Majd 94 milliárd forintot fizettek a múlt évben magyarországi cégek – az államkassza helyett – sportkluboknak, -szövetségeknek a taorendszer keretében. Azt lapunk írta meg, hogy a rendszer működése óta összesen már 522 milliárd forintot ment sportprogramokra. Próbáltunk a forintok nyomába eredni, ám hiába kerestünk meg ötven céget, egyetlen egy sem volt, amely teljes körű választ adott volna arra a felvetésre, melyik sportszervezetnek, mennyi pénzt utalt át.
Ez annyiban érdekes, hogy a kormány a rendszer kezdete óta azzal érvel, a tao nem közpénz, a cégek saját pénzüket szánják a sport támogatására. Csakhogy a nemzetközi sportpiacon nem ismerünk olyan példát, hogy a cég pénzt ad valakinek, majd ezt elhallgatja, hiszen éppen azért fektet be, hogy márkája ismertebb legyen, jó hírnevét növelje. Ehhez képest meglepő a némaság, amely növeli az átláthatatlanságot, és jelentős korrupciós kockázatot jelent. Nem lenne meglepő, ha a politikusokhoz közel álló csapatok támogatói között olyan cégeket találnánk, amelyek jól szerepelnek a közbeszerzéseken, esetleg jogszabály-módosítások kedvezményezettjei.
Ennek nyomán a támogatással kapcsolatos dokumentumok nyilvánosak, mivel közérdekű adatokat tartalmaznak. Ám az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Nemzetgazdasági Minisztérium nem, vagy csak részben hajtja végre a jogerős bírósági ítéletet. Az EMMI legalább valamennyi adatot kiadott már, ám ezeket jórészt kereshetetlen formában tette, méghozzá úgy, hogy az adatok válogatottak. Eddig ugyanis úgy alakult, hogy egyetlen helyen sem lelhetők fel az Orbán Viktor – a 17,6 milliárd forinttal a támogatási rekordot tartó – Felcsútjához kapcsolódó támogatások.
Némasági támogatás
Ha már a kormányt nem érdekli a bíróság, kísérletet tettünk arra, hogy céges oldalról jussunk információkhoz. Tavaly is lefutottuk ezt a kört, akkor 600 millió forint útját tudtuk követni. Az idén ez a szám nullára csökkent.
Az ötven megkeresett cég fele válaszolt. A leggyorsabbak azok a cégek voltak, amelyek nem vesznek részt a taorendszerben, illetve azok, amelyek legfeljebb kulturális projekteket, színházakat támogatnak. A múlt évben legrészletesebben válaszoló, minden tétellel elszámoló Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. 2017-ben már nem taózott. Miként például a MET Magyarország Zrt., a Swietelsky építőipari vállalat, a Vodafone, az Unicredit Bank, a CBA, az Egis és a Richter. Ugyancsak távol maradt a taótól az OLAF-nyomozók szerint csalással gazdagodó Elios Innovatív Zrt.
Másik csoportot alkotnak azok a vállalkozások, amelyek résztvevői a programnak, ám pontos adatokkal nem kínálják meg a nyilvánosságot. A Mol, illetve a Mol-csoporthoz tartozó Földgázszállító Zrt. például adótitokra hivatkozva hallgat a részletekről. A Suzuki, az OTP, a Michelin Hungária Kft., a Hankook, a Magyar Telekom igenig, illetve néhány részletig jut, ám pontos adatokat nem közölt.
Fotó: Illyés Tibor / MTI
A Mercedes a támogatottak körét adta meg pontosan: a kecskeméti gyár támogatja a cég nevét viselő Mercedes-Benz Gyár Kosárlabda Akadémiát és a Mercedes-Benz Gyár Labdarúgó Akadémiát. Emellett a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. a múlt évben a Kecskeméti Sportiskola vízilabda-, valamint kézilabda-részlegét, a Ceglédi Kék Cápák Sportegyesületet, a Pityke Kosársulit Nagykőrösön, a Nemzeti Kézilabda Akadémiát és a kiskunfélegyházi Szent Benedek Iskola épülő kosárlabda-csarnokát támogatta. Az idén a legpontosabb választ az Audinak köszönhetjük. Az autógyár tudatta, hogy a helyi női kézilabdacsapat és a kézilabda-szövetség a kiválasztottak között van, ám szán pénzt a helyi futball-, jégkorong- és kosárlabdacsapatokra is.
Az egyáltalán nem válaszoló cégek között széles a kínálat az Erste Banktól a Wizzairen át a Borsodchemig, Groupamától a Generali Biztosítóig. De nem kaptunk információt a Közgéptől sem.
Az kevéssé meglepő, hogy a kormány kedvenc építőcégei sem foglalkoztak a felvetéssel. A Tiborcz Istvántól az Elios-tulajdonrész megvásárlásán keresztül is kapcsolódó WHB-csoport építőipari részlege nem adott választ, a Market Zrt. feleletéből nem derül ki taós szerepvállalásának mértéke, hallgatott a Magyar Építő, a Sportbau, a Duna Aszfalt és a Mészáros és Mészáros Kft. is. Mészáros Lőrinc másik iparágban jól teljesítő vállalkozása, a Vivienvíz Kft. sem reagált levelünkre. Az amerikai kitiltási botrányban megismert Bunge érdeklődésünkre azt közölte: nem áll módjában választ adni.
Okról okra
A favorizált építőipari cégek közül a Puskás Ferenc stadiont is felhúzó ZÁÉV azért válaszolt, igaz, a cég azt tudatta, nem kívánja megmondani, kit támogat, mert nincs erre szóló jogszabályi kötelezettsége. Azt nem írták meg, miért nem büszkék arra, melyik egyesületet segítik, hogyan támogatják az ifjú sportolókat.
Persze ezt a némaságot indokolni kétségkívül nem könnyű. Mint említettük, a Mol például arra hivatkozott, a támogatás részletei szempontjukból adótitoknak minősülnek. Igaz, ezek nyilvánosságra hozása korábban nem zavarta a céget. Ezt onnan tudjuk, hogy két éve Hernádi Zsolt Mol-vezér és Csányi Sándor MLSZ-elnök közös sajtótájékoztatót tartott. Ezen az elöljárók tudatták: a Mol a taoprogram keretében kétmilliárd forintot ad a szövetségnek.
Így titkolták még akkor az adótitkokat.
Kiemelt képünkön az OTP Bank Liga 22. fordulójában játszott Puskás Akadémia – Ferencváros labdarúgó-mérkőzés a felcsúti Pancho Arénában 2015. április 3-án
Fotó: Illyés Tibor / MTI
