Megjelent az Európai Bizottság 2021-es országjelentése a magyarországi jogállam helyzetéről. Hasonló jelentéseket a bizottság második éve készít, a tavalyi, első jelentésben elég visszafogottan, de komoly kritikákat fogalmaztak meg a magyar kormánnyal szemben. A komoly kritika és a visszafogottság a mostani jelentésben is megmaradt, de pár dolog azért változott.
A jelentés négy területen vizsgálja a jogállam helyzetét: igazságügyi rendszer, korrupció, a média függetlensége és egyéb, általános kritikák.
Az országjelentések kivonatait már a bemutató előtt megkaphattuk, ebben az igazságszolgáltatással kapcsolatban alapvetően pozitívan kezdenek. Azt írják, hogy a magyar igazságügyi rendszer jól teljesít az eljárások hosszában és a digitalizáció magas fokában. A tavalyi jelentésben hasonlóért járt dicséret Magyarországnak.
Igazságügyi rendszer
Az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban viszont a korábbi problémák mellé újak is megjelentek. A kivonat kiemeli, hogy a Kúria elnökét a normál ügymeneten kívül nevezték ki (A volt főügyész-helyettes és alkotmánybíró Varga Zs. András sosem dolgozott ítélkező bíróként), és további jogköröket is kapott. Az Európai Szemeszterben megfogalmazott ajánlásokat a magyar fél nem vette figyelembe, és nem segített az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak hasonló hatalmat adni, mint amivel a Kúria rendelkezik, hogy a két intézmény ellensúlyozhassa egymást.
Korrupció
Az antikorrupciós stratégia bevezetése a bizottság szerint folyamatban van, de rendkívül kis hatáskörrel. A párttámogatás, a lobbizás, a klientúraépítés és a nepotizmus továbbra is problémák a jelentés szerint. A magyar kormány a cégek és a politikusok szoros kapcsolatával sem kezdett semmit. Független ellensúlyok nem nagyon vannak a korrupció ellen. Azt is írják, hogy ugyan a korrupciós ügyek lezárása sikeres, és néhány új ügy is indult 2020 óta, a hatalom csúcsán lévőket és szűkebb körüket ez csak korlátozottan éri el.
Média
A média függetlensége a bizottság szerint továbbra is kritikus helyzetben van. A médiahatósággal és a médiatanáccsal kapcsolatos problémák mellett a Klubrádió ügyét hozzák fel. A hatalom továbbra is nagy befolyással rendelkezik a médiában, az újságírókat pedig akadályozzák és megfélemlítik.
Fékek és ellensúlyok
Az egyéb problémákkal kapcsolatban azt hozzák fel, hogy problémák vannak a fékekkel és ellensúlyokkal, és átláthatatlan a törvényhozás működése. Az alapvető jogok biztosa nagyobb jogkört kapott, de a függetlenségét megkérdőjelezik. A civil társadalmon továbbra is nagy a nyomás, ami abból is látszik, hogy a civiltörvény visszavonásához vezető kötelezettségszegési eljárás után újabb szabályozást jelentettek be a civil szervezetekre. Ide bekerült a közhasznú alapítványok ügye is, amely a bizottság szerint aggályos.
Mire jó ez az egész?
Ebben a formában semmire. A jogállami országjelentések célja az volt, hogy egy olyan mechanizmus alapjai legyenek, mint aminek a jogállami mechanizmust szánták. Végül azonban az is sokat puhult, és már nincs közvetlen kapcsolata a jelentéssel. A mechanizmus például el sem indulhat már a média függetlenségével kapcsolatban, mert csak olyan ügyekben bevethető, amik sértik az unió költségvetését.
Ezért lehet, hogy ha óvatosan is, de a médiával és a korrupcióval kapcsolatban egyre több gazdasági és költségvetési állítás kerül bele a jelentésbe. Az Európai Parlament például régóta szeretné elérni, hogy ez a jelentés mégiscsak alapja legyen a jogállami mechanizmussal kapcsolatos eljárásnak, még akkor is, ha azt csak az EU-s költségvetés sérelme esetén lehet megindítani.
A médiával kapcsolatos ügyek közül hiányzik a Pegasus-ügy, ez azért van, mert túl friss fejlemény ahhoz, hogy bekerüljön a jelentésbe.
Egy ilyen jelentéshez több szakértő segítségét kérik, és a bizottság emberei többször Magyarországra látogatnak, hogy találkozzanak a kormány, a különböző intézmények és a civil szervezetek képviselőivel.
