Belföld
Fotó: Bielik István / 24.hu

Ha már a diákokkal nem, legalább a valósággal szembe kellene nézni

Pénteken újra az utcára vonulnak diákok, most az ellen tiltakoznak, hogy az egyetemre jutáshoz elengedhetetlen lesz a nyelvvizsga. A szervezők szeretnék, hogy a politikusok is meghallják üzeneteiket, viszont ha nem tapasztalnak változást, készek elmenni a falig.
Korábban a témában:
  • Senkit nem zár ki a felsőoktatásból a nyelvvizsga megkövetelése. (Magyar Nemzet, március 26.)
  • Az utóbbi években a felsőoktatásba felvételizők 45 százaléka, a felvettek 55 százaléka rendelkezett középfokú nyelvvizsgával. (Magyar Nemzet, február 8.)

Az egyetemi bejutáshoz szükséges kötelező nyelvvizsga bevezetése körüli fejetlenséget jól példázza, hogy még a kormánysajtóban is egymás után kaptak szárnyra olyan hírek, hogy mégsem lesz kötelező a nyelvvizsga az egyetemi felvételihez 2020-tól, aztán a minisztérium figyelmeztetett, hogy dehogynem, az lesz. Szóba került az is, hogy egyes szakokon elhalasztanák az intézkedés bevezetését. És hiába a cikk elején szereplő hangzatos cím, a számok a propagandával szemben pontos képet adnak arról, miért érezték úgy a szervezők, hogy utcára kell hívniuk a diákokat tiltakozásul:

  • a Debreceni Egyetem egészségügyi karának kétharmadát nem vették volna fel 2017-ben, ha már akkor életbe lép a szigorítás,
  • a Pécsi Tudományegyetemen a felvett leendő egészségügyi tanárok 75 százaléka nem rendelkezett nyelvvizsgával,
  • az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán a felvett pedagógushallgatók 77 százaléka nem rendelkezett a nyelvtudásáról számot adó papírral.

Ha velünk láthatóan nem is akarnak, a döntéshozóknak legalább a valósággal kellene szembenézniük

– mondta a 24.hu-nak Gyetvai Viktor, a pénteki megmozdulás egyik szervezője.

Cél ötös, megvalósítás egyes

A tüntetés ötletgazdái úgy vélik, a kötelező nyelvvizsga tökéletes példa arra, amikor egy alapvetően támogatható cél találkozik a valós állapotok figyelmen kívül hagyásával. Hiszen égetően fontos lenne, hogy a diákok úgy menjenek egyetemre, hogy legalább angolul tudnak (gondoljunk csak a nemzetközi szakirodalomra), nagyon sok felvételizőnél viszont nem ez a helyzet.

A tavalyi diáktüntetések és a mostani megmozdulás szervezői között egyébként jelentős átfedés van, a felállás annyiban változott, hogy tavaly a Független Diákparlament tagjai létrehozták a Diákvagyok mozgalmat, hogy annak keretei között érvényesítsék érdekeiket – azaz szervezzenek például tüntetést. Erre azért volt szükség, mert a Független Diákparlament elsősorban szakmai szervezet, minden tanévben eljuttat több tucat, hónapokon át kidolgozott szakmai javaslatot a szakminisztériumnak, és bár támogatják a tüntetések céljait, ezek szervezése helyett inkább a szakmai munkára akarnak koncentrálni.

Budapest, 2018. május 8.
Gyetvai Viktor, a Független Diákparlament aktivistája beszédet mond a 3.0 Mi vagyunk a többség - Tüntetés a demokráciáért! címmel meghirdetett demonstráción Budapesten, a Kossuth Lajos téren 2018. május 8-án.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Fotó: Szigetváry Zsolt /MTI

A szervezők továbbra is fontosnak tartják a tavaly sokat hangoztatott 12 pontjukat – benne a szabad tankönyvválasztással, óraszámcsökkentéssel, a diákok és tanárok szabad véleménynyilvánításának biztosításával, a tanárok értékelését segítő minőség-ellenőrzési rendszer bevezetésével –, de mivel vészesen közeledik az egyetemre jutáshoz kötelező nyelvvizsga bevezetése, ezért most elsődlegesen ezen intézkedés visszavonásáért állnak ki.

A kormány ugyan azzal érvel a kötelező nyelvvizsga mellett, hogy szeretnék megelőzni a beragadt diplomák problémáját, azonban azon túl, hogy a tüntetés szervezői is fontos feladatnak tartják ezt, szerintük mindezt az iskolai nyelvoktatás fejlesztésével kellene kezdeni. Minden iskolában biztosítani például nyelvtanárt – hiszen az egyre növekvő tanárhiány miatt ma már ez sem evidens –, kisebb nyelvi csoportokat létrehozni, mert ezek nélkül hiú remény bármilyen drasztikus változás bekövetkezése.

Az is fontos lenne, hogy a diákokat minél többet beszéltessék az adott nyelven, egyfelől mert a tényleges nyelvtudás nem csupán nyelvtani szabályokból és bemagolt levélsablonokból áll, másrészt az adott nyelven való beszéd képessége tudja a legnagyobb sikerélményt is adni, ami pedig komoly motivációs faktor a nyelvtanulásban

– mondta Gyetvai Viktor.

A valódi szándék

A tüntetés szervezői a külföldi nyelvtanfolyamok esetében is magát a célt támogatják, azonban az erre szánt összeget aránytalanul magasnak tartják az iskolai nyelvoktatásra fordított kiadásokhoz képest. Jobb megoldásnak tartanák, ha inkább kibővítenék a jelenleg is létező csereprogramokat.

Mi a valós szándék az egyetemre jutáshoz kötelező nyelvvizsga bevezetése mögött? Átterelni a diákokat a szakképzésbe az egyetemek és főiskolák helyett. Az elvárás ráadásul sok ezer diáktól veszi el a továbbtanulás esélyét, és mivel az iskolai nyelvoktatás alternatívái a költséges magánórák és a különböző nyelvtanfolyamok, így Gyetvai szerint

az intézkedés burkolt vagyoni cenzust jelent a felsőoktatásba való felvételnél.

Hasonló törekvésnek látják a 2012. decemberi radikális keretszámcsökkentésre vonatkozó terveket is, csak úgy vélik, a mostani intézkedést ügyesebben tálalják. A lépést pedig különösen felháborítónak tartják annak fényében, hogy ahogy a 24.hu korábban megírta, a parlamenti képviselők 62 százaléka nem rendelkezik középfokú nyelvvizsgával.

A tüntetés szervezői a diákok között azt tapasztalják, hogy sokak szülei úgy fogják fel ezt az intézkedést, hogy most mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk. Vannak ugyan olyan szerencsés diákok, akiknek minden lehetőség adott a nyelvtanulásra, közülük sokan talán nem is értik, mi a gond ezzel a lépéssel. Azonban rengeteg, főleg a fővároson kívül tanuló, diáktól kaptak kétségbeesett, dühös levelet arról, hogy a nyelvvizsga felvételi követelménnyé válása keresztülhúzza eddigi számításaikat a továbbtanulásról.

Fotó: Bielik István/24.hu
Fotó: Bielik István/24.hu

A szervezők már előre köszönik a kormánysajtónak a tüntetést követő esetleges lejáratási kísérleteket, hiszen úgy vélik, Nagy Blanka esetében sem sikerült minden úgy, ahogy az a kormányoldal eredeti szándéka volt, hiszen sikerült megismertetniük a fiatal lány véleményét a széles nyilvánossággal.

Tisztában vagyunk vele, hogy a kormányt sok esetben nem hatja meg egy-egy tüntetés, de hiszünk benne, hogy ha pénteken sokan egyszerre megmozdulunk egy ügyért, van esélyünk változást elérni. A szervezők részéről a diákok jövőjéért mi készek vagyunk elmenni a falig

– közölték.

Nyomásgyakorlás

Terveik szerint a megmozdulást követően figyelni fogják a döntéshozók reakcióját, majd ha semmilyen hajlandóság nem mutatkozik érdemi párbeszédre, akkor nem ér véget a tiltakozás április 26-án. Sőt, nem állnak meg a puszta demonstrálásnál,

ha a kormány nem hajlandó szembenézni a valósággal, emelni fogjuk a tétet, és újfajta nyomásgyakorlási eszközöket fogunk bevetni.

A tüntetéshez több szervezet is csatlakozott, köztük a két legnagyobb pedagógus-szakszervezet, a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is. Ezen kívül támogatja a diákok céljait a Szabad Egyetem, a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete és a Szülői Hang közösség is.

Az utóbbi szervezet tanárhiánnyal foglalkozó felméréséből kiderült, hogy a tantárgyak közül az angol nyelv esetében a második legnagyobb a tanárhiány, és a szülők legalább 9 százaléka számolt be arról, hogy az elmúlt évben minimum két héten keresztül nem volt érdemi tanítás.

Nem véletlen, hogy ehhez hasonló visszajelzések érkeztek a szervezethez:

  • Nincs elég angoltanár. Évek óta nem tudnak újat felvenni. Aki jön, az alkalmatlan és hamar távozik.
  • Az angolt a történelemtanár vállalta be, mert van alapfokú nyelvvizsgája.
  • Elment a némettanár év közben, azóta sincs másik (közben új tanév kezdődött).
  • Angoltanárból 6 év alatt 5-öt fogyasztottunk el, közülük mindössze 1 volt, aki valóban tanított is angolt.
  • Egy évig nem pedagógus tanította az angolt.

Eközben a megkérdezett szülők mindössze 26 százaléka látja úgy, hogy a közoktatásban a gyermeke érettségiig eljut odáig, hogy megszerezzen egy középfokú nyelvvizsgát.

Pedig ha nem nő drasztikusan a középiskolában a nyelvtudásukról számot adók száma a közeljövőben, hamarosan még szomorúbban fest majd a már most is elkeserítő statisztika, amely szerint 1989 után fokozatosan nőtt a felsőoktatásban tanulók aránya, egészen 2005-ig, azóta pedig folyamatosan csökken.

Kiemelt kép: Bielik István /24.hu

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

flag of the european union on broken brick wall and half usa united states of america flag, crisis president and europe for europe business customs duties on products tax export and import concept
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.