Mohos Márton / 24.hu
Belföld

Az ingatlan.com-on árulták a néhány éve uniós pénzből felépített balatoni környezetvédelmi szellemközpontot

Balatonakarattya egyik csendes utcájában évekkel ezelőtt egy környezetvédelmi központ épült. Túlzás lenne azt állítani, hogy az emberek a csodájára jártak, sok helyi azt sem tudta, hogy az épület egy uniós pénzből felhúzott, bárki számára látogatható nonprofit információs központ. Az illetékes minisztérium szerint viszont a kedvezményezett Régiók Fejlesztéséért Egyesület teljesítette a szerződésben vállalt kötelezettségét, a házzal pedig öt év elteltével azt csinál a tulajdonos, amit akar.

Nem nagyon volt mozgás a ház körül, irodaként használhatták. Biztos volt ott néhány osztály papíron, de mindig üresnek tűnt az épület

– mondta egyik forrásunk arról a 2015-ben 48 millió forint európai uniós támogatással felépített balatonakarattyai Balaton Kapuja Környezetvédelmi Központról, amelyet a napokban még 91 millió forintért árultak az ingatlan.com-on, mígnem eltűnt a hirdetés.

Egy másik helyi lakos arról számolt be lapunknak, hogy évek óta csak egy gyerekes családot látott a ház körül, de ők sem fordultak meg ott túl gyakran. Miután az uniós pályázat futamideje öt év volt, a fenntartási idő letelt, így a központot létesítő egyesület a jogszabályok szerint értékesítheti az ingatlant. Az viszont kérdéses, hogy valójában milyen programok valósultak meg az egyesület által igénybe vett, összességében több száz millió forintos uniós projektből, illetve az is, hogy mihez kezd az egyesület az ingatlan eladásából befolyó pénzzel.

Mohos Márton / 24.hu

Senki nem nyilatkozik az uniós pénz felhasználásáról

2015 februárjában írt arról a veol.hu, hogy bárki számára látogatható nonprofit információs központ létesült Balatonakarattyán Balaton Kapuja Környezetvédelmi Központ néven. A közlemény szerint a központba látogatók a többi között megnézhetik „a pelletkazán működését, a napelemmel való hálózati visszatáplálás lehetőségét, a hőszivattyú előnyeit”. Arról is írtak, hogy folyamatosan rendeznek szemléletformáló programokat felnőtteknek és gyermekeknek, a diákok pedig interaktív környezetvédelmi vetélkedőkön vehetnek részt.

Az épület tulajdonosa és a projekt megvalósítója a Régiók Fejlesztéséért Egyesület, amely 2009 óta több mint 600 millió forint uniós forrást nyert különféle zöldprojektekre – erről az Átlátszó számolt be szintén 2015-ben. Ahogy arról is, hogy a projektek egy része, így az akarattyai is minimum talányos. A portál szerint akkor semmi sem utalt arra, hogy a modern stílusú épület közhasznú intézmény lenne, sehol egy tábla az elnevezésről, a nyitvatartásról, sem az uniós támogatásról. Lapunk több forrása szerint ez az utóbbi években sem változott, állítólag sok helyi nem is tudta, hogy az épület nem családi nyaraló.

Miközben a helyiek nem érzékeltek mozgást a környezetvédelmi központ körül, addig az egyesület szerint több százan fordultak meg náluk. A tavaly év végén közzétett 2019-es beszámolójuk szerint a balatonakarattyai székhelyen és a tolnai telephelyen az egyesület környezetvédelmi előadássorozatokat tartott, és az egyesületi tagok önkéntes munka keretén belül szemétszedési akciót is végeztek két-két alkalommal. Nagycsaládosoknak sport és túraversenyt szerveztek, „terepgyakorlatok és tematikus élményprogramok keretén belül” és „megismertették a vízi élővilágot a gyerekekkel”.

Mohos Márton / 24.hu

A Régiók Fejlesztéséért Egyesület – amelynek létezik egy Tolnai Környezetvédelmi Központja is – vezetőjét, Ujj Tamást sikerült utolérnünk, de nem akart nyilatkozni a balatonakarattyai épületről és tevékenységükről.

Hiába jeleztük neki, hogy miután uniós forrásról van szó, érdemes lenne tájékoztatni az embereket a ház funkciójáról, és kértük azt is, hogy küldjenek dokumentumokat arról, hogy az elmúlt évben hány látogatót fogadtak. Kíváncsiak lettünk volna arra is, hová kerül az ingatlan eladásából befolyó összeg, ha nem magánzsebekbe folyik be, akkor mire költi az egyesület az uniós támogatásból létrehozott központ ellenértékét, de nem tudtuk meggyőzni Ujjt arról, hogy nyilatkozzon.

Kerestük az ingatlan hirdetőjét Jaksa Orsolyát is, aki korábban szintén vezette az egyesületet, és akinek a férje, Jaksa Tamás jelenleg is tagja a Régiók Fejlesztéséért Egyesületnek, de ő sem válaszolt kérdéseinkre.

„Én csak azt a szép kutyust hiányolom”

Egy akarattyai Facebook-csoportban többen írnak arról, hogy a terület közelében nem volt nagy élet. „Egyszer-egyszer, mintha egy-egy család érkezett volna pár napra nyaralni, aztán megint üresség. Sosem üzemelt szerintem oktatási központként” – írja a csoport egyik tagja. Egy másik hozzászóló hasonló véleményen van: „Ez egy kamu ház volt valakiknek. Én csak azt a szép kutyust hiányolom, amelyik egy ideig ott volt a kertben.” Egyetlen hozzászóló írta azt, hogy körülbelül hat éve az akkori nyolcadikos osztályával járt a házban. Előadást tartottak nekik környezetvédelmi témában. Azóta minden héten figyeli, hogy van-e mozgás, de csupán nagyobb értékű autókat látott a ház előtt nyáron, egyéb mozgást szinte sosem.

Nem csak a ház felhúzására írtak ki egyébként közbeszerzést, 16 millió forintos uniós forrásból ugyanis népszerűsítették is a projektet még 2014-ben. A kommunikációt Jaksa Tamás testvére, Jaksa Gábor intézte az egyik cégével.

A Balaton Kapuja Környezetvédelmi Központtal kapcsolatban kerestük a Támogatásokat Vizsgáló Irodát, hogy megtudjuk, rendben találták-e a projektet, illetve hogy a tulajdonos, vagyis az egyesület jogszerűen árulja-e az ingatlant. Kérdéseinkre az Innovációs és Technológiai Minisztérium válaszolt, mely mindent rendben talált. Mint írják, az egyesület a támogatási szerződésben foglalt kötelezettségeit a megvalósítás és a fenntartás során teljesítette, a lezárást követően pedig a tulajdonos szabadon rendelkezik a projekt eredményeivel, így az ingatlanokkal is.

Mohos Márton / 24.hu

Az egyesülethez folyamatosan érkezett a pénz az utóbbi években, de nem csak környezetvédelmi programokból. A gazdasági tárcától például gazdaságfejlesztésre nyertek el több mint 100 millió forintot, amit – a bíróságnak leadott beszámoló szerint – 18, „részben hátrányos helyzetű álláskereső” foglalkoztatására, kertészeti és gondnoki állásokra fordítottak. Az emberierőforrás-minisztériumtól 24,6 millió forintot húztak be, ebből a pénzből jutott szabadidős és kulturális programokra, az említett beszámoló szerint teljesítménytúra, teniszbajnokság és budapesti kirándulás lett belőle. Emellett drogprevenciós órákat tartottak, illetve a „biztonságban Kisteleken” üzenet közvetítésében is segítettek, ötször háromezer szórólapot nyomtattak, amit aztán a rendőrség osztott ki.

Az egyesület által elnyert támogatások

  • 2011–2013, KEOP: 86 millió forint
  • 2013–2014, DDOP: 40,3 millió forint
  • 2013–2015, KEOP: 34 millió forint
  • 2014–2015, KEOP: 95 millió forint
  • 2015, TÁMOP: 253 millió forint
  • 2017–2019, GINOP: 107,4 millió forint
  • 2017–2019, EFOP: 24,6 millió forint

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.