Belföld

A botrányoktól hemzsegő Belváros a Fidesz helyett újra az ellenzéket fejezte le

Szimbolikus győzelmet arathatott volna az ellenzék, ehhez képest csak a sima vereség jött össze a Belvárosban az önkormányzati választáson. Egyetlen előző ciklusbeli képviselő se került be az új közgyűlésbe, ahol most újoncok fognak szembenézni a dörzsölt és mutyiktól hemzsegő fideszes gépezettel. Miért történt ez így?

Narancssárga szigetként maradt meg Budapest közepén fideszes kerületnek a Belváros, hogy most már minden oldalról ellenzéki többségű önkormányzatok vegyék körbe. Északról a régóta baloldali fellegvárnak számító XIII., majd az óramutatójárásának megfelelően az eddigi fideszes helyett ellenzéki vezetőt választó VI., VII., VIII. és IX., a Duna túloldalán pedig az I. és a II. kerület öleli körbe a kormánypárti többségű V. kerületet. A végeredményt tekintve a többi belső városrészhez képest gyenge ellenzéki szereplésen túl akad még egy unikális körülmény:

a belvárosi lesz az egyetlen képviselő-testület Budapesten, amelyben csupa olyan ellenzéki néz majd szembe a fideszes többséggel, aki az előző öt évben nem volt képviselő.

Hiába, hogy az V. kerületben az elmúlt években folyamatosan kerültek elő a zűrösebbnél zűrösebb ügyek, egyetlen ellenzéki politikusnak sem sikerült „felépítenie” magát annyira, hogy újrázni tudjon. Ráadásul a most bejutott öt ellenzéki képviselőből négyen teljesen újoncok a képviselői munkában.

A módszer

Leegyszerűsítve így néz ki – a mai napig – a belvárosi ingatlanértékesítési gyakorlat:

 

  • bérlés,
  • az ezt követő értékbecslés a kerületi ingatlanárak alá lövi be az árat,
  • amiből a bérlés után jár még 30 százalékos kedvezmény.

Az egyetlen képviselő, akinek van tapasztalata, a kerületi politika jelenleg legerősebb embere, az MSZP-s Kovács Alex Gábor. Az ő neve viszont leginkább azért csenghet ismerősen, mert ő az egyik olyan szocialista képviselő, aki még Rogán Antal vezetése alatt kedvezményes áron jutott önkormányzati ingatlanhoz 2008-ban. Az ingatlanügyek amúgy is a belvárosi baloldal gyengéi: amikor az Index 2015 elején, arra kereste a választ, hogyan lehetséges, hogy Rogánék a helyi ellenzék szeme előtt rendeztek kiárusítást a kerületi ingatlanvagyonból, kiderült, hogy az önkormányzat balliberális képviselői is megszavazták azt a rendeletet, amely lehetővé tette a nyomott árú (négyzetméterenként 150-200 ezer forintos) értékesítést – hogy aztán nekik is jusson néhány lakás. A testületbe visszatérő Kovács az ingatlanügyekről általánosságban azt mondta: minden „olyan belvárosi ingatlanértékesítést leszavazott, illetve nyilvánosságra hozott az MSZP-frakció 2010 és 2014 között, amely esetében tudomásunkra jutott, hogy felmerülhet a közérdek sérelme.”

De nézhetjük onnan is a Belváros-sztorit, hogy egy fideszes erős ember számára milyen súlyos következménnyel járhat elveszteni a politikai hátországot – vegyük példaként Lázár Jánost és Hódmezővásárhelyt. Emiatt is érdemes közelebbről megnézni, hogy miért nem sikerült Rogán Antal korábbi kerületét bevennie az ellenzéknek, és milyen okai lehetnek ennek. Az őszi kampánnyal kezdünk, ahol ismét egy MSZP-s politikusnak, a polgármesterjelölt Tüttő Katának kellett magyarázkodnia – újfent egy ingatlan miatt.

Nem helyi jelölt

A kutya nem gondolta a nemcsak az MSZP-ben, de az egész ellenzéki oldalon, hogy Katának reális esélye lehet. Ahogy Pikóról sem vagy V. Naszályiról, hogy polgármesterek lesznek. Ezekben a kerületekben józanul nézve nem voltak komolyan vehető győzelmi esélyeink, így aztán beáraztuk őket vesztes körzeteknek, utóbb kiderült, hogy elhamarkodottan

– kezdi szocialista forrásunk.

Pedig a Belvárosban voltak biztató jelek. Nemcsak a városvezetés megannyi korrupciógyanús ügylete adhatott volna talajt a győzelemhez, de a 2018-as parlamenti választás eredménye is. Az LMP-s Csárdi Antal az V. kerület szavazóköreinek többségében (összesen majd 700 szavazattal) fölénybe került a fideszes Hollik Istvánnal szemben. Az amúgy ferencvárosi Csárdi a belvárosi szavazókörökben közel 7600 szavazatot kapott, Tüttő most messze elmaradt ettől. Az önkormányzati választáson alacsonyabb részvétel ezt részben persze magyarázza, de beszédes az is, hogy miközben összesen csaknem 4600 szavazatot kaptak az ellenzék belvárosi képviselőjelöltjei, addig Tüttő 4410 voksot hozott. Azaz még az ellenzéki szavazók közül se látta mindenki alkalmas jelöltnek őt. Ez annyiban érthető, hogy a szocialista politikus 2014 és 2019 közt a Hegyvidéken volt önkormányzati képviselő, azaz Pikó Andrástól vagy V. Naszályi Mártától eltérően egy olyan jelöltet küldött harcba az ellenzék, akinek alig volt ismertsége helyben.

Tüttő Kata és Horváth Csaba Karácsony Gergely kampánynyitó rendezvényén. Fotó: Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu

A Leisztinger-faktor

A nem különösebben előnyös alaphelyzetet csak fokozta, amikor a Magyar Narancs áprilisban megírta: Tüttő korábbi élettársa, Leisztinger Tamás vállalkozó jellegzetesen V. kerületi ingatlanmutyiba keveredett, mégpedig egy, a Rogán Antal bizalmasaként elhíresült Kertész Balázshoz köthető személlyel közös vállalkozás részeseként a Belgrád rakparton. (A cikk megjelenése után a Kertész-szál gyorsan kikerült a képből azzal, hogy az érintett kiszállt a cégből.) Mindez – még ha közvetlen köze nem volt is hozzá – kényszerhelyzetbe hozta Tüttőt, aki előbb azzal tartotta el magától az esetet, hogy már nem az élettársa a baloldaliként elkönyvelt oligarchának (gyermekei édesapjának), majd a választás előtt egy héttel mégis hosszan magyarázkodott az Indexnek, azt a benyomást keltve, hogy nem igazán érzékeli a helyzet fonákságát.

Nem merült fel, hogy Katát le kéne venni, vagy hogy más kerületbe kellene indulnia. Ez az MSZP kerülete lett, ez a közösség pedig nem érezte úgy, hogy ebben az ügyben Katának felelőssége lenne. A pártvezetése erősen vele volt, nem remegtek meg, miután elkezdtek erről cikkezni. Egy félreérthető helyzet áldozatának látták őt

– mondja forrásunk. Karácsony Gergely (akkor még csak főpolgármester-jelöltként) információink szerint utalt a Tüttő szerepének védhetetlenségére, de ez nem hatotta meg a szocialistákat. És Karácsony is későn kapcsolt, hiszen egy kiszivárgott hangfelvételen arról beszélt, nem tudott Leisztinger ügyeiről, pedig azok miatt az élettársi viszony szerinte sem erős ajánlólevél az V. kerületben Tüttőnek.

Tüttő Kata eleve a Fővárosi Közgyűlést célozta meg, kompenzációs listáról, ehhez azonban indulnia kellett valahol polgármesterjelöltként, méghozzá olyan helyen, ahol biztosra lehetett venni, hogy nem nyer

– magyarázza egy másik ellenzéki forrásunk. Tény, hogy Tüttő nemcsak bekerült a közgyűlésbe, de főpolgármester-helyettes is lett Karácsony győzelme után.

Szijjártó Péter külügyminiszter és Leisztinger Tamás, a DVTK többségi tulajdonosa kezet fog a DVTK Medical Center és birkózóterem átadóünnepségén Miskolcon. Fotó: Vajda János / MTI

A helyzetet árnyalja, hogy mellette nem is igen akadt kapacitálható jelölt a polgármesterjelölti posztra. Korábban az LMP ambicionálta volna, hogy ők állíthassanak ki indulót a Belvárosban, de az EP-választás számukra lesújtó eredménye után erre nem volt esélyük. A DK-nak pedig nincs erős beágyazottsága a kerületben, noha a májusi eredmények azt mutatták, erősek itt is. A legerősebb ellenzék párt amúgy a Momentum lett a tavasszal, és úgy tudjuk, felvetődött, hogy Fekete-Győr András pártelnöknek kellene az V. kerületben elindulnia. De ebből végül nem lett komoly szándék.

Ez felért volna egy politikai öngyilkossággal. Még akkor is, ha valahogy nyert volna, agyonnyomják, akármekkora ambíciója van is egy fiatal városvezetőnek

– mondja a párthoz közeli forrásunk, aki az ingatlanügyekre és a befolyásos belvárosi vállalkozói körökre utalt.

Tüttővel viszont az ellenzéknek olyan jelöltet állított ki az ingatlanmuyti szinonimájává vált kerületben, akinek személyesen is volt magyarázkodni valója ebben az ügyben. A tálcán kínált slágertémát így aztán nem is erőltette a kampányában.

Az ingatlanügy olyan a Belvárosban, mint a parkolás Zuglóban és Ferencvárosban. Valahogy van fideszes és szocialista nyúlványa is

– állítja egy korábbi belvárosi képviselő, és tény, hogy a kedvezményes ingatlaneladás az MSZP-s Steiner Pál polgármesteri időszakában is gyakorlat volt egy korábbi rendelet alapján.

Fura nyilatkozatok

A belvárosi kampányt más jelöltek mozgásai, nyilatkozatai is zavarossá tették. A liberális Szabadai Viktor júliusban azzal a félreérthetetlenül a Tüttő-Leisztinger párosra utaló szöveggel jelentkezett be belvárosi polgármesterjelöltnek, hogy azok jelöltje akar lenni, akik „nem kérnek a belvárosi ingatlanmutyiban érdekelt szocialistákból és csatolt részeikből”, hogy aztán pár hét múlva már közösen mosolyogjon Tüttővel, megszerezve az egyik belvárosi körzet egyéni indulás jogát – és aztán végül alulmaradjon ott.

És ott volt még a kerület jobbikos politikusa, Losonczy Pál, aki szembemenve pártja együttműködő fővárosi stratégiájával, nemcsak hogy elindult a polgármester címért, de jobbikos jelölteket is állított a körzetekben ellenzéki alternatívaként. Emellett Losonczy az azonnali.hu-nak adott figyelemfelkeltő nyilatkozatot arról, hogy Karácsonnyal szemben ő Tarlós mellett tette le a voksát, sőt megjegyezte: „Esküszöm, hogy még Szentgyörgyvölgyi Pétert is jobban csípem, mint Karácsonyt, pláne mióta kezdi magáról ledobni a Rogán-vonalat.” Losonczy arról a fideszes belvárosi polgármesterről mondta ezt, aki polgármesterként 2014 után még a Rogán-érát is túlszárnyaló ingatlanértékesítési folyamatot vezényelt le, pozícióban hagyva a már említett Kertész Balázst, aki a belvárosi ingatlanügyek központi figurája volt.

Losonczy Pál. Fotó: Földi Imre / MTI

És amíg a Fidesz szinte minden választókörzetben olyan kipróbált jelöltet állított, akit a helyiek hosszú évek óta ismertek, addig az ellenzék többségében új, máshogy fogalmazva: ismeretlen arcokkal indult. Az előző ciklus négy képviselőjéből például csak egyetlen fért be az ellenzéki csapatba – és ő is az egyik „legfideszesebb” körzetet kapta meg, ahol ki is kapott.

Jól alkudozó szocialisták

Az előző ciklus képviselőiből nem jutott be az új testületbe:

  • Csonka Krisztián LMP-s képviselő, aki úgy áll fel egy ciklus után, hogy több visszás esetet is feltárt, ő írt blogján a Leisztinger-ügyről is. Csonka a 2. számú körzetet kapta meg, a jobboldali kerületrészben kikapott Rubovszky Csillától. Végül külsős bizottsági tagságot kapott a Fővárosi Közgyűlésben.
  • Steiner Pál korábbi polgármester egyéni jelöltként sem indult el a választáson. Úgy értesültünk, hogy őt éppen korábbi pártfogoltja, az új kerületi elnök, Kovács Alex szorította ki, de Steiner nem akart az ügyről nyilatkozni, Kovács pedig diplomatikusan azt mondta a 24.hu-nak: „az ügy hátterében közös döntés áll, Steiner Pál pedig más feladatokat fog ellátni a közeljövőben.”
  • Juhász Péter, aki számos helyi ingatlanügyet feltárt, szintén nem indult a választáson, ahogy az a Nádas Ágnes sem, aki Juhász lemondása után került be a testületbe az azóta megszűnt Együtt színeiben.
  • És Losonczy Pál se lesz képviselő, akinek a különutas politika hozta el a nem várt távozást, polgármesterjelöltként 3,5 százalékot szerzett, és a Jobbik még a kompenzációs listáról sem tudott mandátumhoz jutni.

Őket fogja váltani a szocialista Kovács Alexen kívül négy újonc:

  • Berta Zsófia, az MSZP kreatív csoportjának korábbi vezetője,
  • Bródy Gábor vállalkozó, MSZP-s képviselő, aki korábban bizottsági tag volt a belvárosi önkormányzatban, és 2018-ban majdnem elindult az MSZP-elnöki címért, de aztán visszalépett.
  • Nagypál Anikó, aki évek óta a Demokratikus Koalíció központi csapatában dolgozott, a 1-es választókerület elnöke. Politológiát tanult.
  • Szigeti Flóra momentumos jogász.

A kerületi erőviszonyokról sokat elmond, hogy az MSZP mindhárom képviselő-jelöltjét bejuttatta a belvárosi testületbe, miközben a Momentum és a DK egy-egy helyéhez képest érdemes megnézni a májusi EP-választási eredményeket, eszerint a kerületben

  • a Momentum a legerősebb ellenzéki párt (20 százalék),
  • a DK a második (15 százalék),
  • és csak harmadik az MSZP (8,7 százalék).

Azaz a szocialisták megint feltűnően jól tárgyaltak, amihez kellett, hogy a DK-nak és a Momentumnak ne legyen erős kerületi beágyazottsága, és felsőbb akarat se arra, hogy a belvárosi viszonyokat bolygassák. A szocialisták pozícióját nemcsak alkudozási képességük, de az is erősítette, hogy nekik van a legerősebb aktivista bázisuk a kerületben.

Ha be kellett borítékolni ezer levelet, másnapra meglett. Megcsinálták, és a postaládákba be is dobálták

– mondja kerületi forrásunk a kampányról. Ahogy a Deák Ferenc utcai szocialista pártirodában van egyedül folyamatosnak mondható pártélet: a Belvárosi Szabadegyetem a kerületi MSZP-irodában tartja előadásait.

Ellenzék: ez még így is siker!

A szomszédos kerületek ellenzéki áttörése ellenére a helyi ellenzék pozitívan értékeli a vereséggel végződő önkormányzati választást, még úgy is, hogy ekkorát a Fidesz csak a Pokorni Zoltán vezette Hegyvidéken, valamint a XVI. és a XVII. kerületben nyert, mindössze ebben a négy kerületben szerezte meg a testületi többséget is a kormánypárt. Az értékelést a helyi ellenzék arra alapozza, hogy:

  • még a vesztes körzetekben is jobban megközelítették a fideszes jelölteket, mint 2010-ben és 2014-ben,
  • 2006 után nyertek ismét két egyéni körzetet, mindkettőt az erősebben baloldali északi kerületrészen,
  • Tüttő Kata több szavazatot kapott, mint öt éve Juhász Péter.

Ezt ígéri az ellenzék

Hogy képzelik el a képviselői munkát? – kérdeztük a frissen bejutott képviselőktől. A DK-s Nagypál Anikó a társasházi ügyeket, valamint a zöldítést tette meg prioritásként, Szigeti Flóra pedig azt mondta: az V. kerületi korrupciós hálózat feltérképezésén valószínűleg évekig tucatnyi ember tudna dolgozni. „Minél több esetet felszínre szeretnénk hozni, és a nyilvánosság ereje mellett a jog minden elérhető eszközével is élni fogunk, hogy a kerület visszakapja, ami az itt lakóké” – jelentette ki. Gerillaakciókat, látványos ellenzéki akciókat említve hozzátette: „a körzet, ahol egyéniben indultam, különösen siralmas állapotú. Mindössze 20 fája van, a járdák tömve vannak autókkal, a földszinti üzlethelyiségek üresek, a házak több mint fele vagy üres önkormányzati, vagy Airbnb-lakás. Egy szellemkerületről beszélünk, ahonnan futva menekül, aki tud, míg végül az idősebb korosztály marad helyben egyedül.” A szocialista Kovács Alex általánosságban azt mondta: „az előző ciklusban a képviselők közül mindenki kicsit külön-külön mozgott. Ezen szeretnénk változtatni. Ha tehát lesz egy ügy, akkor abban egységesen, látványosabban, többen szeretnénk fellépni. Ami lesz, azt én egy új kezdetnek gondolom.”

Arcnélküli ellenzék vs. fideszes adományok

Annak hogy az ellenzék a tíz körzetből két egyéni győzelmet, és egy 10:5-ös önkormányzati képviselői arányt is sikerként tud értékelni a Belvárosban, legalább két oka van:

  1. a fideszes kerületvezetés brutálisan erős támogatási politikája
  2. a helyi ellenzék szervezetlensége, erőtlensége

És bár a Fidesz a kerületi propagandán, valamint a rendszeres, húsvét előtti sonkautalványokkal, alma- és krumpliosztással, illetve karácsonyi ajándékokkal, iskolakezdési támogatással őrzi népszerűségét a kerületi lakosság jelentékeny körében, mégis

folyamatosan csökken a támogatottsága.

2006-ban és 2010-ben Rogán Antal egyaránt 7800 körüli szavazattal lett kerületvezető, ehhez képest volt jelentős visszaesés Szentgyörgyvölgyi 5600 szavazatos 2014-es eredménye, amiből közel kétszáz darabot idén őszre is leadott. Az új ellenzékkel szemben a Fidesz képviselői közül többen már emberemlékezet óta dolgoznak az önkormányzatban, és ahogy a helyi ellenzékiek is mondják, „szinte minden lakost ismernek a választókörzetükben”: ilyen a korábbi polgármester Karsai Károly és a Belváros legendás ingatlanosa, Pásztor Lajos.

Ehhez képest a kerületi ellenzék nem tudott igazán profitálni abból, hogy

  • a korábbi belvárosi jegyzőt elítélték,
  • az önkormányzat irattárából olykor szerződés tűnik el,
  • azzal sem kezdtek semmit, hogy a kerület befolyásos háttérembere egy gellérthegyi luxusvillában lakik.

Ezek a témák valahogy az őszi kampányban sem kerültek előtérbe, ahogy az is kézenfekvő téma lett volna a baloldal számára, hogy a korábban közhasználatban lévő, majd elprivatizált Párizsi Udvar ma már gazdag turisták kávézóhelye, vagy hogy Fidesz-közeli vendéglátósok hogyan keserítik meg a kerületi lakosok mindennapjait egy étterem kialakítás során. Ehelyett a kerület legbefolyásosabb ellenzéki pártjának politikusai évek óta magyarázkodhatnak a különböző ingatlanügyek miatt, és erősen fogadkoznak, hogy a pénteki alakuló ülés után minden megváltozik, és ütőképes ellenzéke lesz a Belvárosnak, ahol számos kormányzati és kormányközeli nagyberuházás zajlik párhuzamosan.

A helyzet egyébként nem lesz teljesen ismeretlen, 2014-ben szintén egy új garnitúra ült be az ellenzéki oldalra,

az a választás ugyanis öt éve éppúgy ledarálta az elődöket, mint most. 

Kiemelt kép: Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.