Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu
Belföld koronavírus

Még a családi vagyont is mozgósították a legkisebb vállalkozások, hogy túléljenek

Tevékenységtől is függ, hogyan érintette a legkisebb vállalkozásokat a koronavírus-válság. Többségük azzal küszködik, hogy alig van bevétele, és kénytelen felélni a tartalékait. Akadnak azonban olyanok is, akiknek azért volt nehéz az elmúlt időszak, mert túl sok lett a munkájuk.

A járvány második hullámának legsúlyosabb következménye a mikrovállalkozásokra nézve, hogy sokkal több lett a beteg, mint az első hullámban volt, sokuknak így azért kellett leállniuk, mert minden emberük vagy az embereik zöme karanténba került. Rengeteg munka maradt félbe, mert az alvállalkozó emberei nem tudtak dolgozni. Szerencsére kötbérezés helyett most tolerálják a megrendelők ezeket az eseteket – adott képet a helyzetről Németh László, az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) elnöke.

Mint a többi megszólalónak, neki is az a véleménye, hogy a januárig biztosan fennmaradó korlátozások főleg a turizmust, a szállodákat és a vendéglátást érintik. No meg a szektor beszállítóit, hiszen például a textiltisztítók, mosodák, karbantartók, szerelők megrendelései is alaposan megcsappantak. De nem csak az övék.

Nagyon rossz évet zárunk

A megszerezhető kormányzati támogatások nagy adminisztrációs terhet jelentenek, miközben a szállodaiparban nem fajsúlyos segítség a csökkent forgalmú időszak 80 százalékát figyelembe venni a dolgozók megtartásához – fogalmazott meg kritikát az IPOSZ-elnök, aki szerint inkább a tavalyi békeidő forgalmával kellett volna számolni. Ugyanakkor pozitívumnak tartja, hogy decemberre-januárra is kiterjesztették a novemberi támogatásokat, bár megjegyezte, hogy legalább áprilisig szükség lenne rájuk.

Kapcsolódó
„Egyetlen tervünk volt: figyeltük, hogy mit csinálnak a köztudottan NER-es szállodák”
Készültek az év végi nyitásra a vidéki szállodák, a foglalások is érkeztek, de hiába, az idén már nem fogadhatnak turistákat. Mészáros Lőrinc szállodaláncának egyik vezetője elégedett a kormányzati segítséggel, mások szerint még a bérköltségeket sem fedezi a támogatás.

Olyan szakmák is nehézségekkel szembesülnek azonban, amikre nem is gondolnánk, például a pékeknek a szállodák és a kollégiumok bezárása miatt megszűnt a fix beszállítási lehetőségeik egy része. Ráadásul a jövedelemcsökkenés miatt változott a családok fogyasztásának összetétele is – míg korábban megvették a különböző péksütiket, most inkább csak kenyérre költenek.

Nagyon rossz évet zárunk. A védekezés miatt megnövekedtek a költségek, a korlátozások, a fertőződések és a karantén miatt pedig csökkent a hatékonyság, a teljesítés. Sokan nem tudták kihasználni a tavaszi és őszi kormányzati támogatásokat. A mikrovállalkozásoknak inkább bázis alapú, segély típusú, automatikus, általános segítség kellett volna

– jegyezte meg.

Kisebb gondjuk is nagyobb a frizuránál

Tavasszal sok fodrász önként bezárt, mert ember nem volt az utcán, nemigen volt értelme nyitva tartani. Nyáron szintén kisebb volt a forgalom, mint máskor, a második hullámmal pedig megint csak visszaesett, ha nem is annyira, mint az elsővel – avatott be szakmájuk problémáiba Berendi László, a MOSZI Országos Fodrász Ipartestület elnöke. Budapesten a belvárosban a szokásosnál is jobban megcsappant a vendégszám, mert az ingázók a home office miatt otthon maradtak.

Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu

Elmaradt a karácsony előtti roham is, mert elfogyott az emberek tartaléka, kisebb gondjuk is nagyobb a frizurájuknál. Beszélgetett fiatal kollégákkal, akiknél máskor ezerrel pörög az üzlet, ők azt mondták, a szokásos heti 5-5,5 napos munkát most be tudják sűríteni 2-2,5 napba. A forgalom 60-70 százaléka eshetett ki idén, és sokan be is zártak örökre, főleg akiknek bérelniük kellett a fodrászüzletet. A katázóknak némi segítség volt a tavaszi katamentesség, de csak nekik. Bevétel híján ettől még az ő családi kasszájuk is borulhatott.

Nagy segítség kellene az embereknek, mindenkinek, nem csak a vendéglátósoknak.

Sokan örökre bezártak

Vörös Béla cége számítástechnikai kereskedelemmel, szervizeléssel foglalkozik, mellette az IPOSZ alelnöke. Náluk a cégek kiszolgálása minimálisra csökkent, a megnövekedett lakossági igények miatt mégis nagyüzem volt karácsony előtt. Ennek oka, hogy miközben a Covid-19 miatt sok család bevételei megcsappantak, rájuk szakadt a távmunka, a távtanulás, amihez kellettek a gépek. Sokan úgy tudták a pénztelenség és a gépszükséglet szakadékát áthidalni, hogy elővették a korábban félretett eszközöket, és megjavíttatták azokat.

Az alelnök Tapolcán él, és azt tapasztalja, hogy az ő környéken is a turizmust-vendéglátást érintette leginkább a járványválság. A Balatonon tavasszal minden vendéglátó csak lógatta a lábát, elküldték az embereket munkanélkülire, aztán a tilalmak feloldásával berobbant a július–augusztus, alig találtak munkaerőt, hogy kiszolgálják az igényeket. Szeptembertől ismét bezárás jött. De mindenki más megsínylette a járványt, például a kisebb helyi lapok hirdetők nélkül kénytelenek voltak szüneteltetni a megjelenést. Az épület-felújításra alig volt igény, mert a home office-ban sokan megcsinálták maguk, a festék- és barkácsboltok meg alig bírták kiszolgálni a megnövekedett igényeket – idézte fel Vörös Béla.

Óriási segítségként értékelte a járvány első hullámában kapott állami támogatásokat, de úgy tudja, mellette a tartalékokhoz is hozzá kellett nyúlni azoknak, akik bajban voltak. Az őszi bértámogatás és szálláshelyi támogatás igénylése, elszámolása viszont túl bürokratikus, ezen kívül sajnos nem egy korábbi bázisév normál forgalmához viszonyítja a támogatás összegét, hanem a jelenlegi foglalásokat veszi figyelembe.

A Covid-19 miatt a legkisebb szolgáltatók közül sokan szüneteltetik a tevékenységüket, vidéken emiatt már számos település ellátatlan. Erősen kérdéses, hogy közülük hányan tudnak újraindulni. Akik már nyugdíjasok, azok valószínűleg nem, részben mert 2021-től már a lakossági számlákat is át kell futtatni a NAV rendszerén, illetve a legkisebb üzleteknek is kötelező lesz POS-terminált üzemeltetni. Az idősebbek erre már nem éreznek energiát, és a költségét sem akarják felvállalni.

A családi vagyont is mozgósíthatták a túléléshez

A békési Juhos János fényképész vállalkozó, IPOSZ-alelnök előnyként említette, hogy hozzájuk később érkezett el a vírus, mint mondjuk a Dunántúlra. Vállalkozásként ők is érzékelték, hogy a korlátozások miatt az első és a második hullámban is jelentősen visszaesett a forgalom. Az emberek a bizonytalan helyzetben elkezdtek tartalékolni, kevesebbet költöttek. Márpedig a kis szolgáltatók megélhetését erősen befolyásolja a lakosság fizetőképessége, a felmérések szerint többségük egyik napról a másikra él, tartalék nélkül.

De még akiknek akadt tartalékuk, azok sem voltak felkészülve arra, hogy lassan egy évet kihúzzanak semennyi vagy mérsékelt forgalom mellett. Akiknek eddig sikerült a túlélés, azok alighanem a családi vagyont is mozgósították. Volt, ahol csökkentették a munkaidőt és a bért, de forgalomcsökkenés mellett is próbálták megtartani a munkaerőt, akkor is, ha már nem hoztak hasznot.

Ez az időszak arra volt jó, hogy a jövő felé forduljunk, és elgondolkodjunk azon, hogyan tudnánk digitalizálással fejleszteni a tevékenységünket.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.