Belföld koronavírus

Kásler: át kell gondolni az egészségügy szerkezetét

Elégedetten értékelte a koronavírus-járvány első hullámának tapasztalatait.

Kásler Miklós a Demokratának adott interjúban arról beszélt, mennyire nincs jelentősége annak, hogy ő nem járja a kórházakat és nem tart sajtótájékoztatókat, majd elment egybe, hogy tartson egyet és elmondja, a koronavírus-járvány elleni védekezés első szakaszát az ország sikeresen lezárta.

A következő lépésekben – a készenléti állapot fenntartása mellett – fokozatosan visszaállhat az egészségügy a járvány előtti munkamenetre. Az emberi erőforrások minisztere az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben tett látogatása után azt mondta, a járvány idején sok tapasztalatot szereztek, de át kell gondolni viszonyunkat

a különböző betegségekhez, át kell gondolni a magyar egészségügyi struktúrát, az országos intézetek, egyetemek és a megyei kórházak szerepét.

Népszava: Pintér Sándor világítja át az egészségügyet
Nagyvizit. Az ágazat fontos szereplői keresik fel a belügyminisztert.

Az állami hírügynökség szerint Kásler Miklós arról beszélt, hogy a kormány új egészségkultúrát hirdetett, ahol az öt nemzeti program új szemléletet ad, amit a struktúrának is követnie kell.

A kamara elkészítette jelentését a hálapénzről Pintér Sándornak
A kamara szerint nagyon káros, de megfelelő bérek nélkül nincs esély a felszámolására.

Felidézte, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) január 24-én hívta fel a figyelmet egy esetleges világjárványra, és ők azonnal elkezdték a járványügyi eljárásrendek kidolgozását. Az európai országokat megelőzve január 31-én megalakult a védekezésért felelős operatív törzs. Szerinte az időben meghozott intézkedések hatékonyak voltak, Magyarország a többi európai országhoz képest ezen lépésekkel 2-3 héttel előbbre tartott.

Jöhet a centralizáció

A miniszter szerint a sikeres védekezés után a kórházi kezelésre szoruló koronavírusos betegek ellátását centralizálják. Először nyolc kiemelt budapesti, majd végül a Dél-pesti Centrumkórház (Szent László kórház) és az Országos Korányi és Pulmonológiai Intézetbe. Azt mondta, az országban jelenleg 41 kórházban ápolnak koronavírus-fertőzöttet, és 15 olyan intézmény van, ahol csak néhány embert.

A centralizáció egyik oka – mondta –, hogy megakadályozzák a lehetséges gócpontok kialakulását, valamint, hogy ott kezeljék a  betegeket, ahol a legnagyobb a gyógyítási tapasztalat e téren, rendelkezésre áll a megfelelő megelőző terápia, így növelve a gyógyulás esélyét.

Koronavírus - Még több hír a témában

Kásler Miklós szerint a védekezés első szakaszának sikeres lezárása egyebek között köszönhető az orvosoknak és a szakdolgozóknak. Egyben nagyrabecsülését fejezte ki az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetnek, ahol a legtöbb koronavírus-fertőzöttet kezelték.

Kovács Gábor főigazgató arról beszélt, intézményüket első között jelölték ki a koronavírusos betegek kezelésére. Az évtizedek óta különböző tüdőbetegségekkel foglalkozó központ két pavilonját alakították át a koronavírusos betegek biztonságos fogadására, gyógyítására. Kezdetektől rendelkezésre álltak a védőfelszerelések, egyetlen egészségügyi dolgozójuk sem fertőződött meg az elmúlt két hónapban. Jelenleg 52 koronavírus-fertőzöttet kezelnek a Korányi intézetben.

Kásler: csúsztatás, hogy ki kellett üríteni ágyakat
A miniszter a hazaküldött betegekért orvosaikat teszi felelőssé. Nem érzékeli, hogy Orbán Viktor neheztelne rá.

Kiemelt kép: Kásler Miklós miniszter és Kovács Gábor, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgatója a sajtótájékoztató előtt május 20-án. MTI/Szigetváry Zsolt

Ajánlott videó

Olvasói sztorik