Belföld

Fű alatt sunnyogták el a recski sárlavinakárosultak Orbán által belengetett 500 millióját

Adrián Zoltán / 24.hu
Adrián Zoltán / 24.hu
Kiderítettük, hogy a kormányfő által elkülönített félmilliárd forint nem kerül Recskre, így ebből a pénzből senki nem számíthat segítségre azok közül, akiket elöntött Kósa Lajos barátjának bányája. Pedig a károsultak jellemzően szegény, szerény jövedelemből élő emberek. A kft. eközben tavaly háromnegyed év alatt közel 90 milliós profitot termelt.

Az elmúlt hónapokban többször foglalkoztunk azzal, hogy noha tavaly nyáron Orbán Viktor szignózta azt a kormányhatározatot, amely 500 millió forintot különített el a NER-közeli recski kőbányából lezúduló iszappal elöntött ingatlanok kártalanítására, az érintett helyiek ebből a pénzből még semmit sem láttak.

Hárítás, hallgatás, mellébeszélés

Tavaly június 8-án villámárvíz zúdult Recskre, a falu feletti bányában felállított támfalból pedig iszaplavina ömlött a Hunyadi sorra, ahonnan emiatt több mint húsz ingatlanból költöztették ki a helyieket. A kéttucatnyi ház több mint felét érte el a sár, mások nem kaptak közvetlenül belőle, ennek ellenére menniük kellett, mert a katasztrófavédelem szerint veszélyben voltak a Kósa Lajos Fidesz-alelnök barátjához, Fiák Istvánhoz köthető bánya miatt.

Fél éve próbáljuk kinyomozni, hol van ez az 500 millió forint, ezért eddig már megkerestük a recski sárlavina ügyében egyeztető Belügyminisztériumot, megkérdeztük írásban a kormányfő sajtósát, de a Kormányinfón is többször feltettük Gulyás Gergelynek ezt a kérdést tavaly is, az idén is. Volt, hogy nem kaptunk semmilyen választ, és előfordult, hogy kaptunk, de azzal egy centivel sem jutottunk közelebb a megfejtéshez. Legjobb példa erre a Miniszterelnökség februári válasza, amelyben sok mindenről volt szó, épp csak a kérdésben feltett 500 millió sorsa maradt említetlenül.

Pedig nemrég a parlamentben is előkerült a téma, amikor Dudás Róbert jobbikos képviselő kérdezte erről a kormányt. Az államtitkári válaszban a zöld energiától a 2010-es vörösiszap-katasztrófáig szerepelt minden, éppen csak a kérdezett 500 millióról hallgatott mélyen Koncz Zsófia.

Bruzák Noémi / MTI Koncz Zsófia az Országgyűlés plenáris ülésén 2024. március 18-án.

A polgármester bökte ki: okafogyottá vált az 500 millió

Ilyen előzmények után érkezett derült égből villámcsapásként, hogy pár napja az ATV reggeli műsorában Nagy Sándor recski polgármester váratlanul kijelentette: az 500 milliós támogatás okafogyottá vált, ezért már nem is számolnak vele.

A polgármestertől bővebb kifejtést kért a 24.hu, Nagy pedig elmagyarázta: az Orbán Viktor által kiszignózott 500 milliós támogatást „csak úgy nem adják oda, ahhoz kellett volna a Belügyminisztérium támogatói okirata is. Ez viszont nem született meg.” Ennek oka pedig az,

hogy a sárlavina által érintett recski ingatlanokat több szakértő is felmérte, jöttek az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, illetve a Heves Vármegyei Kormányhivatal részéről is a Belügyminisztérium felkérésére, de ezek a vizsgálatok mind azt támasztották alá, hogy a házak statikailag nem sérültek meg. Nekem mondták is már akkor a szakértők, hogy erre nem fognak 500 milliót adni, higgyem el nekik. Mert ha erre adnának félmilliárdot, akkor nem lenne megállás, a nagyobb viharkárokat is mind a kormánynak kellene fizetnie. Így aztán a lakók visszaköltözéséhez elég volt egy takarítás, mert az ingatlanok nem váltak életveszélyessé

– magyarázta a független polgármester.

Ezek után megkérdeztük Nagy Sándort, hogy az a minősítés, miszerint „okafogyottá vált a támogatás”, honnan származik, kapott-e erről dokumentumot, hivatalos értesítést?

„Ez az én véleményem, amelyet a szakértői jelentésre alapoztam, meg arra, amit a szakemberek mondtak nekem. Hivatalos levelet, hogy ez a támogatás nem érkezik meg, nem kaptam, de úgy gondolom, elég egyértelmű a helyzet azzal, hogy a támogatáshoz szükséges okirat eddig nem született meg, elvégre eltelt az eset óta több mint kilenc hónap” – felelte.

A polgármester hozzátette, ha megszületett volna a támogatói okirat, akkor az 500 millió forintot az MR Lakásalap kapta volna meg, ez a szervezet rendelkezhetett volna felette. A Belügyminisztérium cikkünk megjelenéséig nem cáfolta a polgármester szavait, az MR Lakásalapnál pedig helytállónak nevezték, amit a faluvezető mondott. Sass Levente Gyula, az MR kommunikációs vezetője hozzátette: „valóban nincs nálunk ez az 500 millió forint, de az, hogy ez az összeg nem áll rendelkezésünkre, nem akadályozza azt, hogy végezzük a munkánkat, és segítsük a recski helyzet rendezését.”

Recski lakosok: valaki elégedett, valaki dühös

Az MR Lakásalap egy nonprofit szervezetet, amelyet a Magyar Református Egyház és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapított, a recski ügy rendezésébe pedig állami felkérésre került tavaly. Fontos megjegyezni, hogy az MR Lakásalap nem klasszikus kártalanítást végez, hanem a kezelésében lévő ingatlanokat ajánlja fel a recskieknek bérlésre vagy megvásárlásra – kinek mire van kerete, lehetősége. De nem automatikus cserére, legfeljebb beszámításra. Azaz segítséget nyújtanak, ami valakinek lehet megoldás, másnak nem feltétlenül, esete válogatja.

Vegyük Szajkó György példáját, amelyből az is látszik, hogyan működik mindez a gyakorlatban. Szajkóék háza a sárlavina által egyik leginkább érintett ingatlan volt tavaly nyáron. A férfi azt mondja, ők egy olyan megoldást találtak – mert már épp aláírásban vannak az MR Lakásalappal –, hogy most beköltöznek egy, a korábbi házuk méretének megfelelően közel 60 négyzetméteres lakótelepi lakásba Recsken, az utóbbi értéke 5 millió forint. Ezért jelenleg nekik havonta 25 ezer forintot kell fizetniük egészen addig, amíg a szintén 5 millió forintra felértékelt, a sárlavina által elöntött ingatlanukat nem értékesíti a Lakásalap, azaz amíg – jó esetben – meg nem veszi a NER-közeli bánya, ahogy ez eddig már egy család esetében megtörtént. Ha tehát megtörténne ez a vásárlás, akkor Szajkóék nullán lennének, és lakbért sem kellene fizetniük a továbbiakban. „Elégedettek lennénk, ha ez lenne a vége” – mondja a férfi.

Ugyanakkor Farkas Krisztina, Szajkóék szomszédja azt mondja, ő nem tudja megengedni magának, hogy más hibája miatt havi 30–50 ezer forintot fizessen, ki tudja, meddig.

Megépítettük a házunkat, szerettük, gondoztuk, más miatt ment tönkre, és akkor még én fizessek?! Ez nem igazságos. És nem igaz, hogy egy takarítással rendbe hozható, annál sokkal nagyobb kár érte a házunkat, meg is süllyedt

– mondja. Krisztináék jelenleg egy másik ingatlanban laknak szívességi alapon, és fogalmuk sincs, hogyan másznak ki ebből segítség vagy értelmezhető kártérítés nélkül. „Nagyon nehéz, idegileg megterhelő helyzetben vagyunk most már régóta a gyerekekkel együtt” – teszi hozzá az asszony.

Adrián Zoltán / 24.hu Farkas Krisztina és Mezei László a bányaomlás miatt megkárosodott otthonukban 2023. október 31-én.

A polgármester általánosságban azt mondta: a csaknem tucatnyi ingatlan lakóinak mintegy fele tért vissza az iszaplavina óta, fele pedig nem. Eközben az MR Lakásalap arról tájékoztatta a 24.hu-t:

  • tizenegy háztartással van folyamatos, élő, intenzív kapcsolat, közös megoldáskeresés.
  • Egy család már beköltözött az MR Lakásalap által felkínált ingatlanba, a korábbi ingatlanát eladta, a két ingatlan közötti értékkülönbözetet pedig egy számára is vállalható, fenntartható, kedvezményes konstrukcióban törleszti.
  • Három család csereingatlanba költözésének folyamata elkezdődött, és jelenleg is zajlik.
  • Egy család elköltözött a településről.
  • Mintegy 11 családdal van kapcsolat adósságrendezés céljából is, két esetben van folyamatban mindenre kiterjedő támogatás, és egy esetben a konkrét megoldás napokon belül várható – az adósságrendezés az ingatlanok értékesítéséhez és a lakóhelyváltáshoz nélkülözhetetlen feltétel, az ügyfelek jelentős részénél megoldandó probléma.
  • Négy család jelezte, hogy nem áll szándékában sem elköltözni, sem értékesíteni az ingatlanát, ugyanakkor az ezzel kapcsolatos álláspontok gyakorlatilag folyamatosan változnak.
  • A közvetlenül érintett tizenegy család közül – elmondásuk szerint – legalább hat ügyvédi meghatalmazással rendelkezik, és elsősorban jogi úton remélnek megoldást, így az MR Lakásalap Nkft.-vel korlátozott az együttműködési szándékuk, ezt pedig a társaság tiszteletben tartja.
  • További 10–12, nem közvetlenül érintett család körében a Lakásalap az előzőekkel megegyező módon és opciókkal van jelen.

A bányacég továbbra is hallgat

Az, hogy a tavaly júliusban elkülönített 500 millió forint „okafogyottá” vált, több kérdést is felvet. A határozat szövegében egyrészt nem szerepelt az, hogy a támogatás kizárólag abban az esetben jár, ha az ingatlanok statikailag sérültek, különben nem kap senki egy fillért sem. Ezt ráadásul egyetlen kormányzati szerv vagy szereplő sem mondta ki.

Ráadásul ősszel vált hivatalossá az is, hogy az Andezit-Bau nevű bányacég többszörösen hibázott, ezt a bányahatósági vizsgálat mondta ki, és ezért zúdulhatott iszaplavina a helyiek nyakába. Magyarán a vállalkozás tehető felelőssé az ipari baleset miatt, és ebből a szempontból igaz a lakossági vélemény, hogyha más hibája miatt kell költözniük, akkor azért a többletköltséget miért a károsultaknak kell viselniük, és miért nem a tavaly sok tízmilliós profitot termelő bányavállalkozónak, esetleg az államnak? Az ügyben egyébként jelenleg is tart egy rendőrségi nyomozás, illetve egyes károsultak – Magyar György ügyvéd segítségével – pert is indítottak a bányavállalkozás ellen.

Miután a polgármester azt is mondta lapunknak, hogy a Fiák Istvánhoz köthető bányacég egy esetben már megvásárolta az egyik károsult család ingatlanját, felmerült bennünk, hogy az Andezit-Bau valami felelősséget mégis csak vállal a történtekért, ezért kérdésekkel fordultunk hozzájuk azt tudakolva:

  • terveznek-e más ingatlanokat is megvenni a Hunyadi soron?
  • Azt jelenti ez a lépés, hogy a cég valamilyen felelősséget kíván vállalni a tavalyi sárlavina miatt?

Választ azonban ezúttal sem kaptunk a debreceni székhelyű vállalkozástól.

Nagy Sándor polgármester még azt is elmondta a 24.hu-nak:

Elmondtam az összes érintettnek, hogy aki a Hunyadi sori szegregátumból el akar menni, annak ez az egyetlen lehetőség, amit az MR Lakásalap kínál és koordinál. Most még megtehetik, hogy élnek a lehetőséggel, de ez a kapu nem lesz mindig nyitva, a per pedig akár évekig is elhúzódhat. Aki nem él ezzel a lehetőséggel most, nem biztos, hogy jól fog járni. Az MR elintézi az adásvételt, tudtommal kamatmentes hitelt kínál. Nem tudom, mi lesz a végső megoldás azoknak, akik nem költöznek el most.

Farkas Norbert / 24.hu Recsk 2023. március 2-án.

Az egyik recski lakó, akinél ősszel jártunk, azt mondta:

Tudja, mi lett ebből az 500 millióból? Hát az, hogyha bárhova megyünk – mert mi sok embert ismerünk, kereskedők vagyunk, járunk az országban sokfelé –, mindenhol azt kérdik, hogy, na, ember, történt-e már veletek valami, hallottuk, hogy 500 milliót kaptatok, Orbán Viktor adta, van-e már új házatok?! Ezt mondják, meg hogy milyen jó nekünk, ki ne örülne 500 milliónak! Milyen házat lehet abból venni, nemde?! Pedig nemhogy nem kaptunk mi eddig abból semmit, de nem is látszik, hogy kapunk-e valaha, mert az az igazság, hogy még emberszámba sem vesznek minket.

Kerestük a sajtósán keresztül a miniszterelnököt is az ügyben, de nem kaptunk választ.

FRISSÍTÉS!

Cikkünk megjelenése után a Belügyminisztérium elismerte, valóban nem adták ki a támogatói okiratot.

Mint írták a 24.hu-nak megküldött levelükben, a „támogatói okirat kibocsátásának pedig előfeltétele annak szakértői vizsgálata, hogy az érintett ingatlanok hosszú távú használhatósága, lakhatósága, károsodása összefüggésben volt-e az időjárás okozta eseményekkel. A szakértői vizsgálatok megállapították, hogy az érintett épületekben a rendkívüli időjárás állékonysági veszélyhelyzetet nem okozott, a hosszú távú használhatóságot, lakhatóságot befolyásoló körülmény nem merült fel. A szakértői megállapításokra figyelemmel a Belügyminisztérium a támogatói okiratot nem adta ki.”

Több tízmilliós a nyereség a sárlavina ellenére is

Fiák István Andezit Bau nevű vállalkozása tavaly nyár végén kft.-ből zrt.-vé alakult át. Ugyanakkor az átalakulás előtti, 2023. január 1-jétől szeptember 21-éig tartó időszakra vonatkozó beszámolója már elérhető. E szerint a bányacég a csonka 2023-as évben 89,5 milliós nyereséget produkált. Az is kiderült, hogy 2022-höz képest a cég kötelezettségei 360 millióról 853 millió forintra nőttek: magyarán félmilliárdnyi tartozást halmoztak fel ebben az évben. Az eszközállomány mindeközben 360 millióról 1,16 milliárdra nőtt.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik