Belföld

Simicskáék pénzét is ellovizta a kormány

Lesz agárstadion is a Kincsem Parkban, amely több milliárdos beruházások várományosa. A lovi két állami cégében eddig csak égették a pénzt, tavaly 2,2 milliárd veszteséget termeltek együtt.

Jó nagy, 703 millió forintos veszteséget termelt tavaly az állami lóversenyfogadást szervező cég. Rendezésére 1,9 milliárd forinttal leszállítják a Magyar Lóversenyfogadást-szervező Kft. törzstőkéjét – erről határozott május végén a tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.

Több éves sarat takarítanak most el az indoklás szerint, a cég ugyanis évről évre veszteségesen működött, az utóbbi öt évben összesen majdnem 1,7 milliárdot halmozott fel. Már decemberben a cég segítségére sietett az MNV: 650 millió forint „pótbefizetést volt kénytelen teljesíteni a likviditási nehézségek kezelése és a tőkehelyzet időleges stabilizálása érdekében”.

Ennél is cudarabbul fest a hazai galopp- és ügetőversenyeket szervező Kincsem Nemzeti Lóverseny és Lovas Stratégiai Kft. mérlege: majdnem 1,5 milliárd forint veszteséggel zárta a múlt évet, az elmúlt öt évben pedig összesen 5,5 milliárd forint mínuszt termelt.

A két állami lovis cég együtt 2,2 milliárd forint veszteséget mutatott ki tavaly, és több mint 7 milliárdot hozott össze öt év alatt.

A 91. Magyar Derby mezőnye a budapesti Kincsem Parkban
Fotó: Beliczay László / MTI

A Kincsem Kft. bevétele döntően a lóversenyfogadás-szervezőnek értékesített versenyszervezési, -rendezési szolgáltatásból származik, de ez nem elég arra, hogy megálljon a saját lábán, a beszámolóba is bekerült, hogy a cég „működése továbbra is csak külső forrás, pénzintézeti folyószámlahitel igénybevételével biztosítható”. Úgy tűnik, egyre többől, legalábbis 2,577 milliárdra emelték a Gránit Bank eddigi kétmilliárdos rulírozó hitelkeretét, amelyből az általános üzletmenet finanszírozzák.

Az alapítói határozatban emellett állami támogatáshegyek sejlenek fel: a 2017-es fejlemények alapján 1,5 milliárd forint tulajdonosi kölcsön, illetve 460 millió forint támogatás felhasználását hagyták jóvá.

Simicskáék a lovinak törlesztenek az agrártársaságokért

Talányos tételek is akadnak a Kincsem mérlegében, például a Kincsem Kft.-hez folynak be azok a vételárrészletek, amelyeket az első Orbán-kormány végóráiban privatizált állami gazdaságok vevői törlesztenek máig. A Kincsem egyik jogelődje ugyanis az Agrárgazdasági Vagyonkezelő Kft. volt, tőle örökölte a követeléseket. A csak piszkos tizenkettőként emlegetett egykori állami gazdaságokról annyit lehetett tudni, hogy összesen 20 milliárd forint volt a saját tőkéjük, de csak 12,69 milliárd forint értéken kerültek be közvetlenül a privatizáció előtt a kormány bankjának, a Magyar Fejlesztési Banknak a könyveibe. A cégeket könyv szerinti értéken, húszéves, államilag támogatott és kétéves tőketörlési moratóriummal is vonzóvá tett hitelből vásárolhatták meg a vevők, akiknek szokatlanul hosszú, ötvenéves bérleti szerződéssel kedveskedett az állam. A piszkos tizenkettő közé tartozott Simicska Lajos négy agrárszerzeménye is: a Lajta-Hanság, a Sárvári, a Szombathelyi, illetve a Dél-Pest Megyei Mezőgazdasági Zrt., de a Csányi Sándor érdekeltségébe került Dalmandi Mezőgazdasági Zrt. vagy a Mészáros Lőrinc multimilliárdosnál landolt egykori Herceghalmi Kísérleti Gazdaság is. Az egyes állami gazdaságokért kért privatizációs vételárat nem hozták nyilvánosságra, de most annyi látszik, hogy 2018 júliusában 684 millió forint törlesztés esedékes. A befolyó pénzből pedig az egyik, 2021 júliusában lejáró hitelét törleszti a Kincsem Kft.

Divatba hozzák a lóversenyt, multifunkcionális agárstadion épül

A brutális veszteségekkel szinte egy időben grandiózus tervek láttak napvilágot a galopp- és ügetőversenyek környékéről. A Kerepesi út és a Hungexpo közötti 85 hektáros területen több milliárdos fejlesztéseket terveznek, a többi között multifunkciós agárstadion, tudás-, és nemzeti öttusaközpont épül két éven belül. A Kincsem nemzeti lovasprogram az alap, a cél pedig, hogy 4-5 éven belül önfinanszírozó legyen az ágazat. Újra divatba kell hozni a lóversenyeket, növelni a látogatószámot – ezekről nyilatkozott Pécsi István, a két állami lovascég ügyvezetője a Világgazdaságnak. A PwC tanácsadómogul tanulmányára hivatkozva évi 10-12 milliárd forintra bővíthető lóversenyfogadási piacot említett, és kormányzati elköteleződést a lovaságazat támogatására.

Agárverseny a budapesti Kincsem Parkban megrendezett hagyományos óévbúcsúztató Ügetőszilveszteren 2017-ben
Fotó: Mónus Márton / MTI

Az állam beruház, a bevételt a külföldi futamok hozzák

Nem ez az első nekibuzdulás, a lóversenyfogadás-szervezés felvirágoztatásához nagy ambíciókkal fogtak hozzá már az évtized elején is. 2012 és 2015 között 5,5 milliárd forint körüli összbevétellel terveztek és 650 millióért be is szereztek egy francia fogadórendszert, amitől azt remélték, hogy „nagyságrendekkel” növeli az árbevételt – legalábbis ezt írta akkoriban a HVG hetilap. Nos, a tervek nem váltak be, 2017-ben ugyan az árbevétel, 1,3 milliárdról 2,2 milliárdra nőtt, de ez is csak a fele volt a tervezettnek. A forgalom 70 százalékos meglódulása egyébiránt a szintén állami tulajdonú Szerencsejáték Zrt. bevonásának eredménye. A bővülés motorja a nemzetközi fogadási játékok hazai értékesítése volt, ezen belül is a Kincsem+ játék Szerencsejáték Zrt.-vel közös értékesítése hozta a növekedés legnagyobb részét. A cég beszámolója szerint a bevételek így oszlottak meg:

  • külföldi galopp és ügető: 1,5 milliárd,
  • hazai ügető: 315 millió,
  • hazai galopp: 285 millió,
  • agárfuttatás: 11 millió,
  • online fogadások: 58 millió.

Bár 2017-re sokkal többet vártak a Kincsem+ értékesítésétől, a legtöbbet ettől remélik a jövőben is: „ez a termék, illetve az egyéb nemzetközi játékok hozhatják el a kívánt forgalombővülést” – áll a cég beszámolójában.

Látogatók állnak sorban a fogadáshoz a budapesti Kincsem Parkban
Fotó: Mónus Márton /MTI

1500 százalékra nőtt a marketingköltés

A lovi ügyeit belülről ismerő forrásunk szerint a súlyos veszteségek oka sokrétű. Úgy véli, nincs is megfelelő fogadási kedv, de ha lenne, akkor sem lehet elég helyen fogadni. A már említett fogadási rendszer, amelyet szerinte horror áron szereztek be, nem ért el elegendő helyre. A bevételnövekedés ezért elmarad a várttól, ugyanakkor felesleges kiadások is terhelik a cégeket. Egyebek között megemlítette, hogy a választások előtt helyeztek ki bőven lovi-hirdetéseket, nem feltétlenül illeszkedve a versenynaptárhoz.

Bár nem ez a legnagyobb tétel, de a legnagyobb mértékben növekvő kiadás mindkét cégnél a reklám, marketing volt 2017-ben. A Kincsem Kft.-nél 37,7 millióról  336,9 millióra, azaz 893,65 százalékra,

a fogadásszervezőnél 7,3 millióról 116,2 millióra, azaz 1598,5 százalékra nőttek a marketingkiadások.

Ezt azzal indokolta a társaság a mérlegbeszámolójában, hogy a nemzetközi termékeket és az új értékesítési csatornákat a Kincsem Nemzeti Kft.-vel összehangolt reklámkampányban kívánta bevezetni a piacra.

Kiemelt fotó: Beliczay László / MTI

Ajánlott videó

Olvasói sztorik