtt lendíti a karját?

Amiről ő azt állítja, hogy nem az.

Látva a képet, ön elhiszi neki, hogy csak integet?

Igen, és mindjárt ki is fejtem, hogy miért. De hogy más pártból is hozzak példát: támogatjuk a Momentum azon jelöltjét is Pécsen, aki vállalhatatlan mondatokat mondott évekkel ezelőtt a kisebbségekről. Tény, hogy

egyes jelöltek múltjában találni olyasmit, amitől felszisszenünk. De nekem az a fontos, hogy minden jelölt aláírt egy értéknyilatkozatot, ígéretet téve, hogy onnantól kezdve annak szellemében politizál. Amíg nem bizonyosodik be az ellenkezője, én hiszek abban, hogy ezt komolyan is gondolják. És eddig nem kellett egyetlen egy jelöltben sem csalódni,

az értéknyilatkozatok aláírása óta egyikük sem követett el semmit, ami a vállaltakkal ellentétes lenne. Azért álltunk össze, mert amire készülünk, az a jövő, amit szeretnénk ennek az országnak, sokkal erősebb kapocs, mint a múlt, ami elválaszt. Persze, ha valaki olyat mond vagy tesz, ami nem fér bele a közös értékeinkbe, akkor szóljunk, szisszenjünk fel, mert a mi kultúránkban ez így van rendjén, csak ne akarjuk azonnal szakításig vinni a dolgot, hanem újra tanuljuk meg megbeszélni a konfliktusokat, és ne feledkezzünk el a végső célról, a kormányváltásról. A legjobb családban is előfordul civakodás, az a lényeg, hogy ez ne vezessen szakításhoz.

Nem tartja aggasztónak, hogy már az előválasztás ideje alatt, a belső kampányban előkerült egy-egy jelöltnél egy elhallgatott, százmilliókat érő gyártelep, egy offshore-cég vagy egy karlendítős fotó? Mi lesz, ha majd a Fidesz kezd el keresni róluk valamit?

Ezért is jó az előválasztás: most derüljön ki minden, mindenkiről minden jöjjön elő! Amit a riválisok most előhoznak a másik párt jelöltjéről, az a választási kampányban már senkit nem ér meglepetésként. Úgyhogy, azt hiszem, én inkább örülök ennek, a választók így ezeknek az információknak a birtokában dönthetnek.

Annak is örült, amikor kiderült, hogy a DK székesfehérvári jelöltje, Ráczné Földi Judit egy offshore-cég képviselője, sőt a nyáron – az említett értéknyilatkozat aláírása előtt – a tulajdonosa is volt?

Beszéltem Földi Jucival, azt mondta, hogy ez nem igaz, csak próbálják besározni, ezért jogi lépéseket tesz.

Tehát kitart amellett, hogy nincs köze az offshore-céghez?

Beszéltem vele, és azt mondta, hogy nincs.

Mi a helyzet a zuglói MSZP-s Tóth Csabával? Pénteken az addig őt támogató Karácsony Gergely már azt mondta, hogy biztosan nem szavazna rá.

A DK szavatartó politikai közösség és megbízható szövetséges, egyoldalúan nem szokásunk szerződést felmondani. Miután bejelentette, hogy mégsem támogatja Tóth Csabát, hivatalosan is megkerestük Karácsony Gergelyt, hogy visszavonja-e a kérését Tóth Csaba támogatását illetően, mert a DK azonnal és szívesen eleget tesz ennek a kérésnek. Karácsony Gergelytől hivatalos választ nem kaptunk, a hallgatását így beleegyezésnek tekintettük, és megvontuk támogatásunkat Tóth Csabától, aki ezután már nem hivatkozhat a DK-ra mint támogató szervezetre.

Ön hány százalék Gyurcsány?

Nulla. Száz százalék Dobrev Klára vagyok. A gyerekeimben van 50 százalék Gyurcsány.

Annál a Fidesz még Karácsony Gergelyben is sokkal többet fedez fel belőle: 99 százaléknyit.

Kizárt, szerintem benne nincs egyszázaléknyi Gyurcsány sem.

Mit gondol, az előválasztás eredményétől függetlenül az egész kampány a férjéről, a volt miniszterelnökről szól majd?

Mit érdekel? Mit érdekel, ha a Fidesz azzal kampányol, hogy az óvodában Jancsit Juliskává, Juliskát Jancsivá akarják operálni, vagy hogy mit mondanak a Soros-hálózatról, Gyurcsányról meg Brüsszelről, ami szerintük megpróbálni minket elemészteni?

Egy szűk réteget talán össze lehet tartani ezzel a gyűlöletkampánnyal, de ez stratégiai hiba a részükről: bármerre járok az országban, az embereket csak az érdekli, hogy mi lesz egy-két év múlva. Amikor beléptem a politika színpadára, egyetlen dolgot fogadtam meg: nem foglalkozom azzal, hogy mit mond a Fidesz. Van egy célom, van mondanivalóm, és nem másokhoz képest próbálom kialakítani a stratégiámat, hanem megyek a magam útján, mondom a magamét, és úgy látom, hogy az emberek fogékonyak erre.

Valóban fogékonyabbak, mint a DK-ra voltak korábban. Hiszen 2018-ban alig húszezer szavazaton múlt, hogy a pártjuk bekerült a parlamentbe. Mi változott?

2018-ban a DK-nak nem volt miniszterelnök-jelöltje, Gyurcsány Ferenc csak listavezető volt, és deklarálta is, hogy nem miniszterelnök-jelölt, miközben Vona Gábor, Karácsony Gergely, Szél Bernadett is az volt. A mi támogatóink a legelszántabb ellenfelei Orbán rendszerének, arra szavaznak, akiről azt gondolják, hogy a legjobb eséllyel győzheti le Orbán Viktort, és ezt hideg fejjel mérlegelik. Akkor több esélyesebbnek látszó miniszterelnök-jelölt is volt, ezért megoszlottak a szavazatok. Aztán 2019-ben, az EP-választáson már a DK volt legerősebb ellenzéki párt.

Most az Európai Parlament alelnöke. A választás, sőt az előválasztás eredményétől függetlenül az Országgyűlésben folytatja?

Minden attól függ, hogy miként alakulnak a koalíciós tárgyalások. Mindenkire azon a poszton lesz szükség, ahol a legtöbbet tudja tenni előbb a kormányváltásért, majd a NER lebontásáért. Bárhogy alakul az eredmény, ebben én nagyon fegyelmezett leszek.

Ha ön győz, hirdet majd árnyékkormányt?

A kormányzati szerkezetről és a kormányprogramról mindenképp meg kell állapodnunk jóval a választás előtt. Az én fejemben az van, hogy mire megalakul az új Országgyűlés, kész törvényjavaslatokkal és rendeletekkel megyünk oda, hogy elhárítsuk a kormányzás előtt álló akadályokat. Nevekben még nem gondolkodom, de

örülnék annak, ha a koalíciós partnerek erős, népszerű politikusai lennének a kormány tagjai.

Méghozzá azért, mert nekünk a kormányzás nem elsősorban szakmai kihívás lesz. Nagyon komoly szakmai hátterünk, programunk van már most is az egészségügytől az oktatásig, és folyamatosan egyeztetjük azt a szakmai szervezetekkel. A kihívás politikai jellegű, ezért olyan erős, küzdeni képes politikusokra lesz szükség a kormányban, akiknek nem remeg meg a térdük az első pár hónapban, amikor bizony meg kell vívni a csatákat a Fidesszel a rendszer lebontása érdekében.