Belföld
Velika Kladusa, 2018. november 19.
Migráns férfiak főtt ételt esznek a tűz körül egy sátortáborban, a horvát határ közelében levő északnyugat-boszniai Velika Kladusa településen 2018. november 18-án.
MTI/AP/Amel Emric

Nyomkodja a kormány a pánikgombot, így egyre jobban irtózunk az idegenektől

A kormány a 2014 őszén látszó népszerűségvesztés megállítására – egyebek (lásd rezsicsökkentés, halálbüntetés visszaállítása mint ötlet) mellett – az emberek ösztönös idegenkedését a „Másoktól”, és az ezzel összefüggő félelmek felerősítését, az idegenellenesség érzetét kezdte feltüzelni már 2015 elejétől.

Az hamar kiderült, hogy ezt nem egyszeri kampánynak szánta: a kezdeti sikeren felbuzdulva intézményesítette, kiterjesztette, és változatos tartalmi elemekkel díszítve azóta is újra és újra megnyomja a morális pánikot fokozó gombot.

De mi is az a morálispánik-gomb?

Sik Endre erről korábbi munkájában így írt: „A médiabeli manipulálás önmagában talán még nem hoz létre morális pánikot. (…) Azonban egy ország valamennyi lakosát közvetlenül elérő manipuláció már sokkal több, mint egy mégannyira is az állami hegemóniának alávetett médiabeli manipuláció. Hiszen míg a médiát vagy olvassa, hallgatja, nézi valaki vagy sem, egy ilyen akció minden lakost elér, s ha erre még rásegít a média valamennyi eszköze, akkor jogosult lehet államilag intézményesített morális pánikkeltésről beszélni. Ennek megjelenítésére alkalmas egy gombot elképzelni, ami újra meg újra megnyomva széles hullámokat vetve teríti be a manipulatív tartalommal az egész országot. Mivel feltételezésem szerint ilyen mindenkit elérő, költséges, komplex és hosszú időtávú központosított manipulációra a világon nem nagyon lehet példát találni, ezért hungarikumként való bejegyzését javaslom.”

Ez a morálispánik-gomb mára egy jól olajozottan működő intézményként dolgozza meg az emberek gondolkodását. Ez elől elmenekülni sem lehet, hiszen „házhoz jön” konzultációs levél formájában, szembejön óriásplakátokon, s ömlik a rádiókból, tévékből, az internetről és az újságokból. S ha valaki azt hitte, hogy a sikeres választási győzelemmel – betöltve funkcióját – a kormány felhagy a morálispánik-gomb nyomogatásával, akkor nagyot tévedett. Hiszen miért dobna el a kormányzat egy jól bejáratott módját a hatalom aládúcolásának. A választások óta lett a konzultációnak saját kormányszerve, a Fidesznek saját bevándorlás-ellenes bizottsága, a nép tisztánlátása érdekében megváltoztatták a menekültekkel foglalkozó hivatal nevét, kiebrudalták a „Soros-egyetemet”, kiléptünk a rettenetes veszélyt jelentő ENSZ migrációs egyezmények tárgyalási folyamatából, s kong a vészharang a boszniai menekültáradat miatt, a migránskártyák miatt, a migránsvízum ötlete okán. A morálispánik-gomb minden egyes nyomása ugyanarra figyelmezteti a népet: a nemzetközi Soros-EU-ENSZ összeesküvés nem alszik!

Budapest, 2017. december 2.
A visszaküldött nemzeti konzultációs kérdõívek feldolgozását végzi egy szakember a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. XIV. kerületi telephelyén 2017. december 2-án.
MTI Fotó: Balogh Zoltán
A visszaküldött nemzeti konzultációs kérdőívek feldolgozását végzik a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. XIV. kerületi telephelyén
(Fotó: Balogh Zoltán / MTI)

Mint az alábbi ábra mutatja, a morálispánik-gomb szépen teljesít. 2015 és 2016 között az idegenellenesek aránya megugrott, s ez a trend azóta is folytatódik. Eközben a másik szélsőség (az idegenbarátság) lényegében megszűnt létezni.

Más forrásból tudjuk, hogy nemzetközi összehasonlításban is jól teljesít a morálispánik-gomb: a vizsgált EU-országokhoz képest hazánk kiugró mértékben utasítana el minden ide igyekvőt.

Lehetséges, hogy a morális rendnek ez az átprogramozása hosszú távon is fennmaradhat, hiszen a pánikgomb ismétlődő nyomásait semmi sem tudja ellensúlyozni. Pedig az emberek nem gondolkodnának így, ha nem telepedne rájuk a központosított manipulációnak ez a durva változata. Mint a következő ábra mutatja, amikor az úgynevezett menekültválság idején háromhavonta végeztük kutatásunkat, akkor a mérlegelők aránya (az idegenellenesek rovására elsősorban) növekedésnek indult. Pedig ekkor tömegesen mentek át Magyarországon menekülők.

Hogy ekkor miért nem nőtt az idegenellenesség mértéke? Talán mert a morálispánik-gomb hatását felülírta az, hogy valódi problémákat érzékeltek az emberek, valódi beszámolókat olvastak, hallottak, láttak a médiában. Egy rövid időre a menekülőknek, a rendőröknek (esetleg a civileknek is) emberi arcuk lett, s ez megakasztotta a morális pánik fenntartására irányuló tevékenységet. Ami azonban 2016-ban ismét magára talált, s azóta is velünk van.

Sik Endre, a Tárki vezető kutatója

Kiemelt képünkön:Menekült férfiak főtt ételt esznek a tűz körül egy sátortáborban, a horvát határ közelében levő északnyugat-boszniai Velika Kladusa településen 2018. november 18-án. Fotó: Amel Emric / AP / MTI

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Budapest, 2019. február 10.
Lukácsi Katalin közéleti aktivista, korábbi KDNP-tag beszédet mond az ellenzéki pártok Értékelni jöttünk! címmel meghirdetett tüntetésén a Szent György téren Orbán Viktor évértékelő beszéde után 2019. február 10-én.
MTI/Balogh Zoltán
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.