Belföld

Ha már a diákokkal nem, legalább a valósággal szembe kellene nézni

Pénteken újra az utcára vonulnak diákok, most az ellen tiltakoznak, hogy az egyetemre jutáshoz elengedhetetlen lesz a nyelvvizsga. A szervezők szeretnék, hogy a politikusok is meghallják üzeneteiket, viszont ha nem tapasztalnak változást, készek elmenni a falig.
Korábban a témában:
  • Senkit nem zár ki a felsőoktatásból a nyelvvizsga megkövetelése. (Magyar Nemzet, március 26.)
  • Az utóbbi években a felsőoktatásba felvételizők 45 százaléka, a felvettek 55 százaléka rendelkezett középfokú nyelvvizsgával. (Magyar Nemzet, február 8.)

Az egyetemi bejutáshoz szükséges kötelező nyelvvizsga bevezetése körüli fejetlenséget jól példázza, hogy még a kormánysajtóban is egymás után kaptak szárnyra olyan hírek, hogy mégsem lesz kötelező a nyelvvizsga az egyetemi felvételihez 2020-tól, aztán a minisztérium figyelmeztetett, hogy dehogynem, az lesz. Szóba került az is, hogy egyes szakokon elhalasztanák az intézkedés bevezetését. És hiába a cikk elején szereplő hangzatos cím, a számok a propagandával szemben pontos képet adnak arról, miért érezték úgy a szervezők, hogy utcára kell hívniuk a diákokat tiltakozásul:

  • a Debreceni Egyetem egészségügyi karának kétharmadát nem vették volna fel 2017-ben, ha már akkor életbe lép a szigorítás,
  • a Pécsi Tudományegyetemen a felvett leendő egészségügyi tanárok 75 százaléka nem rendelkezett nyelvvizsgával,
  • az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán a felvett pedagógushallgatók 77 százaléka nem rendelkezett a nyelvtudásáról számot adó papírral.

Ha velünk láthatóan nem is akarnak, a döntéshozóknak legalább a valósággal kellene szembenézniük

– mondta a 24.hu-nak Gyetvai Viktor, a pénteki megmozdulás egyik szervezője.

Cél ötös, megvalósítás egyes

A tüntetés ötletgazdái úgy vélik, a kötelező nyelvvizsga tökéletes példa arra, amikor egy alapvetően támogatható cél találkozik a valós állapotok figyelmen kívül hagyásával. Hiszen égetően fontos lenne, hogy a diákok úgy menjenek egyetemre, hogy legalább angolul tudnak (gondoljunk csak a nemzetközi szakirodalomra), nagyon sok felvételizőnél viszont nem ez a helyzet.

A tavalyi diáktüntetések és a mostani megmozdulás szervezői között egyébként jelentős átfedés van, a felállás annyiban változott, hogy tavaly a Független Diákparlament tagjai létrehozták a Diákvagyok mozgalmat, hogy annak keretei között érvényesítsék érdekeiket – azaz szervezzenek például tüntetést. Erre azért volt szükség, mert a Független Diákparlament elsősorban szakmai szervezet, minden tanévben eljuttat több tucat, hónapokon át kidolgozott szakmai javaslatot a szakminisztériumnak, és bár támogatják a tüntetések céljait, ezek szervezése helyett inkább a szakmai munkára akarnak koncentrálni.

Fotó: Szigetváry Zsolt /MTI

A szervezők továbbra is fontosnak tartják a tavaly sokat hangoztatott 12 pontjukat – benne a szabad tankönyvválasztással, óraszámcsökkentéssel, a diákok és tanárok szabad véleménynyilvánításának biztosításával, a tanárok értékelését segítő minőség-ellenőrzési rendszer bevezetésével –, de mivel vészesen közeledik az egyetemre jutáshoz kötelező nyelvvizsga bevezetése, ezért most elsődlegesen ezen intézkedés visszavonásáért állnak ki.

A kormány ugyan azzal érvel a kötelező nyelvvizsga mellett, hogy szeretnék megelőzni a beragadt diplomák problémáját, azonban azon túl, hogy a tüntetés szervezői is fontos feladatnak tartják ezt, szerintük mindezt az iskolai nyelvoktatás fejlesztésével kellene kezdeni. Minden iskolában biztosítani például nyelvtanárt – hiszen az egyre növekvő tanárhiány miatt ma már ez sem evidens –, kisebb nyelvi csoportokat létrehozni, mert ezek nélkül hiú remény bármilyen drasztikus változás bekövetkezése.

Az is fontos lenne, hogy a diákokat minél többet beszéltessék az adott nyelven, egyfelől mert a tényleges nyelvtudás nem csupán nyelvtani szabályokból és bemagolt levélsablonokból áll, másrészt az adott nyelven való beszéd képessége tudja a legnagyobb sikerélményt is adni, ami pedig komoly motivációs faktor a nyelvtanulásban

– mondta Gyetvai Viktor.

A valódi szándék

A tüntetés szervezői a külföldi nyelvtanfolyamok esetében is magát a célt támogatják, azonban az erre szánt összeget aránytalanul magasnak tartják az iskolai nyelvoktatásra fordított kiadásokhoz képest. Jobb megoldásnak tartanák, ha inkább kibővítenék a jelenleg is létező csereprogramokat.

Mi a valós szándék az egyetemre jutáshoz kötelező nyelvvizsga bevezetése mögött? Átterelni a diákokat a szakképzésbe az egyetemek és főiskolák helyett. Az elvárás ráadásul sok ezer diáktól veszi el a továbbtanulás esélyét, és mivel az iskolai nyelvoktatás alternatívái a költséges magánórák és a különböző nyelvtanfolyamok, így Gyetvai szerint

az intézkedés burkolt vagyoni cenzust jelent a felsőoktatásba való felvételnél.

Hasonló törekvésnek látják a 2012. decemberi radikális keretszámcsökkentésre vonatkozó terveket is, csak úgy vélik, a mostani intézkedést ügyesebben tálalják. A lépést pedig különösen felháborítónak tartják annak fényében, hogy ahogy a 24.hu korábban megírta, a parlamenti képviselők 62 százaléka nem rendelkezik középfokú nyelvvizsgával.

A tüntetés szervezői a diákok között azt tapasztalják, hogy sokak szülei úgy fogják fel ezt az intézkedést, hogy most mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk. Vannak ugyan olyan szerencsés diákok, akiknek minden lehetőség adott a nyelvtanulásra, közülük sokan talán nem is értik, mi a gond ezzel a lépéssel. Azonban rengeteg, főleg a fővároson kívül tanuló, diáktól kaptak kétségbeesett, dühös levelet arról, hogy a nyelvvizsga felvételi követelménnyé válása keresztülhúzza eddigi számításaikat a továbbtanulásról.

Fotó: Bielik István/24.hu

A szervezők már előre köszönik a kormánysajtónak a tüntetést követő esetleges lejáratási kísérleteket, hiszen úgy vélik, Nagy Blanka esetében sem sikerült minden úgy, ahogy az a kormányoldal eredeti szándéka volt, hiszen sikerült megismertetniük a fiatal lány véleményét a széles nyilvánossággal.

Tisztában vagyunk vele, hogy a kormányt sok esetben nem hatja meg egy-egy tüntetés, de hiszünk benne, hogy ha pénteken sokan egyszerre megmozdulunk egy ügyért, van esélyünk változást elérni. A szervezők részéről a diákok jövőjéért mi készek vagyunk elmenni a falig

– közölték.

Nyomásgyakorlás

Terveik szerint a megmozdulást követően figyelni fogják a döntéshozók reakcióját, majd ha semmilyen hajlandóság nem mutatkozik érdemi párbeszédre, akkor nem ér véget a tiltakozás április 26-án. Sőt, nem állnak meg a puszta demonstrálásnál,

ha a kormány nem hajlandó szembenézni a valósággal, emelni fogjuk a tétet, és újfajta nyomásgyakorlási eszközöket fogunk bevetni.

A tüntetéshez több szervezet is csatlakozott, köztük a két legnagyobb pedagógus-szakszervezet, a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is. Ezen kívül támogatja a diákok céljait a Szabad Egyetem, a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete és a Szülői Hang közösség is.

Az utóbbi szervezet tanárhiánnyal foglalkozó felméréséből kiderült, hogy a tantárgyak közül az angol nyelv esetében a második legnagyobb a tanárhiány, és a szülők legalább 9 százaléka számolt be arról, hogy az elmúlt évben minimum két héten keresztül nem volt érdemi tanítás.

Nem véletlen, hogy ehhez hasonló visszajelzések érkeztek a szervezethez:

  • Nincs elég angoltanár. Évek óta nem tudnak újat felvenni. Aki jön, az alkalmatlan és hamar távozik.
  • Az angolt a történelemtanár vállalta be, mert van alapfokú nyelvvizsgája.
  • Elment a némettanár év közben, azóta sincs másik (közben új tanév kezdődött).
  • Angoltanárból 6 év alatt 5-öt fogyasztottunk el, közülük mindössze 1 volt, aki valóban tanított is angolt.
  • Egy évig nem pedagógus tanította az angolt.

Eközben a megkérdezett szülők mindössze 26 százaléka látja úgy, hogy a közoktatásban a gyermeke érettségiig eljut odáig, hogy megszerezzen egy középfokú nyelvvizsgát.

Pedig ha nem nő drasztikusan a középiskolában a nyelvtudásukról számot adók száma a közeljövőben, hamarosan még szomorúbban fest majd a már most is elkeserítő statisztika, amely szerint 1989 után fokozatosan nőtt a felsőoktatásban tanulók aránya, egészen 2005-ig, azóta pedig folyamatosan csökken.

Kiemelt kép: Bielik István /24.hu

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.