Illyés Tibor/MTI
Belföld

Polt Péter: A valódi korrupció nem mindig korrelál a percepciós érzetekkel

A legfőbb ügyész szerint az, hogy hogyan áll az ország a korrupciós rangsorban, attól függ, hogy ki készíti a statisztikát.

Évek óta csökken a regisztrált bűncselekmények száma és rekordmagas volt a váderedményesség tavaly – számolt be Polt Péter legfőbb ügyész az Országgyűlés igazságügyi bizottságának keddi ülésén. A képviselők meghallgatták Darák Péter, a Kúria elnöke és Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke 2019-es évről szóló számadását is.

Darák Péter, aki 2012 elején lépett hivatalába és kilencéves mandátuma lejártával ez év végén távozik a Kúria éléről, hangsúlyozta, hogy mindvégig elsősorban szakmai vezetőnek tekintette magát, és igyekezett biztosítani a szakmai célokhoz szükséges szervezeti és költségvetési feltételeket. Fontosnak tartotta, hogy az ítélkezés szakszerű és naprakész legyen, továbbá, hogy a Kúria időben érzékelje az ítélkezési gyakorlat problémáit és ezekhez adjon iránymutatást az alsóbb fokú bíráknak.

Az elmúlt évek feladatai közül a Kúria elnöke kiemelte még az alkotmányjogi panasz jogintézményének bevezetése nyomán az Alkotmánybírósággal kialakított szakmai párbeszédet, valamint az igazságtétel folyamatának lendületbe hozását.

Darák Péter elmondta, hogy tavaly a Kúria önkormányzati tanácsa 45 döntést hozott, az ügyek 50 százalékában megsemmisítette a támadott önkormányzati szabályozást. Ezek az ügyek főként a helyi adókkal, illetve építési szabályokkal kapcsolatosak.

A Kúria jogegységi döntései közül kiemelte az emberölési szándékkal, a kerületi önkormányzatok testületi felelősségével, valamint a versenytilalommal kapcsolatosat. A kúriai elnök beszámolójának elfogadását a parlament igazságügyi bizottsága egyhangúlag, 10 igen szavazattal támogatta.

Kovács Tamás/MTI

Javult az időszerűség a bíróságokon

Az OBH elnöke arról beszélt, hogy tavaly csökkent a bíróságokra érkező ügyek száma és javult az időszerűség. Senyei György, aki tavaly decemberben foglalta el az OBH elnöki székét, bizottsági meghallgatásán elmondta, hogy 2019-ben csökkent a bíróságokra érkező ügyek száma és javult az eljárások időszerűsége.

Tavaly az előző évhez képest 6,6 százalékkal csökkent a bíróságokon az ügyérkezés, a csökkenés minden bírósági szintre jellemző, de a táblákon és a Kúrián a 10 százalékot is meghaladja.

2019-ben csaknem 1,2 millió ügyet fejeztek be a bíróságokon, többet, mint amennyi ügy érkezett, ez mintegy 1,16 millió volt.

Az országos ügyérkezés 40 százaléka, 460 ezer ügy a központi régióba, azaz a Fővárosi Törvényszékre, a Budapest Környéki Törvényszékre és a Fővárosi Ítélőtáblára összpontosult – ismertette az OBH elnöke.

A bírósági eljárások időszerűségére jellemző, hogy tavaly az alsóbb fokú bíróságokon az ügyek 86 százaléka egy éven belül véget ért, a táblákon pedig 97 százaléka. Az öt éven túli ügyek száma tavaly 13,7 százalékkal csökkent, 2019-ben 864 volt, az azt megelőző évben 1001. A parlament igazságügyi bizottsága 8 igen, 1 nem és 1 tartózkodással támogatta Senyei György tavalyi évről szóló beszámolójának elfogadását.

Illyés Tibor/MTI

Nőtt a hivatali korrupciós eljárások száma

Polt Péter legfőbb ügyész azt emelte ki, hogy a regisztrált bűncselekmények száma évek óta csökken, az ügyészség tevékenysége 2019-ben törvényes és eredményes volt, kiemelt figyelmet kapott az eljárások gyors és hatékony lezárása. A váderedményesség tavaly 98,3 százalék volt, ami évek óta a legmagasabb, ezen belül az ügyek 85 százalékában a bírók a váddal mindenben egyezően ítélték meg a vádlottak felelősségét.

A vádemelések 73 százalékánál az ügyészség eljárást gyorsító intézkedéseket alkalmazott, ami a bíróságok munkaterheit is mérsékelte. A gyanúsítottak, vádlottak beismerésen alapuló együttműködése az ügyészséggel azt eredményezte, hogy csaknem négyezer ügyben a bíróság már az előkészítő tárgyaláson érdemben lezárhatta az ügyet – jegyezte meg a legfőbb ügyész.

Az ügyészség szempontjából 2019 nagy jelentőségű, ugyanis ez volt az első teljes év, amikor már az új büntetőeljárási törvényt kellett alkalmazni – hívta fel a figyelmet. Ennek során fontossá vált a gyanúsítottak, vádlottak együttműködése a hatóságokkal. Az új büntetőeljárási törvény nyomán a nyomozás két szakasza is átalakult: a felderítésben a nyomozóhatóság teljes önállóságot kapott, a gyanúsítotti kihallgatással induló vizsgálati szakaszt viszont az ügyészség irányítja.

Összességében a nemzetközi sztenderdek szerint is törvényes és megfelelő a fogvatartottakkal való bánásmód – jelentette ki a főügyész.

Polt Péter beszélt arról is, hogy a hivatali korrupció nyomozása teljes egészében ügyészségi hatáskörbe került, nőtt az ilyen eljárások száma, ám ezekben az ügyekben a váderedményesség elmarad az átlagtól. Ennek oka lehet az ilyen ügyek bizonyításának nehézsége, ugyanis korrupciós ügyekben sokszor csak a beismerés vagy a titkosszolgálati eszközökkel beszerezhető bizonyítékok lehetnek eredményesek.

Képviselői felvetésre, hogy a nemzetközi korrupciós rangsorokban Magyarország rosszul szerepel, a legfőbb ügyész úgy reagált: attól függ, ki, kinek készíti a statisztikákat. Továbbá a valódi korrupció „nem mindig korrelál a percepciós érzetekkel”.

Egyébként pedig intenzívek a kapcsolatok az unió csalás elleni hivatalával, az OLAF-fal, „eredményes az együttműködésünk” – mondta Polt Péter. A parlament igazságügyi bizottsága 8 igen és 3 nem szavazattal támogatta a legfőbb ügyész 2019-es évről szóló beszámolójának elfogadását.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.