Vasárnap este a Direkt 36 nyomán mi is beszámoltunk arról, hogy 2018-ban és 2019-ben több hazai újságíró, üzletember, ügyvéd és civil telefonját feltörték és megfigyelték Magyarországon egy izraeli cég, az NSO Pegasus nevű kémprogramjával. Köztük volt Varga Zoltán, a 24.hu-t is kiadó Centrál Médiacsoport tulajdonosa, illetve Panyi Szabolcs és Szabó András, a Direkt36 két újságírója is. Hétfőn kiderült: Bánáti János ügyvéd, valamint Gémesi György Gödöllő polgármestere is a megfigyeltek közt volt.
A nagyjából háromszáz embert érintő lehallgatási ügy magyar vonatkozásaival már a világsajtó is foglalkozik, az Orbán-kormány ugyanakkor eddig csak annyit közölt, nincs tudomása az „állítólagos adatgyűjtésről.” Az esetet feltáró oknyomozást a Forbidden Stories nevű tényfeltáró újságírói hálózat vezette, mely az Amnesty International jogvédő szervezettel közösen jutott hozzá egy, az NSO ügyfeleinek tevékenységével kapcsolatos adatbázishoz. Ebben több mint 50 ezer olyan telefonszám van, amit a tényfeltáró projekt kutatásai szerint az NSO-ügyfelek megfigyelési célpontként választottak ki 2016-tól a világ több mint ötven országából.
A következőkben azt járjuk körbe, hogy Magyarországon milyen törvényi előírásoknak kell megfelelni, ha valakit meg akarnak figyelni.
Természetesen a magyar állam által kezdeményezett megfigyelésekről lesz szó, olyanokról, amelyekre a törvények vonatkoznak. Mert bár a kormány nem erősítette meg, hogy köze lenne a művelethez, több jel is arra utal, hogy ez jelenleg reális eshetőség. A kémprogram kifejlesztője, az NSO közleményében azt hangsúlyozta, hogy kizárólag állami bűnüldözői szervekkel és titkosszolgálatokkal üzletel. Azt pedig nehéz elképzelni, hogy miközben háromszáz ember telefonját törik fel Magyarországon egy olyan programmal, amelyet csak állami szerveknek ad el a gyártója, a magyar szakszolgálatoknak ne lenne erről semmilyen tudomása. A 24.hu megkereste az NSO-t, erősítse meg vagy cáfolja, hogy programját egy magyar hivatalos szervnek értékesítette, de ezt a cég nem tette meg, ehelyett egy olyan közleményt küldött, melyben azt ecsetelik, hogy termékeik mennyi merényletet és bűncselekményt akadályoztak már meg.
Szakértő, politikus: túl tág a jelenlegi szabályozás
Hogy a hazai titkosszolgálatok mikor hallgathatnak le valakit, arról a nemzetbiztonsági törvény rendelkezik. A jogszabály erről summázva úgy fogalmaz: titkos információgyűjtés akkor folytatható, ha a nemzetbiztonsági szolgálatok – a törvényben felsorolt – feladatainak érdeke ezt megkívánja. A telefonok és más elektronikai eszközök megfigyelése külső engedélyhez kötött – az engedélyadó személye azonban ügyfüggő.
Az tehát már felsőbb döntés – magyarán értelmezés – kérdése, hogy a lehallgatás feltételei fennállnak-e egy konkrét személy vagy eset kapcsán. „Ha egy szobában valaki úgy dönt, hogy indokolt a lehallgatás, akkor elkezdik a műveletet, ha nem, nem” – mondja parlamenti forrásunk, aki munkájából adódóan több lehallgatási ügy beszámolóját meghallgathatta az utóbbi években.
- Ha valamilyen bűncselekménnyel kapcsolatos ügyről van szó (akár a megelőzés, a felderítés vagy a bizonyítás érdekében szükséges a lehallgatás), akkor bíróság adhat engedélyt a műveletre.
- A nemzetbiztonsági szempontú titkos adatszerzés viszont meglehetősen tág teret ad a megfigyelés alá vonásnak, mivel ez esetben nem szükséges bűncselekmény, de akár annak gyanúja sem. Ez esetben az ország szuverenitása a szempont – mondja a témában jártas politikus forrásunk. Még egyszer hangsúlyozzuk azonban: az, hogy a lehallgatás indokolt-e, az döntés kérdése. A Direkt36 által ismertetett esetek szinte bizonyosan az utóbbi kategóriába tartoznak, miután semmi sem utal arra, hogy a szóban forgó háromszáz ember bűncselekményben lenne érintett.
A parlament Nemzetbiztonsági Bizottságának elnöke, a jobbikos Stummer János szerint az eddig megismert információk rámutatnak: az, hogy a nemzeti szuverenitás védelme érdekében is meg lehet figyelni valakit, túl tágan értelmezhető.
Túl puha a szabályozás, ha egy baráti összejövetel csak azért megfigyelhető, mert a megjelentek álláspontja nem egyezik a kormány álláspontjával, és ez az egyetlen «bűnük». Ez kevés, a jelenleginél cizelláltabb szabályozás szükséges, hogy ne legyenek a jövőben ilyen túlszaladások
– mondta a jobbikos politikus, aki feljelentést tett az ügyben.
Hasonló véleményen van a Társaság a Szabadságjogokért szakmai igazgatója, Szabó Máté Dániel, aki még azt is hozzáteszi, a hazai gyakorlat szerint – ellentétben a nyugat-európaival – nem kell utólag sem tájékoztatni azt, akin ilyen nemzetbiztonsági ellenőrzést hajtottak végre, és akivel kapcsolatban a megfigyelés során nem találtak semmilyen problémát vagy veszélyt. Ez azért fontos körülmény, mert a visszajelzés hiánya is az állami szervek túlkapásait segítheti elő, ráadásul idehaza nincs jogorvoslati lehetőség sem ezekben az ügyekben.
Bárki jogszerűen megfigyelhető
Szabó Máté a 24.hu-nak felidézett egy évekkel korábbi esetet, amely szerinte jól jellemzi a hazai lehallgatási „kultúrát” és a jelenlegi állami vezetők hozzáállását a témához. Pintér Sándor belügyminiszter az éves nemzetbiztonsági bizottsági meghallgatásán azt mondta 2016-ban:
Nincs olyan ember, akit törvényes körülmények között ne lehetne lehallgatni Magyarországon.
Ez azután történt, hogy kiderült: a Blikk egyik újságíróját azért hallgatták le, hogy kiderüljön, milyen rendőrségi forrásai voltak. Ráadásul a lehallgatásához egy ideig nem is volt bírósági rendelkezés. Pintér mégsem csinált nagy ügyet ebből: azt mondta, hogy az újságíró megfigyeléséről vagy nem tud, vagy nem mondhatja el, mi történt, de hozzátette, nem tud arról, hogy bármikor törvényt sértettek volna a szolgálatok.
A Pegasus-ügyben a Nemzetbiztonsági Bizottság nem lesz határozatképes, mivel a kormányoldal már jelezte, nem megy el az ülésre. Azaz a parlamentben bizonyosan nem lehet kivizsgálni, mi történt ebben az ügyben, ki adott utasítást és mire.
Megkérdeztük a Belügyminisztériumot, Pintér Sándornak volt-e tudomása arról, hogy újságírókat, üzletembereket figyelnek meg az izraeli kémprogram segítségével, ám cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. A miniszter válaszolt ugyanakkor Szél Bernadett független országgyűlési képviselőnek, de csak annyit közölt, hogy a szolgálatok a hatályos jogszabályoknak megfelelően jártak el, és a további kérdésekre a Nemzetbiztonsági Bizottságának zárt ülésén válaszol csak (aminek határozatképességét a Fidesz, mint említettük, megakadályozza).
Szijjártó Péter hétfőn azt mondta: „Semmilyen tudomásom sincs erről a vélelmezett, állítólagos adatgyűjtésről.” A külügyminiszter közölte, hogy az általa felügyelt Információs Hivatal semmilyen együttműködést nem folytatott az izraeli titkosszolgálattal, „a szóban forgó technikai eszközt (…) nem használja”, és nemcsak neki, de a kormánynak sem volt tudomása a cikkekben részletezett adatgyűjtésről.
Trócsányi: Nem ismerem a Pegasust
Ha nemzetbiztonsági célú a megfigyelés, akkor arra az igazságügyi miniszternek kell engedélyt adnia. Politikus forrásaink abban egyetértenek, hogy ilyen esetben a célszemélyt vagy célszemélyeket pontosan meg kell jelölni, tehát valószínűsíthetően konkrét személyekre szólhatott az engedély, és nem általánosságban a műveletre. „Ilyen kérvényt azonban én még nem láttam, a bizottság elé ilyenek nem kerülnek” – mondta Stummer.
Érdemes megjegyezni, hogy a Varga Zoltánnál megfigyelt összejövetel 2018 júniusában volt, a Direkt36 újságíróit pedig 2019 tavasza után kezdték megfigyelni, a művelet hónapokon át tartott. Simicska Lajos fiát és ügyvédjét még a 2018-as parlamenti választás előtt figyelhették, míg Gémesi Györgyöt 2018 végén vehették célba. Ennek azért van jelentősége, mert Varga Judit csak 2019 júliusában lett igazságügyi miniszter, és akkorra ezek a megfigyelések vagy befejeződtek, vagy a vége felé tartottak. A Washington Post szerint Varga a kérdés és a válasz törlését kérte egy interjúban, amiben azt firtatták, adna-e engedélyt újságírók és ellenzékiek megfigyelésére, ám a miniszter egy hétfői sajtótájékoztatón határozottan tagadta, hogy ilyesmi történt volna. Megkérdeztük az Igazságügyi Minisztériumot, hogy a cikkben felsorolt eseteknél Varga Judit adott-e engedélyt a megfigyelésre, vagy volt-e tudomása ilyen akciókról, de kérdéseinkre nem kaptunk választ. A miniszter egy brüsszeli sajtótájékoztatón a Népszava hasonló kérdésére úgy válaszolt: a titkosszolgálatok működtetése független a politikától, „és ezeket a döntéseket soha nem pártállás, vagy foglalkozás alapján, hanem az adott tevékenység alapján kell megítélni”. Magyarán nem cáfolta az értesülést, sőt arról beszélt, hogy „komoly probléma lenne, ha nem lennének ilyen eszközeink, viszont ezeknek a felhasználása törvényes rendben zajlik”.
Csakhogy az igazságügyi miniszter 2014 és 2019 júliusa között nem is ő, hanem Trócsányi László volt. Az alkotmányjogász Trócsányi jelenleg fideszes EP-képviselő, ő vezette 2019-ben a Fidesz-KDNP EP-választási listáját, és az Orbán-kormány eredetileg őt delegálta volna az Európai Bizottságba, ez azonban meghiúsult, miután az Európai Parlament jogi bizottsága leszavazta.
Trócsányinak három kérdést küldtünk el:
- Volt-e tudomása arról, hogy a Pegasus nevű kémprogrammal magyar állampolgárokat figyelnek meg?
- Ha igen, mi volt az indoka a megfigyeléseknek?
- Adott-e engedélyt arra, hogy a Direkt 36 cikkében szereplő személyekkel kapcsolatban a hazai szolgálatok megfigyelést hajthassanak végre?
A politikustól az alábbi választ kaptuk:
Korábbi igazságügyi miniszteri munkám során a hatályos jogszabályokat mindenkor betartottam. Pegasus nevű kémprogramról nem volt és jelenleg sincs tudomásom.
Azaz bár a programról nem hallott, a megfigyelések megtörténtét sem cáfolta kategorikusan a volt miniszter, pusztán annyit közölt, hogy mindig betartotta a – mint láttuk, igen tág lehetőségeket biztosító – törvényeket.
A TASZ-os Szabó Máté Dániel egyébként érdeklődésünkre arról is beszélt: már az is probléma, hogy az ilyen jellegű megfigyelések miniszteri engedélyhez kötöttek, vagyis egy politikus döntésén múlik a lehallgatás. Hozzátette: az Emberi Jogok Európai Bírósága öt éve kimondta, hogy a titkos információszerzést miniszteri engedélyezéshez kötő rendszer megsérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét, ám a magyar állam azóta sem szüntette meg ezt az állapotot.
