A francia esethez hasonló soha nem fordult elő Magyarországon, azt gondolom, a magyar börtönök Európa legbiztonságosabb intézetei közé tartoznak. A büntetés-végrehajtási szervezet kiemelt figyelmet fordít arra, hogy kiszűrje a fogva tartás rendjére, biztonságára veszélyt jelentő személyeket, csoportokat
– válaszolta kérdésünkre Makula György, a BVOP kommunikációs főosztályának vezetője.
Nem a hétvégi volt egyébként az első alkalom, hogy Redoine Faid filmekbe illő akcióval megszökött: 2013-ban egy Lille melletti börtönben öt ajtót berobbantva eljutott a kijáratig, ahol túszul ejtett négy börtönőrt, mielőtt kijutott a szabadba. Egyiküknek sem esett bántódása, Faidot egyhónapi bujkálást követően fogta el a francia rendőrség.
Magyarországon 1995-ben volt ahhoz hasonló túszejtéses szökés, mint amilyet a francia gengszter korábban elkövetett. Akkor két sopronkőhidai rab ejtett túszul egy őrt. Kést szorítottak a nyakához, majd követelték, hogy kapjanak egy autót, amivel elmenekülhetnek. A túsztárgyalóktól végül kaptak egy autót, azonban annak üzemanyag-mutatóját kiakasztották, így a fogvatartottak azt hitték, hogy tele a tank. Az indulás előtt kilökték az autóból a túszt, majd elhajtottak. A szökevényeket végül a börtön kommandósai a börtön melletti kukoricásban fogták el.
Ez az eset meg sem közelíti a szegedi Csillag börtön bútorgyárában 1984-ben elkövetett borzalmas ámokfutást. A 28 éves Richter Richárd titokban késeket készített magának vaslemezből, majd megölt három művezetőt, hármat pedig megsebesített. A börtön akkori biztonsági tisztje részletesen beszámolt az esetről kilenc évvel ezelőtt a Kisalföldnek.
Elmondta, hogy Richter ámokfutása körülbelül 4 percig tartott. Sértegetni kezdte a művezetőt, amikor számon kérte, hogy nem rendesen dolgozik. Bekísérték az irodába, de amikor meglátta, hogy a főművezető kezében egy összecsukható gumibot van, elfutott a szerelőüzembe, ahol kést rejtett el.
Frank Tibor művezető éppen egy fogvatartottnak magyarázta egy tervrajz felett, hogyan kell elkészíteni a következő bútort, amikor Richter hátulról leszúrta. Frank a helyszínen meghalt. Richter folytatta ámokfutását. Tóth András művezetőnek a hasába dobta az egyik kését, majd a másikkal kétszer nagy erővel megszúrta. Tóth november 24-én a kórházban halt meg. Richter eszelősen rohant tovább a gyárban, s aki az útjába került vagy próbálta feltartóztatni, azt megszúrta, majd félrelökte. Nagy Ferenc művezetőt kétszer szúrta hasba. Ő október 25-én halt meg a kórházban. Ekkor már több elítélt társa is üldözte. Amikor látta, hogy nem tud tovább menekülni, átadta a késeket Tapodi János főművezető-helyettesnek
– emlékezett Puljer Fülöp őrnagy.
Richtert a bíróság halálra ítélte, 1985. február 26-án, hajnali fél 5-kor felakasztották a Csillag börtön akasztóudvarán.
Makula György alezredes szerint a szocializmus óta sokat javult a biztonsági helyzet, amíg 1958-ban 18-an és még 1980-ban is 13-an szöktek meg a hazai börtönökből, addig mostanra néhány esetre csökkent az ehhez hasonló incidensek száma évente. Annak ellenére is, hogy egyre több belső, illetve börtönön kívüli munkát végeznek az elítéltek. A múlt hónapban épp egy ilyen külső munkán próbált meg két rab kereket oldani Márianosztrán, ám őket is lekapcsolták a váci vasútállomáson pár órán belül.
A büntetés-végrehajtási szervezet egyébként csaknem 1500 fogvatartottat foglalkoztat napi szinten, külső helyszínen, az őrzésük, ellenőrzésük jelentős feladat. Még úgy is, ha külső munkát kizárólag olyan rabok végezhetnek, akik kisebb súlyú bűncselekmény miatt töltik a szabadságvesztés büntetésüket.
Magyarországon az elmúlt öt évben mindössze tizenhárom rab szökött meg, ami csekély szám az átlag 18 ezres fogvatartotti létszámhoz viszonyítva. Minden szökevényt rövid időn belül, átlagosan 5-6 óra leforgása alatt vagy a büntetés-végrehajtás vagy a rendőrség munkatársai elfogtak
– mondta Makula, hangsúlyozva, hogy már csak azért sem érdemes próbálkozni a szökéssel, mert az plusz három év börtönt jelent. Az alezredes adatokkal is alátámasztotta, hogy a hasonló fogvatartotti populációk közül lényegesen többen szöktek meg a spanyol, a német, a francia és a brit börtönökből is.
Szökések helyett nálunk a legnagyobb gondot a börtönök túlzsúfoltsága okozza. A World Prison Brief összeállításából kiderül, hogy a magyar börtönrendszer kihasználtsága 129 százalékos. Ezzel a nem éppen fényes 68. helyen áll Magyarország a felmérés szerint. Az Európa Tanács által kiadott SPACE 47 országot összehasonlító jelentése szerint a francia, belga és a portugál börtönök is hasonló problémákkal küzdenek. Ugyanakkor a francia börtönökben 77, Németországban 60, Olaszországban 43, Spanyolországban 31, az Egyesült Királyságban 89 fogvatartott lett öngyilkos a vizsgált évben. Magyarországon pedig mindössze hat fogvatartott követett el öngyilkosságot 2014-ben – ismertette Makula György.
Kiemelt képünkön: Fogvatartottak állnak a Budapesti Fegyház és Börtönben. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
