A gyógyszergyárak sorozatos bejelentései alapján karnyújtásnyi közelségbe kerültünk a koronavírus-vakcináktól. Az oltóanyagok szétosztása példátlan logisztikai feladat lesz, és bár a gyártók szigorú biztonsági protokollt állítanak össze a szállításhoz is, a folyamatot tovább bonyolíthatja, hogy mindegyik vakcinát más és más hőmérsékleten kell tárolni. Ennek az egyik legfontosabb feltétele az, hogy megfelelő hűtőberendezések álljanak rendelkezésre. A -80 Celsius-fokon hatékony vakcinának nem elég egy háztartási hűtő, ahogy egy -20 Celsius-fokon tárolandó oltóanyagot sem lehet egy extrém hűtésteljesítményű gépben elhelyezni.
A háztartási hűtőket nem erre találták ki
Kisgyörgy Gábor, a sok más mellett hűtő- és fagyasztógépeket is gyártó Liebherr képviselője a 24.hu megkeresésére arról beszélt, a koronavírus-vakcinák szétosztása új helyzetet teremt majd az egészségügyben, mert gyógyszertárolásra békeidőben nem szükséges speciális hűtőkészülék.
A magyar jog a gyógyszerekre vonatkozóan négy tárolási hőmérséklet biztosítását írja elő: a mélyhűtés a -15 Celsius-fok alatti hőmérsékletet, a hűtőszekrény a +2-8 Celsius-fokot, a hűvös a +8-15 fokot, a szobahőmérséklet pedig a +15-25 Celsius-fokot jelöli.
A szakember elmondta, a nagyközönséget kiszolgáló, közforgalmú gyógyszertárakban a hűvös, hideg és mélyhűtött tárolás feltételeit biztosító hűtőszekrényt vagy hűtést igénylő készítmények eltartására szolgáló helyiséget kell biztosítani, ugyanakkor arra nem tér ki a szabályozás, hogy a legmodernebb riasztórendszerekkel felszerelt, szigorú normákat betartó gyógyszerészeti hűtőkészülékekkel kell ezt a feltételt teljesíteni. Így sok esetben egyszerű háztartási hűtőben tárolják a gyógyszereket.
A készítményekben és a helyiségekben mért hőmérsékletről ezzel együtt kötelező naplót vezetni, a biztonságért pedig a tulajdonos a felelős.
Kisgyörgy Gábor arról beszélt, a háztartási hűtőkkel leegyszerűsítve az a probléma a gyógyszerészetben, hogy nem erre a célra tervezték azokat.
Rengeteg olyan felesleges dolog van a háztartási hűtőkben, ami a gyógyszertárolás esetében hátrányt jelent. A tojástartó, a vajtartó, a zöldségtároló a hasznos területekből vesz el. A gép nem szól, nem jelez, ha baj van, ráadásul nem ilyen gyakori ajtónyitogatásra, nem ilyen környezeti hőmérsékleti üzemelésre találták ki a berendezéseket. A háztartási hűtőket egy család jellemzően reggel kinyitja négyszer, aztán délután-este még ötször-tízszer, de a gyógyszertárakban ennél jóval intenzívebb használatnak vannak kitéve. Emellett azt sem tudja biztosítani, hogy minden pontján ugyanolyan hőmérséklet legyen, ami az érzékeny gyógyszerek esetében kritikus lehet
– magyarázta, hozzátéve: a szabályozás nem rossz, hiszen a gyógyszertáraink mentesek a botrányoktól, de ideálisnak sem nevezhető, mert magában rejthet felesleges kockázatokat.
Ebből adódóan a szakértő szerint a vakcinák esetében túl nagy a rizikó, hogy egyszerű háztartási hűtőben tárolják azokat. Mint fogalmazott, a gyógyszergyártók valószínűleg előírják majd a belső hőmérséklet folyamatos monitorozását is, a háztartási készülék pedig önerőből erre nem képes. De egy gyógyszerészeti hűtőszekrény igen.
Ultraalacsony hőmérsékletű mélyhűtőket Magyarországon nem gyártanak
Az egyik vakcinát ráadásul -80 Celsius-fokon kell majd tárolni, amit kizárólag az úgynevezett ultraalacsony hőmérsékletű mélyhűtők (ULT) tudnak biztosítani. Kisgyörgy Gábor kérdésünkre elmondta, hogy Magyarországon ilyenből most is sok üzemel, évente 50-100 új darabra van igény attól függően, milyen fejlesztések zajlanak a gyógyszergyáraknál, esetlegesen átadnak-e egy biobankot vagy laboratóriumot.
A meglévő készülékek számát több százas nagyságrendűnek véli, de ezek nem gyógyszertárakban és kórházakban, hanem kutatóintézetekben, az orvosi egyetemeken, a gyógyszergyáraknál és a laboratóriumokban találhatók. Eddig ezeket a berendezéseket nem kellett széles körben használni, mert főként biológiai mintákat tároltak bennük a roncsolódás elkerülése érdekében, és nem a gyógyszertárolás az elsődleges funkciójuk.
Az ultraalacsony hőmérsékletű mélyhűtők beüzemelését jellemzően a kereskedők vállalják. Ez inkább időigényes, mintsem komplikált folyamat: mire egy +22 Celsius-fokos szobahőmérsékletről –80 Celsius-fokra lehűlnek, az akár 6-7 órába is telhet a típustól és a mérettől függően. Bár nem nagyon kell semmit nyomkodni rajtuk, célszerű a kezelőszemélyzetet betanítani, mert ilyen extrém alacsony hőmérsékleten bármi könnyen odafagy, csak megfelelő védőfelszerelésben lehet kinyitni
– fogalmazott Kisgyörgy Gábor, hozzátéve, szinte kizárt, hogy a háziorvosoknál ilyen berendezéseket helyeznek majd el. A kézi gyógyszertárat üzemeltető háziorvosi rendelőkben most sem kötelező még a mélyhűtő tartása sem.
A -80 Celsius-fokon tárolandó vakcinák beszállítása is körülményes lehet, de a kívánt hőmérsékletet akár tíz napig fenntartó speciális szállítókonténereket minden bizonnyal a gyártók fogják biztosítani. Viszont amint az oltóközpontokhoz értek, hűtőszekrényekbe kell pakolni azokat.
A másik két már elkészült vakcinát -20, illetve +2-8 Celsius-fokon kell tárolni, de a korábban említettek miatt ezeket sem szerencsés háztartási készülékekben tartani.
Kisgyörgy Gábor azt is közölte, a mai tudásunk szerint nem lesz szükség olyan speciális hűtőkészülékek beszerzésére, melyek ne léteznének már ma is a piacon. Minden forgalomban lévő berendezés rendelkezik a megfelelő engedélyekkel és tanúsítvánnyal. A szakértő azt viszont kizártnak tartja, hogy az extrém hűtést igénylő vakcina tárolásához beszedik az orvosi egyetemekről, gyógyszergyárakból az ultra alacsony hőmérsékletű mélyhűtőket.
Magyarországon is meglepően erős a hűtőgyártás, az éves kapacitás több tízezresre tehető, de a hűtőkamrákat, hűtővitrineket, speciális hűtött munkaasztalokat is gyártó kisebb cégeket beleszámítva százezres nagyságrendű is lehet. Ultraalacsony hőmérsékletű mélyhűtőket viszont itthon senki nem gyárt, ha erre lesz szükség, akkor biztosan importra szorul majd az ország. Problémát ez sem okozhat, a külföldi vállalatoknak van szabad kapacitása, jellemzően két műszakban dolgoznak, de ha a helyzet úgy kívánja, egy harmadikat is bevezethetnek az igények kiszolgálása érdekében
– magyarázta.
Felesleges a végletekig növelni a hűtőkapacitást
Kisgyörgy Gábor szerint egyedül egyik gyógyszergyár sem fogja tudni biztosítani a teljes lakosság számára szükséges vakcinamennyiséget első körben, ezért minden országnak meg kell terveznie, melyik vakcinához hány hűtőre és milyen logisztikai háttérre van szüksége.
Az már szinte biztos, hogy egyfajta készülékkoktélra lesz szükség a vakcináztatáshoz. Az ultraalacsony hőmérsékletű hűtők esetében új beszerzésekről lehet majd szó elsődlegesen, de ha ezekből nagyobb mennyiségben vásárol az ország, azt is alaposan át kell gondolni, hogy mit kezdenek azokkal a járvány végét követően
– mondta.
A Liebherr képviselője szerint a viszonteladók részéről már van érdeklődés a gyárak irányába, de egyelőre általános bizonytalanság uralkodik. A keresleti és a kínálati oldalon is mindenki arra vár, hogy legyenek pontos oltási tervek, addig nem lehet konkrét megrendelésekben gondolkozni.
A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy a mélyhűtve tárolt vakcinát is ki kell olvasztani, viszont ekkor már korlátozott a tárolhatósági ideje. A -80 Celsius-fokon tárolandó oltóanyag esetében már lehet tudni, hogy egy pizzásdoboz méretű tárolódobozban körülbelül 200 ampullát, bennük egyenként öt oltásra elegendő vakcinát helyeznek majd el.
Könnyen kiszámolható, hogy egy normál, háztartási hűtő méretű készülék is egy közepes méretű magyar város beoltására elegendő vakcina tárolására alkalmas a kiolvasztás után. Ezzel viszont nagyon óvatosan kell bánni
– mondta.
Kisgyörgy Gábor egy példával is szemléltette, miért fontos, hogy pontos oltási tervek készüljenek. Ha egy hűtőben 40 ezer adag oltás tárolható korlátozottan, öt napig, akkor nyolcezer oltást kell beadni naponta. Napi 10 órás oltási időt feltételezve óránként 800, percenként 13 oltás beadása szükséges ahhoz, hogy egy se romoljon meg. Ha minden páciensre egy percet számolunk, ami egyébként nem reális, mert valószínűleg ennél többet fog igénybe venni a vakcina beadása, ez akkor is 13 ember öt napig tartó, összehangolt, gördülékeny munkáját jelenti úgy, hogy mindenki időben érkezett, és a nővérek egyszer sem pihentek meg.
A hűtők kapacitását felesleges a végletekig növelni, különben dobálhatjuk ki a megromlott oltóanyagokat. Sokkal fontosabb a megfelelő készülékek használata és a pontos oltási terv
– zárta szavait a Liebherr képviselője.
