Belföld
Budapest, 2010. június 18.
Végzős hallgatók a Közép-európai Egyetem (CEU) diplomaosztó tanévzáró ünnepségén a Művészetek Palotájában.
MTI Fotó: Beliczay László

Tökéletes tévedés, hogy a magyarok harmada diplomás

Korábban a témában:

A népesség több mint harmada diplomás – ezzel a címmel jelent meg kedden reggel az MTI-ben a Világgazdaság híre. Az írás szerint a diplomások aránya 34 százalékra nőtt Magyarországon, ezzel teljesítettük az Európa 2020 stratégiai program keretében tett vállalásunkat.

Van egy nem jelentéktelen probléma ezzel a hírrel: mégpedig az, hogy egész egyszerűen nem igaz.

A KSH adataira hivatkozó írás a héten bejárta a magyar sajtót, kormányközeli és független médiumokat egyaránt, ám ha megnézzük a hivatkozott KSH Magyarország 2018 kiadványt, rögtön szembetűnő, hogy valami nem stimmel. Szó sincs ugyanis olyasmiről, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya 34 százalék lenne a teljes népesség körében. Hacsak nem tekintjük teljes népességnek a 30-34 éves korosztályt, hiszen az említett arány rájuk vonatkozik.

A kiadvány szövegében is egyértelműen fogalmaznak: „Az Európa 2020 stratégiai program egyik célkitűzése a 30–34 éves népességre vonatkozóan a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának növelése. Az egyes tagállamok által vállalt cél különböző (26 és 66% közötti), Magyarország esetében 34, az Európai Unió egészében 40%”.

Mint írják, tavaly hazánkban ez az arány 2010 óta 7,6 százalékponttal emelkedett, az unió átlagától azonban 7, 2010-ben pedig 7,7 százalékkal maradt el.

Tehát azt írta ugyan a Világgazdaság, hogy „ezzel teljesítettük az Európa 2020 stratégiai program keretében tett vállalásunkat”, látható, hogy jóval kevesebbet (34%) vállaltunk egyáltalán, mint az uniós átlag (40%).

Ha pedig nem csak a 30-34 éves lakosságot vesszük alapul, egészen máshogy alakul az eredetileg rendkívül biztatónak tűnő statisztika, főleg, ha az OECD-országok átlagához viszonyítjuk hazánk teljesítményét.

Árnyalja a magyar teljesítményt az is, hogy a visegrádi országok közül Lengyelországban és Szlovákiában magasabb, 46, illetve 38 százalékos a diplomások aránya, illetve a felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma Litvániában, Svédországban, Finnországban és Írországban is meghaladja a 40 százalékot.

A KSH statisztikájában található adatok közül talán a leginkább elkeserítő, amely szerint a felsőoktatásban tanulók száma 22 százalékkal esett vissza hazánkban az évtized elejéhez képest, és erre csak részben magyarázat a demográfiai helyzet és a külföldön tanulók egyre nagyobb száma.

Ehhez még hozzájön az is, hogy tavaly több mint 13 ezer magyar diák tanult külföldi felsőoktatási intézményben, elsősorban nyugat-európai egyetemeken. A legnépszerűbb célország továbbra is Ausztria, Németország és az Egyesült Királyság.

Az írás kitér arra is, hogy a felsőoktatásban az 1990-es évek elején kezdődő expanzió 2004-ben lelassult, majd az évtized második felétől csökkent a hallgatói létszám, a nem nappali képzésben már 2005-től, a nappali képzésben 2009-től. Ezzel kapcsolatban korábban az Oktatási és Képzési Figyelő 2018 is elég borúlátóan vélekedett, elemzésükben kitértek arra, hogy továbbra is alacsony szintű a jelentkezések száma a felsőoktatásban, ráadásul a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a 30-34 évesek körében 2017-ben 32,1 százalékra csökkent, szemben a növekvő EU-átlaggal (39,9%). A beiratkozók száma 2012-ben, amikor a kormány bejelentette az államilag finanszírozott hallgatók helyek számának csökkentését, és a hallgatói szerződés bevezetését, jelentős mértékben csökkent.

Ezt tükrözi az elmúlt évek felvételi statisztikája is, ami látványosan mutatja, mennyivel kevesebben jelentkeznek egyetemekre és főiskolákra a 2010-es kormányváltás óta, illetve mennyivel csökkent a felvett hallgatók száma is.

A felsőfokú végzettséggel rendelkezők élvezik továbbá a legmagasabb bérprémiumot EU-szerte, írja az Oktatási és Képzési Figyelő, így gondolhatnánk, hogy a kormány különböző intézkedésekkel próbálja megfordítani az eddigi tendenciát.

Csakhogy erre semmilyen szándék nem mutatkozik, sőt, épp ellenkezőjét vetíti elő, hogy 2020-tól már csak egy középfokú nyelvvizsga birtokában lehet majd bejutni az ország felsőoktatási intézményeibe.

Egyelőre a szakértők is csak találgatni tudnak, mekkora visszaesést okoz majd mindez, de valószínűsíthető, hogy a 2012-es visszaesés a 2020-ashoz képest már csak aprócska megtorpanásnak tűnik majd, hiszen ha most vezetnék be az intézkedést, a jelentkezők 40 százaléka nem kerülne be egyetemre vagy főiskolára.

Az biztos, hogy addig, amíg a Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint óriási hiba, hogy „polgármesterek nem mernek bezárni gimnáziumokat”, a kormánypárt alelnöke pedig büszkén hangoztatja, hogy túl sokan járnak egyetemre, és „jobb lenne, ha többen térnének vissza a gyárakba”, nem valószínűsíthető, hogy a közeli jövőben bármiféle változtatás bekövetkezne a magyar oktatáspolitikában.

Kiemelt kép: Beliczay László / MTI

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Deputy Prime Minister and Interior Minister Matteo Salvini delivers as speech at the Italian Senate, in Rome, on August 20, 2019, as the country faces a political crisis. - Italy's Prime Minister Giuseppe Conte says to offer resignation during his speech at the Senate after calling Italy's far-right Interior Minister Matteo Salvini "irresponsible" to spark a political crisis by pulling the plug on the governing coalition. (Photo by Andreas SOLARO / AFP)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.