A Hvg.hu ismét kirakott egy levelet Tiborcz Istvántól, amelyben a miniszterelnök veje ismét arról beszél, hogy nem hallgatta meg az OLAF az Elios-ügy vizsgálata alatt. Tiborcz egy levelet is elküldött a lapnak, amelyet az OLAF vizsgálóbiztosától kapott reakcióként az ő észrevételeire. Tiborcz azt írta a lapnak, hogy
írásban az OLAF megküldött számomra egy – hibáktól hemzsegő – megállapítási “ténylistát”, amely már az én meghallgatásom nélkül lefolytatott vizsgálat konklúzióit tartalmazta. Értesüléseim szerint az OLAF az ügy minden érintettjét személyesen meghallgatta a vizsgálat során. A számos hibán és pontatlanságon túl a legsúlyosabb kifogásom az anyaggal kapcsolatban az volt, hogy az abban szereplő, rendkívül szelektív, illetve torz formában bemutatott “tények” egy előzetes koncepció, egy teljesen valótlan alapnarratíva mentén lettek összeállítva. Ahogy a levélből is látszik, az OLAF által “megállapított” “tények” között számos (valótlan) egyszerű sajtóértesülés szerepelt.
A ténylista alatt Tiborcz a jelentés megállapításait értheti, és ezekre darabonként reagált is az ügyvédjén keresztül. Volt néhány olyan pont, ahol ennek helyt is adtak, többnyire olyan apróságoknál, hogy Tiborcz nem menedzser, hanem igazgatósági tag volt az Eliosban, vagy hogy Tiborcz üzlettársa és barátja, Hamar Endre nem tulajdonosa, csak résztulajdonosa annak a Systrade nevű cégnek, amellyel az Elios összejátszott a tendereknél.
Tiborczék megjegyzései benne is vannak a jelentésben, azokkal a megjegyzésekkel kapcsolatban, amelyeket az OLAF a panaszokra tett. Azt is szóvátette nekik, hogy szerinte koncepciózus volt az eljárás, amit egyérteműen el is utasítottak, mivel Tiborcz nem tudta ezt semmivel alátámasztani.
Bár nyilvánosságra hozott egy levelet a vizsgálójától, aki felajánlja neki, hogy meghallgatják szívesen, de pont azért nem akartak kiküldetésre menni hozzá, nehogy a sajtó is megtudja, hogy eljárás folyik ellene. Tiborcz a Hvg.hu-nak azt írja, hogy azért nem mentek ki hozzá, hogy időre kész legyen a jelentés.
A teljes levél így hangzik:
Tisztelt Ügyvéd úr!
A múlt pénteken küldött észrevételekkel kapcsolatban, a félreértés elkerülése végett a következőkről szeretném tájékoztatni a saját nevemben, mint az ügyben megbízott vizsgáló.
A vizsgálatot objektívan és pártatlanul folytatjuk, a bejelentés helyessége vagy megcáfolása mellett egyaránt szóló bizonyítékokat gyűjtünk az egész vizsgálat során.
Az Ön által képviselt személyek által jelzett tárgyi tévedésekre köszönöm, hogy felhívták a figyelmet, természetesen a zárójelentésben a tények már javítva fognak szerepelni. Különösképp szeretném megköszönni annak tisztázását, hogy Tiborcz Péter úr nem került kapcsolatba semmilyen módon a Minisztériumban ezekkel a projektekkel és az újságok helytelen információt közöltek azzal kapcsolatban is, hogy a Minisztériumban “tanácsadó” lett volna. Az információt valóban a médiából kaptuk, és csak annak megnevezésével idéztük volna, nem bizonyított tényként. Sajnos hivatalos tájékoztatást ezzel kapcsolatban a mai napig nem sikerült beszereznem explicit kéréseim ellenére. De mivel az Ön által képviselt személyek kijelentik, hogy az információ helytelen, nem szükséges, hogy az újságcikk tartalma szerepeljen a zárójelentésben.
Valóban nem tartottam szükségesnek meghallgatni Tiborcz István urat a vizsgálatban, ha emiatt sértve érezte jogait, elnézést kérek, és bár konkrét kérdéseim részére jelenleg nincsenek, meghallgatását saját kérésére is lefolytathatjuk.
A szóbeli meghallgatásnak vannak egyaránt előnyei és hátrányai. Az egyik előnye véleményem szerint, hogy dinamikus információ csere lévén az érintett személy is kérdezhet a vizsgálóktól és jobban megértheti a vizsgálat menetét. Ellenben hátránya, hogy kevesebb idő van a válaszra való felkészülésre, így például az imént említett tárgyi tévedéseket szóban nehéz javítani. Másik hátránya a jelen ügyben (ami, ahogy ön is írja, “kényes szituáció”), hogy mivel amikor kiküldetésre megyünk, arról több magyar hatóság is értesül, esetleg a sajtó tudomást szerezhet róla, amit személy szerint igyekszek kerülni. Amennyiben az Ön által képviselt személyek egyike szeretne személyes meghallgatást kérni, állunk rendelkezésre, akár Magyarországon (erre külön kiküldetést is szervezhetünk és nem tájékoztatnánk, csak a meghallgatott személyt), akár itt Brüsszelben is.
(…)
Végezetül tájékoztatom, hogy a feletteseimnek a mai napon jelezni fogom, hogy az Ön által képviselt személyek a jelenleg megbízott vizsgálók ügyből való kizárását, valamint a Felügyelő Bizottság vizsgálatba vonását kérvényezik. Levelüket a mai napon elküldöm angol fordításra is, hogy a feletteseim és a jogi osztályunk is tudomást szerezhessen annak teljes tartalmáról.
Amennyiben az ügyben bármilyen egyéb módon segítségére lehetek, állok rendelkezésére (amennyiben az ügyből időközben kizárnának, természetesen arról tájékoztatom).
Üdvözlettel:
A levél megérkezése után nem sokkal Tiborcz állítása szerint az OLAF főigazgatója írásban arról tájékoztatta, új vizsgálókat nem jelölnek ki, illetve nem hallgatják meg személyesen, amivel a főigazgató szerint nem sérülnek Tiborcz jogai, mivel a magyar hatóságok előtt majd kifejtheti az álláspontját. Az OLAF ugyanis nem hoz ítéleteket, csak ajánlásokat tesz a magyar hatóságok felé.
Tiborcz egyébéknt olyan dolgokra tet megjegyzéseket, hogy sajtóhírekből hallották csak az OLAF vizsgálói, hogy a testvére, Tiborcz Péter szintén a fejlesztési ügynökségnél dolgozik és ráhatása van ezekre a pályázatokra. Tiborcz István és Tiborcz Péter meg is írták az OLAF-nak ezzel kapcsolatban a panaszaikat, amelyek benne is vannak a jelentésben. Azzal együtt, hogy az OLAF megkereste ezzel kapcsolatban az NFÜ-t is, ahol elmondták nekik, hogy Tiborcz Péter nincs munkaviszonyban az ügynökséggel, de arra nem válaszoltak, hogy külsős szerződéssel dolgozik-e a hivatalnak. Ebből kiderül, hogy nem csak beletették a jelentésbe a Tiborcz István által írtakat, de utólag ellenőrizték is azok igazságtartalmát.
