A Válasz Online podcastja ezúttal a BBC budapesti tudósítóját kérdezte arról, mit szól hozzá, hogy az Index „válságáról” közölt beszámolója miatt a kormányzati sajtó célkeresztjébe került, a Magyar Nemzetben Fritz Tamás politológus pedig magát a brit közszolgálati médiát támadta.
Nick Thorpe a műsorban azt mondja, a magyar média- és politikai viszonyok ismertetésére a szerkesztőitől 120 szónyi terjedelmet kapott. Nem véleményt, elemzést írt arról, hogy ami történik, mit jelent a magyaroknak, a Fidesznek, az ellenzéknek.
Más helyzetben van, mint sok külföldi újságíró, 1986 óta itt él. Sok tapasztalata volt a kommunizmusról, szerinte akkor nem lenne közszolgálati, ha nem írná le a hasonlóságokat a most kialakuló és az akkori egypártrendszer között.
Ha a 120 szónál nagyobb terjedelmet kap, elmagyarázta volna, hogy a Fidesz háromszor nyert legitim választáson. Hatalma a gazdaságban egyre nagyobb, a parlamentben elképzelhetetlen, hogy egy képviselője pártja és kormánya ellen szavazzon.
Gyakran úgy érzi,
nincs itt igazi demokrácia, mert játszanak: nemcsak a kormánypártok, hanem az ellenzékiek is. Színjáték van, igazi demokrácia nincs, a Fidesz »egypártrendszere« pedig egyre erősebb.
A Magyar Nemzetben megjelent vádjai után felhívta Fricz Tamást, jelezte, szeretne írni egy válaszcikket, amire a laptól azóta ígéretet is kapott. Nick Thorpe úgy emlékszik, utoljára 1987-ben a Népszabadságban támadták így meg, mert tudósítani mert az Írószövetség találkozóiról.
Úgy érzem, ez nem egy normális ország. Sokan, főleg a kormányoldalon, úgy csinálnak, mintha az lenne, de sajnos nincs minden rendben.
Még soha nem tapasztalt a társadalomban annyi utálatot, mint most.
Nem értik, mi az, ha valaki újságíró
Valami nem működik a magyarok közt, én pedig – mint külföldi újságíró, aki szereti ezt az országot – próbálok erről írni és megmagyarázni, mi folyik. (…) Nem kell ahhoz BBC-elemzőnek lenni, hogy lássuk, a kormánypárt stílusa egyre radikálisabb. Ők állandóan Soros Györgyről beszélnek; én inkább Orwell Gyuriról beszélnék.
A BBC mindig próbál tárgyilagos lenni, de Magyarországon ez s nehéz, mert már az is felelősség, ha számonkérik a kormányt. 2006-ban a szörnyű rendőri atrocitásokról írt, akkor a Fideszben úgy érezték, hogy Fidesz-közeli újságíró, pedig akkor sem volt az, ahogy most nem ellenzék-közeli.
Úgy látja, a kormány a magyarokat mintha tudatlanságban akarná tartani, egy újságírónak (legyen kormánypárti, független, ellenzéki vagy külföldi) az a dolga, hogy információval szolgálja a szavazóknak, hogy részt vehessenek a mindennapi politikában.
Ha a kormányoldal vagy a médiája nem akarja elhinni, hogy a BBC miért nem olyan kedves, mint volt velük 2006-ban, az nem az én problémám, hanem az övék, mert nem értik, mi az, ha valaki újságíróként próbál viselkedni, és nem a hatalmat szolgálja.
Kiemelt kép. Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu
