Minden uniós pályázat ellenére nő a gettósodó településrészek száma, pedig a kormány több komplex programot indított, hogy 709 település összesen 1394 szegregátuma közül minél többen felszámolhassa a nyomort. A Népszavának nyilatkozó szakemberek szerint ennek az is oka lehet, hogy könnyű visszaélni a telepfelszámolásokra kapott uniós pénzek felhasználásával.
Egy, a szociális ágazatban évtizedek óta dolgozó forrásuk arra panaszkodott, hogy az egyes projektek előkészítésébe nem vontak be szakembereket.
Helyettük olyanokat foglalkoztatnak, akik részt vettek az adott térség kormánypárti képviselőjének választási kampányában. Helyismerettel rendelkezők helyett odavezényelt haverok kapnak lehetőséget: Somogyban akad olyan nyertes pályázat, melynek projektvezetője budapesti, a szakmai menedzsere pedig zalaegerszegi.
— mondta el a lapnak a szakember.
Egy másik, az ügyre rálátó forrás szerint bár a telepek felszámolásához komplex oktatási, korai fejlesztési és a mindennapi életre is kiterjedő segítségre lenne szükség, jószerével már csak a látszat számít.
Kötelező például a telepeken egy úgynevezett Csillagpont kialakítása, ahol folyamatosan jelen kell lennie egy szociális munkásnak, hogy segítsen a helyieknek. Több helyen ezt úgy oldották meg, hogy letettek egy konténert, ahová naponta fél-egy órára kimegy a szociális munkás, s minden hozzáfordulót az önkormányzathoz irányít. Mindezt százmilliókért, hiszen sok település nyert 180-200 milliót…
A lap több olyan pályázatot is talált, amely szóról szóra megegyezett. Somogyban például Somogysámson, Nemesdéd és Büssü lakhatási fejlesztésre benyújtott anyagaiban mindössze egyetlen mondat különbözik, a borsodi Alsóvadász, Aszaló és Borsodbóta teljesen azonos anyagot adott be.
Fotó: Marjai János/24.hu
