A Független Hírügynökségnek Gábor György vallásfilozófus azt mondja, egy demokráciában természetes a vallás- és lelkiismereti szabadság, hogy mindenki abban hisz, amiben akar, és az is, hogy mindenkit lehet kritizálni.
Tulajdonképpen a vallás története sem más, mint az egymás kritizálásának története, és még akkor is fogalmazhatunk így, ha ez olykor a legvéresebb harcokat jelentette.
Mostanra hiány lett a „lelkek piacán”, a tradicionális nagy egyházak eltávolodtak a hívő emberektől, ezért érzékelhető átstrukturálódás. Egyre több kisegyház, felekezet jelenik meg. Ezek dinamikusak, híveik kérdéseire válaszolnak, de
ahol a piacon hiány mutatkozik, ott megjelenik a feketepiac. Azaz, megjelennek olyan árucikkek, amelyek legfeljebb arra jók, hogy a vevőket becsapják, félrevezessék, talmi kínálattal lássák el.
Gábor György példának hozza a putyini államot és Donald Trump nem protestáns felekezetek általi támogatottságát.
A Felházat érti, Orbán Gáspárt nem
Szerinte a Felháznál is jelen van a társadalmi kiábrándultság, mert a rendszerváltás után a fiatalok jelentős része ott állt diplomával, munka nélkül. Nem véletlen, hogy a Felház tele van egyetemistával. Nem kérdőjelezi meg a hitüket, de azt elgondolkodtatónak nevezi, hogy a kormányfőt a fia is elkísérte Erdogan beiktatására.
Szerinte
egy olyan vallási vezető – és Orbán Gáspárt tekinthetjük annak –, aki Jézus közvetlen kapcsolatáról beszél, hogy ő közvetlenül érzékeli Jézust, a Megváltót, nos egy ilyen ember istenességét, legalábbis az én szememben nem hogy megkérdőjelezi, egyenesen lerombolja az a tény, hogy az „állami apuka” támogatásával elmegy iszlamista diktátor beiktatására. Egy olyan országba, ahol egyébként ezt a diktátort már Szultánnak nevezik, és ahol az emberi jogokat két lábbal tiporják, ahol börtönbe záratnak ártatlan embereket, tízezreket, százezreket egzisztenciálisan ellehetetlenítenek.
Gábor György számára mindez teljesen hiteltelenné teszi az Orbán Gáspár által hirdetett igét.
A vallásfilozófus egyébként arra számít, hogy a kormány anyagilag próbálja majd ellehetetleníteni azokat a felekezeteket, kisegyházakat, amelyek Ferenc pápára hallgatnak és az üldözötteket segítik, míg a számára kedveseket támogatja. Erre utal szerinte azt is, hogy a civil szervezetekkel ellentétben a külföldi támogatást nekik nem kell feltüntetniük. Úgy látja,
ha az egyházak nem szimbiózisban élnének a hatalommal,
valóban leváltak volna az államról, akkor a törvények rájuk éppúgy vonatkoznának, mint a civilekre, hiszen intézményeik is éppúgy működnek.
Kiemelt kép: MTI /Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs
