György István államtitkár az operatív törzs keddi sajtótájékoztatóján elmondta, megkezdik az oltást a Johnson & Johnson által fejlesztett egydózisú, Janssen névre keresztelt vakcinájával. A vakcinából 28 ezer dózis érkezett eddig az országba, ami ugyanennyi ember teljes védettségét jelenti majd. Lenti oltási statisztikánkban ez a védőoltás egyelőre nem szerepel, ugyanis a legfrissebb adatokat vasárnappal bezárólag közölte az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC).

Múlt héten így alakult a vakcinák statisztikája:

• AstraZenecából érkezett 343 200 darab, az 1,1 millió dózis 60 százalékát adták be eddig.
• A kínai Sinopharmból az előző heti 600 ezer után újabb 400 ezer adag érkezett, az összesen 2,1 milliónak a kétharmadát oltották el eddig.
• Pfizerből is jött 355 ezer dózis, ezzel együtt már 2,55 milliót szállított a cég Magyarországra – ezeknek a 96 százaléka már gazdára is talált. Emlékezetes: április utolsó napján éjféltől lehetett időpontot foglalni a Pfizerrel történő aznapi oltásra, viszont a rendszer lefagyott, így az oltópontoknál kígyózó sorok alakultak ki – ezekben többen foglalt időpont nélkül, a szerencsében bízva álltak, hogy védőoltáshoz jussanak. Helyszíni videós riportot is készítettünk, amit itt megnézhet.
• Modernából 82 800 érkezett – ezzel együtt 367 ezer adag érkezett hazánkba, aminek 86,2 százalékát vasárnapig bezárólag be is adták.
• Szputnyikból jelentős szállítmány érkezett: 480 ezer adag oltóanyag jött, ezzel együtt pedig már 1,8 millió jutott Magyarországnak. Háromnegyedét már be is adták.

Alábbi ábránkon minden szín egy-egy védőoltást jelöl, a hozzájuk tartozó két vonal pedig azt, hogy az adott héten hogyan alakult a leszállított és beadott adagok kumulált száma: minél jobban széttartanak a vonalpárok, annál kevesebb adagot sikerült beadni arányosan egy oltóanyagból. A Pfizernél például szorosan követik egymást a vonalak, így azt ahogy érkezik, úgy adják is be, a kínai Sinopharmnál viszont eléggé szétnyílik az olló, az kevésbé népszerű.

Viszlát, Málta!

Az európai uniós országokat tekintve az átoltottság éllovasaiként Máltával fej fej mellett haladtunk sokáig, és hiába oltottak be a felnőttek közül arányaiban az elmúlt hetekben mindig több embert, mint a szigetországban, a második dózis beadásával ők jobban álltak. Ez megváltozott: Magyarországon minden második felnőtt megkapta már az első vakcináját, közülük minden második már a (pár hét alatt kialakuló) teljes védettséget is élvezi.

A többi uniós ország jellemzően hasonló arányokat hoz, vannak azonban kiugró esetek: az alábbi ábránkon (ahol a vízszintes vonal a beadott első dózisok arányát, a függőleges pedig a második adagok arányát mutatja) külön jelöltük még Bulgáriát, illetve Lettországot, ahol tragikusan áll a vakcináció: előbbiben csak minden tizedik felnőtt jutott eddig oltáshoz, Lettországban pedig alig 14 százalékuk. Románia is inkább a lemaradók között van, Izlandon viszont tízből négyen már túl vannak az első oltásukon, így részben védettek. A körök az adott országba szállított vakcinamennyiséget jelölik: a legnagyobb Németországhoz tartozik – 30 millió adagot kaptak eddig, igaz, közel nyolc és félszer annyian élnek ott, mint hazánkban.

Magyarországon vasárnapig 6,16 millió adag vakcinát adtak be, ebből kicsivel több mint kétmillió volt a második dózis. Az oltottságot tekintve (az oltási terv miatt) eltérő, hogy az egyes korosztályok miként állnak az átoltottsággal. A 80 év felettiek 70 százaléka kapott már legalább egy dózist (ezzel tizenhatodikak vagyunk az uniós rangsorban), a hetvenesek esetében tízből nyolcan jutottak már vakcinához (ez a tizenegyedik helyhez elég), a 60-69 évesek bő kétharmada kapta meg valamelyik védőoltás első adagját (ezzel negyedikek vagyunk). Az ötvenesek esetében nálunk van arányaiban a második legtöbb beoltott, az ennél fiatalabb korosztályokban pedig minden más országot megelőzünk.

A második oltással viszont még nem állnak jól az ötven év alattiak:

• a 18-24 éveseknél csak kicsivel több mint öt százalék jutott teljes védettséghez – őket (az egészségügyi dolgozókat leszámítva) nemrég kezdték csak el oltani.
• A 25-49 évesek közül pedig több mint 200 ezren kaptak AstraZenecát, aminek a második adagját március elejétől tizenkét héttel később adják be az elsőhöz képest, igaz, múlt pénteken Müller Cecília bejelentette, hogy aki kéri, az immár négy hét után megkaphatja a második adagot.

Egyre több fiatal jut oltáshoz, és most már az is látszik, legtöbbjük eddig Pfizert kapott – a márka 2,5 millió vakcinájából a legtöbb a 25-49 évesekhez került (közel 700 ezer dózis). Hiába adtak be nagyságrendileg ugyanannyi dózist a kínai és orosz vakcinákból is, az oroszból több mint kétszer ennyit választott/kapott ez a korosztály.

Az 1,4 millió Sinopharm vakcinából bő egymillió jutott a 60 év felettieknek – az Egészségügyi Világszervezet ehhez kapcsolódóan a hét elején azt közölte, nincs elég bizonyíték, hogy a vakcina az idősek körében is biztonságos és hatékony. Merkely Béla szerda reggel a Magyar Nemzetnek azt nyilatkozta, jelenleg nem kell harmadik oltás a vakcinákból.

Frissebb adatok állnak rendelkezésre a napi oltásokról. Az elmúlt egy hétben eléggé hullámzó volt a beadott vakcinák száma: míg pénteken 110 ezer ember kapta meg valamelyik vakcina első dózisát, addig vasárnap alig kilencezren, de kedden is csak 24 ezren. Pedig – ahogy első grafikánkon is látszik – rendelkezésre álló védőoltás van bőven és még jön is: csak májusban 1,3 millió Pfizerre számíthatunk.

Magyarországon a nyitás egyes lépéseit a beoltottak számához kötik – arról egyelőre (Orbán Viktor pénteki rádióinterjúja alapján) nincs döntés, hogy 4,5 millió vagy 5 millió beoltottnál nyitnak tovább. A legfrissebb, szerdai adatok alapján 4,12 millió ember kapott már valamelyik vakcinából, ha (az elmúlt egy hét átlaga alapján) napi ötvenezer új beoltottal számolunk, a 4,5 milliót egy hét múlva, az ötmilliót pedig két és fél hét múlva érhetjük el – onnantól pedig lakodalmakat is lehet tartani.