Bárándy Péter ügyvéd, korábbi igazságügyi miniszter a minap azt mondta, aligha jutna el a diplomáig az a joghallgató, aki nem tudná meghatározni, mi a jogállam. Felmerül a kérdés, vajon Varga Judit, a jelenlegi igazságügyi miniszter és Orbán Viktor miniszterelnök hogyan lettek diplomás jogászok, ha egyszer azt állítják, a jogállamnak nincsen definíciója. Ez annál is érthetetlenebb, mert Varga Judit kilenc éven át dolgozott az Európai Parlamentben, ahol alaposan megismerhette az EU jogalkotásának működését, márpedig ott pontosan tudják, mit jelent a jogállam. Orbán pedig nyolc éven át volt a Liberális Internacionálé tagja, és akkortájt még derenghetett neki valami, hisz bejelentette, hogy emberi jogi kisebbségi, menekültügyi és a gazdasági szabadság kérdéseivel kíván foglalkozni.
Eszembe jut Hofi Géza egyik remek poénja:
A lét határozza meg a tudatot. Ha megisszuk a lét, a tudat elszáll.
Úgy látszik, ha ellopják a „lét”, annak is tudatromboló hatása van.
De hogy ne csak a levegőbe beszéljünk, muszáj meghatároznunk, mi is az a jogállam. Kérem, ne rémüljenek meg, nem egy tudományos értekezés következik. A legalapvetőbb definíciókat rögvest aprópénzre váltjuk, hogy érezzék, mi mindent veszítenek el akkor, amikor nem jogállamban élnek.
Mik is azok a legfontosabb ismérvek, amelyek egy jogállamot jellemeznek?
Kezdjük a jogbiztonsággal. E szerint az állampolgár számára a jogrendszer kiszámítható, az úgy épül fel, mint egy piramis. A piramis csúcsán ül az alkotmány, alatta a törvények, lejjebb a rendeletek és így tovább. Az alkotmányt persze elnevezhetjük akár Alaptörvénynek is, de attól még a kiszámíthatósága ugyanúgy alapkövetelmény. Az, hogy miként, hogyan és mivel, az megérne egy külön misét. Erről elég annyi, hogy azt a „veszélyhelyzetet”, amiben már idestova egy éve élünk, a hatályos Alaptörvény alapján ki sem lehetett volna hirdetni, mert nem tartalmazza azokat a feltételeket, amelyekre hivatkozva kihirdették.
Persze, ha a Fidesz betartotta volna a saját Alaptörvényét, akkor hogyan lehetett volna Szél Bernadett és Hadházy Ákos független képviselőket 100–100 ezer forintra megbüntetni a lánchídi dudálás megszervezéséért?
Bárándy arra az általános alapelvre is utalt, amely így szól:
a jogszabály nem ismerése nem mentesít a büntetés alól.
De hogyan is ismerhetnék ki magukat az emberek abban a jogszabálykáoszban, ami itt van, amikor még az erre kiképzett jogászok sem igazodnak el benne.
- Salátatörvények tömkelege,
- egymásnak ellentmondó rendelkezések,
- a kötelező jogi hierarchia felrúgása:
ilyen a mi jogrendünk.
Ugye emlékeznek arra a megnyugtató jelenetre, amikor Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke a Karmelita-kolostor erkélyén elégedetten kezet fogott, pontosabban összeöklözött Orbánnal, mert – akkor még úgy hitte – megegyeztek az orvosok béremelésében és a hálapénz megszüntetésében. Ám amikor a törvény megjelent, abba olyan feltételek kerültek, amelyekről korábban szó sem esett. Mindez a pandémia kellős közepén. Majd a leginkább elfogadhatatlan törvényi rendelkezéseket külön-külön kormányrendeletekkel „módosítgatták”. Ami körülbelül annyit ér – már elnézést –, mint halottnak a csók. Mármint egy jogállamban. Tudják, az a bizonyos piramis. Feljebb a törvény, lejjebb a rendelet. Egy rendelet hiába ír bármit, ha az ellentétes a törvénybe foglaltakkal. Tényleg most kell kiszúrni az orvosokkal, nem beszélve az ápolókról, akik még megfelelő bérkompenzációt sem kaptak?
Ha tömören akarjuk megfogalmazni, akkor
a jogállamiság lényege, hogy azok, akik a közhatalmat gyakorolják, ne éljenek vissza a közhatalommal
– magyarázta a londoni Middlesex Egyetem jogi karának vezetője, Laurent Pech a Hvg.hu-nak.
A Fidesz minden kritikát azzal hárít, hogy őket a „kétharmados felhatalmazás” jogosítja fel mindarra, amit tesznek. Ám óriási különbség van a „jog uralma” és a „jog általi kormányzás” között. (Ezt is tanítják az egyetemen.) Az első jelenti a jogállamot, a második pedig azt, hogy a hatalom gyakorlása attól még nem lesz törvényes, ha jogszabályokkal, törvényekkel történik. Hiszen még a Harmadik Birodalomban is hoztak törvényeket, mégsem hiszem, hogy a hitleri Németországgal kapcsolatban bárkiben is felmerülne a jogállam fogalma.
A Fidesz gátlástalanul gyakorolja a „jog általi kormányzást”. Törvénnyel rendelkeztek arról, hogy az egyetemek alapítványi kézbe kerüljenek. Az alapítványokba kormányhoz hű embereket ültettek, néhol „csak” részben, máshol (SZFE) úgy, hogy az egyetem képviseletében senki nem került a kuratóriumba. Törvénnyel üldözték el a CEU-t azzal az „indokkal”, hogy – szemben a magyar egyetemekkel – a CEU kettős diplomát adhat, de 821 millió forint értékű telekkel ajándékozták meg a kínai Fudan egyetemet, amelyik szintén kettős diplomát fog adni. Ezek szerint – szemben a CEU-val – ezt fairnek tartják, még akkor is, ha jó eséllyel el fogja szívni a nála szegényebb „alapítványi” magyar egyetemektől a diákokat és az oktatókat.
A jogállam fontos jellemzői még a nyilvánosság és a sajtószabadság. Sok szó esett már ezek hiányáról, de mindhiába.
A Fidesz „jog általi kormányzással”, azaz törvénnyel hozta létre a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot is, amely – egy ostoba törvényre hivatkozva – nem hosszabbította meg a Klubrádió frekvencia-engedélyét, majd a napokban érvénytelennek nyilvánította a ma már egyetlenként induló rádió frekvenciapályázatát. Csak a végkövetkeztetésüket idézem:
a Médiatanács nem látta biztosítottnak a frekvencia közösségi célú hasznosulását, ezért megállapította a pályázati ajánlat érvénytelenségét és a pályázati eljárás eredménytelenségét.
Ha van ebben az országban közösségi célú rádió, a Klubrádió bizonyosan az. Még egy példa arra, hogy mit tekint a Médiatanács közösségi célnak: bejelentések nyomán vizsgálatot indított az RTL Klubon sugárzott, az LMBTQI-emberekkel kapcsolatos társadalmi célú hirdetés ügyében. Jaj, majdnem elfelejtettem, hogy hiszen „az anya nő, az apa férfi”.
Törvényekkel, méghozzá személyre szabott törvényekkel érték el, hogy olyan jogász kerüljön a Kúria élére, aki soha nem volt még bíró, viszont sokáig Polt Péter helyettese, majd az Alkotmánybíróságnak nevezett, elfogulatlansággal nehezen vádolható testület tagja volt. Csak nem azért lett Varga Zs. Andrásból kúriai elnök, hogy a majdani, a Fidesz számára fontos alsó és felső szintű döntések kedvezőbbek legyenek a hatalom számára? Ne feledjük, közelednek a választások! Márpedig a Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmeket a Kúria bírálja el. Nehogy ismét előfordulhasson, hogy néhány vacak, le nem ragasztott boríték miatt a Kúria megfossza a Fideszt egy mandátumtól, ahogy az Darák Péter elnöksége alatt történt!
És hogy az „egyszerű állampolgárnak” mit is jelent a jogállam hiánya? Nézzünk néhány nagyon konkrét példát.
Ha magánnyugdíj-pénztári tag volt, elveszítette az ott összespórolt pénzét, amikor az állam lenyúlta azt az összesen háromezer milliárd forintot, ami ezekben a pénztárakban összegyűlt. Volt önnek trafikja? Ha volt is, azt már elvették, másoknak adták. A Facebookon Juszt László kezdte ezekkel a tételekkel azt felsorolást, amelyben a miniszterelnök lelkiismeretét kéri számon.
Ezidáig számos olyan embert említettem – orvosok, ápolók, egyetemisták, nyugdíjasok, kisvállalkozók –, akiket közvetlenül és húsba vágóan érintett a jogállamiság hiánya. Ami viszont a közeljövőben – így vagy úgy – minden magyar állampolgárt érint, az a többszörösen megbuherált választási törvény, melyet legutóbb még tavaly novemberben is sikerült módosítani. Ez egy olyan jogszabály, amellyel akkor is kétharmadot szerezhet a Fidesz, ha abszolút számokban mérve kevesebb szavazatot kap az ellenzéknél. A „jogállam” nagyobb dicsőségére.
