Vakolatlan, palatetős ház Árpádföld szélén, kerítésféle fut körülötte, a kertben egy sötét szamár áll. Kibelezett autók közül néz vissza ránk, aligha érti, mi látnivalót találunk az ő lassan csordogáló péntek délelőttjében.
Budapest határán állunk, de még innen.
Pár száz méterre odébb az M0-s, azon túl már Csömör, a másik irányban a XVI. kerület utolsó utcái, frissen épített, mutatós családi házakkal. Csakhogy ahol mi állunk, az már nem lakóövezet, hanem külterület, hivatalosan szántó. Lakóház ide nem építhető, ebben a szomorúan festő épületben azonban nagyon is laknak. Az elégedetlen szomszédság szerint ráadásul jó ideje.
Nem túl közlékenyek, amikor a miértekről faggatnánk őket.
– Menjen innen, jó?
– Nem akarunk bemenni.
– Tudja, az a baj, hogy lakóparkot akarnak ide. Útban vagyunk.
– Állítólag nincs engedélyük a házra.
– Hazugság, mert volt! Kaptunk. Csak akik megadták, azokat eltették.
– Eltették?
– Kirúgták. Nem találjuk őket, hiába kerestük.
– És ekkora területre adták az engedélyt?
– Túlépítettük, ez igaz. Nincs fennmaradási engedélyünk, de perben vagyunk.
– Kivel?
– Ne legyen rólunk fotó. És most már menjen innen, jó?
*
Bő száz méterrel odébb alig kell megszólalni, a helyiekből úgy ömlik a panasz.
„Sok évbe telt, amíg ezt az utcát átminősítették lakóövezetté, és építkezhettünk a telkünkre” – mondja egy asszony az utolsó utcában, ahol egy friss ingatlanhirdetés szerint egy 1000 négyzetméteres építési telek jelenleg 46 millió forintba kerül. „Tavaly kezdtük az építkezést, most év elején költöztünk be. Tudja, milyen nehéz volt az engedélyeket beszerezni? Erre, ha kinézek a nappalimból az ablakon, őket látom, akik jó beleszarnak mindenbe. Ennyi év után nem ezt érdemeljük a családommal.”
Pár házzal odébb egy lakó arról mesél, hogy volt itt már minden: rendőrség, petíció, NAV, politikus.
Nem jó ez, nem így kell ennek lennie. Attól is félünk, hogy ez ragadós lesz. Pont a város határában vagyunk, mi van, ha elkezdenek kinőni a földből ezek a szörnyűségek? Ki akadályozza meg ezt?
Többen arról számolnak be, hogy a kellemetlenségek sora nagyon hosszú. A vakolatlan ház udvara néha úgy néz ki, mint egy szeméttelep, előfordul, hogy égetnek is, volt, hogy a kutya szabadult el, pedig a környék, a városszéli mező kedvelt sétaterepe a helyieknek. Utóbbiak főképp azt nem értik, hogyha egyszer valamit nem lehet, törvény tiltja, akkor miképp lehetséges, hogy lassan két éve laknak a házban, és nincs egyetlen hatóság sem, amelyik lépne az ügyben.
Kicsit utánajárva az ügynek ez mégsem tűnik annyira érthetetlennek. A hasonló esetekre évtizedek óta nincs egységes és hatékony válasza a magyar államnak, bár nemrégiben történt törvényi változás, a példánk mégis azt mutatja: a joghézagot egyelőre nem sikerült betömni.
Mindenki tudott mindent
Az illegálisan épített háznak még címe sincs, mivel nem lakott területen áll, csupán helyrajzi számmal rendelkezik. A telket a helyiek emlékei szerint 2018-ban kerítették körbe drótkerítéssel, ekkor kezdték kiásni az alapot. A környéken élők bejelentést tettek a XVI. kerületi önkormányzatnál, a körzet kormánypárti képviselője is ekkor járt a helyszínen először.
Amikor ásták az alapot 2018 tavaszán, már akkor felhívtuk a figyelmüket, hogy ez szabálytalan, ne csinálják, mert ennek csak bontás lehet a vége
– mondja a 24.hu-nak Antalóczy Csaba, aki később hat alkalommal tartott lakossági fórumot az ügyben.
Magyarországon a hatályos szabályozás értelmében, ha egy önkormányzat arról értesül, hogy valaki illegálisan építkezik a területén, nem járhat el saját hatáskörben, hanem értesítenie kell az illetékes kormányhivatalt, jelen esetben a fővárosit. Ezt a XVI. kerület meg is tette, és már 2018-ban, nem sokkal a jelzés után a kormányhivatal építéshatósági osztálya foglalkozni kezdett az üggyel.
Amikor először mentek ki szemlézni, az alapot nemcsak kiásták, de már le is betonozták. Az építők figyelmét ekkor újra felhívták a törvénytelenségre, majd a hivatal gyorsan meg is hozta a bontási határozatot, aminek végrehajtására határidőt is adtak. Megvárva az időpontot, a hatóság munkatársai újra megjelentek a helyszínen, ahol azt látták, hogy hiába kötelezték az építtetőt, hogy állítsa vissza az eredeti állapot, időközben már a falakat is felhúzták. Továbbá a határozat ellen fellebbeztek is, azaz bíróságra került az ügy.
Mindez azt jelenti, hogy az építkezés kezdeti szakaszában nincs olyan állami szerv, amely megakadályozhatná a jogszerűtlenséget, még akkor sem, ha ezzel a kerületi hivatalban, ismerve a helyi építési szabályozást, nagyon is tisztában vannak, sőt döntés is születik az ügyben. 2018-ban ugyanis a szóban forgó telekre legfeljebb egy 12 négyzetméteres mezőgazdasági tároló lett volna építhető, igaz, amint ezt a fideszes képviselő elmondta lapunknak, ma már erre sincs lehetőség egy későbbi közgyűlési döntés nyomán.
Itt is ez történt, hiszen a tulajdonos vagy az építtető – ez ügyben nem pontosak a hivatalból származó információink – fellebbezett az építésügyi határozat ellen, így bíróságon folytatódott az ügy, amelybe az önkormányzat is bekapcsolódott.
A kerületek rémálma
A bírósági szakasz végül 2019 közepéig elhúzódott, a fellebbezés elutasítása nyomán ekkor lett jogerős a bontási határozat. Csakhogy miután a kormányhivatalnak egy bontás végrehajtására sem személyi, sem technikai állománya nincs, több forrásból származó információink szerint ismét továbbkerült az ügy, amely ezúttal már a NAV-nál landolt, ugyanis 2018 eleje óta az adóhatóság az illetékes a hatóságilag elrendelt bontások végrehajtásában. Ezt egyébként külső vállalkozó bevonásával teszi meg a NAV, ha kétszeri felszólítás és bírság hatására a tulajdonos nem állítja vissza a kért, eredeti állapotot. Ha kell, a rendőrség segítségét is kérheti az adóhivatal.
Az ingatlannál mindig nagy volt a jövés-menés. Megfordult itt a kerület jegyzője, a helyi hulladékgazdálkodás-felügyelet, az önkormányzat az ügyben is eljárt, mert a kutyát nem szabályos módon tartották, de a családsegítő is feltűnt, a rendőrség pedig többször szállt ki, egyszer azért, mert a házból valaki ellopott valamit, máskor meg azért, mert valaki rosszul lett, és „a mentővel történő elszállításnál nyújtott segítséget a rendőrség” – tudtuk meg a BRFK-tól. A több mint 100 négyzetméter alapterületű házban egyébként van víz, és az áram is be van kötve.
Fontos ennél a pontnál megjegyezni, hogy az illegális építkezésnek Magyarországon széles műfaji repertoárja van. A legjellemzőbb eset, amikor valaki túlépítkezik, tehát nagyobb és/vagy magasabb házat épít annál, ami a telekre építhető lenne a helyi szabályozás szerint. Ez lehet tudatos, de olykor akár vétlen is, ilyenkor lehetséges fennmaradási engedélyt kérni az önkormányzattól a legalizálás érdekében, a hivatal pedig mérlegelhet, hogy rábólint-e, vagy sem.
Ebben az esetben természetesen nem erről van szó, hanem egy olyan lakóépítményről, amely semmilyen formában sem engedélyeztethető, ezért is kellene elbontani. Ennek végrehajtása csak 2018 óta van a NAV-nál, előtte jellemzően a kerületeknél vesztegelt. Nem véletlen, hogy elkerült onnan, mert – amint meséli egy építési jogban jártas ügyvéd –
A rendszerváltás utáni építkezések ugyanis gyorsan kitermelték a helyi szabályozást figyelmen kívül hagyó építtetőt, és az ilyen „jogi apróságokon” felülemelkedő tervezők és kivitelezők életerős csoportját. Miközben például Németországban egy külön hatóság, az úgynevezett Baupolizei felügyeli az építkezéseket. Főleg arra ügyelnek, hogy az épüljön, ami a tervekben szerepel, vagy hogy a munkavégzők bejelentetten dolgozzanak. Ha pedig kell, büntetnek is.
Temérdek hasonló eset
Így nőttek ki a földből Budapesten és vidéken az engedéllyel nem rendelkező ingatlanok különböző fajtái, amelyek a 2000-es évek közepére – amint erről a Magyar Narancs akkori riportja is beszámolt – különböző okoknál fogva állították nehéz, sokszor megoldhatatlan feladat elé az önkormányzatokat. Utóbbiak rendre bírságokat vetettek ki, de ezek behajtása rengeteg problémát okozott. Egy kerületi építési iroda vezetője azt monda a hetilapnak, hogy fellebbezésekkel évekig elodázható a fizetés, és nem ritka az állampolgári engedetlenség sem. Egy ügyvéd pedig a bírósági gyakorlatról – amikor például az építtető megfellebbezi a bontási határozatot – azt mondta: „A bíróság a létrehozott értéket általában többre tartja, mint a jogsérelmet és az elveszített szabad területet. Gyakorlatilag szabad az út, a kialakult állapot szokott győzni.”
Az Origo 2006-ban írta azt, hogy a bontás végrehajtása sokszor drága mulatság az önkormányzatoknak, ezért sem szokták nagyon forszírozni. Építésjogban jártas forrásunk szerint
nem véletlen, és nem is rossz, hogy a bontás végrehajtása átkerült az önkormányzatoktól a NAV-hoz jó két éve. Egy kerületi jegyző számos ok miatt húzódozhatott egy bontás megindításától. Egy család házának nekimenni buldózerrel – ez azért nem olyan egyszerű. A NAV nincs beágyazva a helyi viszonyokba, így egy ilyet könnyebben elindíthat. Az adóhatóságtól jobban is tartanak a törvényszegők, mint az önkormányzattól. Azaz nagyobb eséllyel állíthatják helyre saját maguk az eredeti állapotot.
Egy építési ellenőr azt mondja: „Két típusa van az eseteknek. Van az a szabálytanul építkező, akit meg lehet fogni valahogy. Azaz érdekeltté tehető, hogy fizesse be a bírságot, mert anyagi érdeke fűződik hozzá. Például azért, mert egyszer majd el akarja adni az ingatlant, és nem akarja, hogy mindenféle terhelés legyen rajta. Nála van esély.” És van a történetünkben szereplő típus.
Mivel lehet őt megfogni? Nyilván nem akarja eladni a telket. Hogy lehet behajtani így a bírságot, ha nincs állása, nincs bankszámlája?
Mástól azt halljuk, hogy egy ilyen bontási ügy 5-6 évig is elhúzódhat a különböző bíróságokon, és a felszólítások küldözgetésével. „Olyanról is hallani, hogy valaki épít egy házat, áll pár évet, majd az elrendelt bontás előtt, a tulaj maga bontja le, ezzel az alapanyagot többé-kevésbé meg is őrizve. Ha kiszámolja, olcsóbban kijön, mintha albérletet fizetne, főleg ha az alapanyagokat újra fel tudja használni, vagy esetleg már rendelkezésére álltak korábban is.”
A különböző állami szervektől azt próbáltuk megtudni hivatalosan is, hogy valóban végrehajtás alatt van-e a bontási határozat az árpádföldi esetnél. A NAV nem reagált a konkrét ügyre irányuló kérdésünkre, míg a fővárosi kormányhivatal válaszából az derül ki,
Ugyanis az „ügyben jelenleg bírósági felülvizsgálati eljárás van folyamatban, így arról további tájékoztatás nem adható.” Noha úgy értesültünk, hogy a NAV kiküldte már az írásos felszólítást, a bírósági felülvizsgálat ezt cáfolni látszik.
*
A keserű történet része, hogy az illegális építményben láthatóan szerényebb anyagi helyzetű emberek laknak, akik állítják, nem jókedvükből építették a házat. „Muszáj volt, valahol lakni kell.” A helyi önkormányzat képviselője erre azt mondja: „ha elbontják az ingatlant, az önkormányzat segít az átmeneti elhelyezésben. Függetlenül attól, hogy az illegális házépítést elítélendőnek tartjuk.”
Kiemelt kép: Farkas Norbert /24.hu
