A pénzügyi tanácsadó cég MTI-nek küldött legfrissebb elemzése szerint tavaly év végére 66 080 milliárd forintra nőtt a magyar háztartások bruttó pénzügyi vagyona, ami éves alapon 5445 milliárd forintos gyarapodás. A kötelezettségek nélkül számított nettó pénzügyi vagyon 54 544 milliárd forint, ebből klasszikus pénzügyi vagyonként 38 141 milliárd jelenik meg közvetlenül a bankszektorban.
„Ismét komolyan megugrott a lakossági készpénz- és folyószámlapénz állomány, amely összesen 670 milliárd forinttal emelkedett egy év alatt. Jelenleg közel 6 ezer milliárd forintot tart magánál otthon a lakosság. A látra szóló betétek és a hosszú lejáratú kötvények kategóriája után ez a harmadik legnépszerűbb pénztárolási forma” – mondta Karagich István, a Blochamps Capital Kft. alapítója a közlemény szerint. Úgy vélte, a felhalmozás üteme az idén jelentősen csillapodik majd, hiszen a hitelmoratórium vége önmagában várhatóan havi százmilliárd forint feletti összeget szippant ki a megtakarítási piacról.
A magyar lakosság klasszikus (azaz a vállalati részesedésektől és az egyéb hitelkövetelésektől megtisztított) pénzügyi nettó vagyonának csaknem 23 százaléka, 8700 milliárd forint fekszik látra szóló betétekben, 21 százalék, azaz megközelítőleg 8100 milliárd forint hosszú lejáratú kötvényekben.
Ugyancsak 10 százalékot meghaladó részesedéssel bírnak a biztosítások (4968 milliárd forint), valamint a befektetési jegyek (4519 milliárd forint) a lakossági klasszikus pénzügyi összportfólión belül. A lekötött betétek aránya 9,3 százalék, azaz összesen 3531 milliárd forintot fektettek be ilyen formán a lakossági ügyfelek. A rövid lejáratú kötvények és a tőzsdei részvények hányada elenyésző (3,4 illetve 3 százalék) – közölték.
A Blochamps 2021 első negyedéves adatai szerint a tehetősek továbbra is elsősorban álamkötvényekben tartják a pénzüket (40 százalék), ezt követik a befektetési alapok (28 százalék), a készpénz és a betét (20 százalék). A részvények hányada jelenleg 9 százalékra tehető.
