Nagy Csaba, Fidesz-KDNP: A fideszes képviselő titkárságán egészen péntek délutánig ígérték a választ a kedden feltett kérdéseinkre. Aztán végül nem küldtek semmit, a telefonhívásinkat pedig kinyomták.
Andrics Aliz, Jobbik: Amíg az orvosok külföldön nagyságrendekkel magasabb béreket kapnak, és emiatt szinte diplomaosztás után rögtön ott is helyezkednek el, nehéz igazi megoldást javasolni. Erre az orvosi rendelők látványos felújítása nem megoldás. Rendezni kell az orvosok, és az egészségügyi személyzet bérét, biztosítani kell az anyagi, illetve az eszköz szükségletet, az ügyeleti díjakat is emelni, szükséges, és stabil életpálya vízióját kell kínálni nekik. Számomra kiemelten fontos, és első helyen szerepel a megelőzés. Egészséges életre kell „nevelni” az embereket. És itt értem a testi, illetve a lelki egészséget is. Csak ezután jöhet a szűrés, illetve a kezelések, ellátások rendje. Véleményem szerint kiemelten fontos lenne a „kvóta-rendszer” újragondolása, hiszen sok esetben nem azért kell hónapokat, éveket várnia egy panaszosnak az adott vizsgálatra, mert nincsen hozzá megfelelő eszköz vagy személyzet, hanem egyszerűen hónapokra előre „elfogyasztották” a vizsgálható személyek létszámát.
Vass Péter, MSZP-Párbeszéd: Szigetvár esetében már az is nagy dolog, hogy nem zárták be a kórházat. Ha nem ilyen ambiciózus a kórház vezérkara, akkor semmilyen fejlesztés nem valósult volna meg. A krónikus orvos-, ápoló hiányt kizárólag bérrendezéssel lehet javítani, az állam rendelkezésére álló forrásokból erre a területre kellene fordítani a legtöbb pénzt (műszerek, gépek, épületfejlesztés stb).
Ugyanakkora ellátási területre Mohács és Kaposvár 500-500 millióval kap többet, mint Szigetvár. Ezt felül kell vizsgálni és korrigálni. Az Ormánság és az aprófalvas terület hátrányos helyzetéből adódóan (rossz infrastruktúra, képzettség, munkanélküliség, stb.) a falvakban élő lakosság elöregszik, a fiatalok elmennek az egészségügyi állapot statisztikája így nem javul. A 6-os út állapota miatt az orvosok még Szigetvárra sem akarnak kijárni, nemhogy a rosszabb mellékutakkal rendelkező „háziorvosi körzetekbe”.
Angyal Károly, LMP: Két probléma van. Egyrészt országosan is csődközeli helyzetbe került az egészségügy a folyamatos forráskivonások miatt. Döbbenetes az orvoshiány, sok helyen kötszerre és tisztítószerre sincs pénz.
Elég annyit mondani, hogy az elmúlt nyolc évben duplájára nőtt a kórházi fertőzésekben meghalt emberek száma. Másrészt ez kistelepülésekből és falvakból álló körzet, ami nagyon megérzi, hogy az elmúlt években nem voltak valódi infrastrukturális fejlesztések, mert az uniós pénzeket ellopták.
Rosszak az utak, borzasztó állapotban van a mentőszolgálat, nincsenek helyi rendelők: az alapszintű ellátás sok helyen gyakorlatilag nem létezik. Az LMP jelentősen növelné az egészségügyre fordítandó forrásokat és egyik elsőrendű feladatuknak tartanánk, hogy az alapszintű ellátás mindenhol egységesen magas színvonalú legyen. Feltöltenénk a hiányzó háziorvosi praxisokat és sokkal nagyobb figyelmet fordítanánk a megelőzésre.
Rajnai Attila, Együtt: A lakosság rossz egészségügyi állapotának fő oka a szegénység, a rossz életkörülmények valamint a kilátástalanság okozta stressz. Az orvoshiány általános jelenség, sokan mentek el az orvosokon kívül más egészségügyi dolgozók is a térségből külföldre, de egy ilyen depressziós térségben nem szívesen telepednek le a még itthon élő és dolgozó orvosok sem, a kórház orvosállományának jelentős része Pécsről ingázik Szigetvárra.
A siklósi kórház állapota kritikán aluli, míg Szigetváron történtek fejlesztések, addig az is világosan látszik, hogy a megyében a pécsi-mohácsi tengelyen erős fideszes lobbi el akarja sorvasztani a szigetvári kórházat, amelyről természetesen az orvostársadalom is tudomással bír.
A háziorvosok átlagéletkora már most is közelít a 70-hez, ami szintén egy ketyegő bombát jelent a hazai egészségügyet illetően. Javítani kizárólag úgy lehet a helyzeten, ha végre beleteszi az állam azt a pénzt az egészségügybe, ami a tisztességes és emberhez méltó ellátáshoz szükséges, másrészt ösztönözni kell az orvosok helyben maradását.
Gergely Attila, Momentum: Ebben a választókerületben súlyos probléma a nem megfelelő táplálkozás és a nélkülözés párosa, amely negatívan befolyásolja az egészségi állapotot is.
Ócsárdon voltam olyan házban, ahol a jeget és a havat melegítették fel, hogy legyen vizük.
Olyan házban is jártam, ahol a bejárati ajtót követően a házban a többi helység lepedővel, szőnyeggel volt leválasztva és még így is borzasztóan hideg, dohos volt a belső tér. Azonnali beavatkozásra van szükség és a betegnek kell a középpontba kerülniük elérhető és korszerű szolgáltatáson keresztül. Ehhez az egyik lépcső az egészséges életmódról szóló tájékoztatók, összekötve szűrővizsgálatokkal.
Hürrem Szultána (Iván Petra), MKKP: Bár pártunk minden kórházat stadionná, és minden stadiont kórházzá alakítana, én ettől függetlenül körzetemben mást ajánlottam.
Kórház helyére gyógyfürdőt! Méghozzá török gyógyfürdőt! Azok ugyanis világszerte elismertek, és szeretném ezt a magyarokban is tudatosítani.
Nem kell bajlódni a különböző orvosi eszközökkel, felszereltségekkel, és így még a humán erőforrás sem kötelező. Nyugodt szívvel elvándorolhatnak a jobbnál jobb szakemberek, és a beengedő-kapuknál is elegendő a 8 általános, de akár elektronikusan is működtethetjük ezeket.
Nagy Csaba, Fidesz:
Andrics Aliz, Jobbik: Sajnos az eddigi kormányok „áldásos” tevékenységének köszönhetően a társadalom jó részét átitatja a reményvesztettség, a közöny, a „minden mindegy, úgysem lesz jobb” szemlélet. Ez rányomja a bélyegét a hétköznapokra is. Milyen jövőképe van egy olyan településen élőnek, ahol a házak fele üres, vagy azért, mert külföldön dolgoznak, vagy elhunytak a tulajdonosok, ahol a mindennapokat átszövi a nélkülözés? Eljárni nem tud máshova dolgozni, mert a tömegközlekedés szinte nincs is már, teljes vasútvonalakat szüntettek meg, busz naponta kettő jár a falujában, autóra nincs pénze, de ha volna is, az utak csapnivaló állapota miatt lehet, hogy nem is akarná használni, illetve ugyanezen okból nagyon lassú a haladás.
És milyen volt az élet régen vidéken? Az emberek akkor sem voltak milliomosok. De összejártak, segítették egymást. Közös disznóvágások, szomszédolások, utcai beszélgetések, termények cseréje, stb. ÉLET volt az utcákon, a házakban. Ezek ma már szinte mindenhol hiányoznak.
A közmunkaprogram nem munkahelyteremtés! Ezt helyre kell végre tenni a fejekben. Az egy szociális intézkedés. A mikro-, kis- és középvállalkozások kiemelt támogatásával, és nem mindenáron a multiknak történő kedvezéssel fel lehet lendíteni a vidéket is, ebben a térségben legfőképpen a mezőgazdaságra, és az arra épülő feldogozóiparra kihegyezve.
Vass Péter, MSZP-Párbeszéd: Infrastruktúra nélkül nincs értelme fejlődésről beszélni. Az M60-as megépítése és valamennyi kistelepülésre vezető út feljavítása nélkül egyetlenegy beruházó sem fog érkezni Baranya megyének erre a részére. A közmunkát át kell szervezni, értékteremtő beruházásokat kell megvalósítani (buszvárók, padok, létrehozása, vízelvezető árkok rendbetétele, mederlapozása). A közmunka bérét emelni kell és nem kell mindenkit foglalkoztatni – azért, hogy
minőségibb munkát végezzen a foglalkoztatott, és érezze azt, hogy elvesztheti munkahelyét, ha nem tisztességesen végzi feladatát.
Angyal Károly, LMP: Sajnos ma a legtöbb helyen a közmunkának nincs alternatívája, ráadásul az is kiderült az elmúlt években, hogy a közmunka és a piaci állások között nincs átjárás. Az LMP megoldása kétlábú: egyrészt le kell törni a nagybirtokrendszert, azoknak kell adni a földet, akik valóban megművelik, és a kis- helyi gazdaságokra alapozva kell vidéken munkahelyeket teremteni.
Másrészt az értelmetlen és veszélyes paksi beruházás helyett – aminek a térség csak a kárát látja, hiszen itt tervezik tárolni az elhasznált fűtőelemeket – olyan infrastrukturális beruházásokat kell indítani, amik válságálló munkahelyeket teremtenek.
Rajnai Attila, Együtt: A térségről elmondható sajnos, hogy általánosságban is kifejezetten rossz helyzetben van infrastrukturálisan, de különösen az Ormánság. Normális közlekedési viszonyok híján nem jön a térségbe befektető, de másik oldalról normális és rugalmas szakképzés sincs. A választókerület jellemzően aprófalvas, jól mutatja ezt az itt található települések száma is, ami 168 falut és 6 kisvárost jelent. Tömegközlekedéssel reménytelen a munkába járás, kocsival pedig a többség számára megfizethetetlen, nem véletlen, hogy a közepes és nagyobb cégek többsége saját munkásbuszokat üzemeltet a dolgozók beutaztatásához. A megoldás az, ha egyrészről rendbe tesszük végre az infrastruktúrát, befejezzük az M60-ast és folytatjuk a 67-es utat a határig, másrészt kiemelten támogatjuk a szigetvári, sellyei és siklósi járásokban, mint leghátrányosabb térségekben beruházni szándékozókat és külön támogatjuk a munkába járást valamint a piacorientált szakképzést.
Gergely Attila, Momentum: Az Ormánságban nagyon rossz a közlekedés. Magam is tömegközlekedéssel jártam a térséget. Nehéz a munkába járás; vegyünk példának egy felszolgálói képzést. Aki azt elvégzi, egyetlen munkahelyet tud találni, egy étteremben Sellyén, más nincs. Másik példa: Tésenybe az utolsó busz 17:30-kor indul Pécsről, ez rettentően megnehezíti az ingázást. Ilyen feltételek mellett az ingázás, a bejárás, akár Pécsre jóformán lehetetlen. Az utak szörnyű állapotban vannak sok településen, az ott lakóknak az az érzése, hogy nem törődnek velük, lemondtak az egész térségről. Besencén találkoztam egy fiatal sráccal, aki naponta csak pár órát tud aludni, mert Pécsre jár dolgozni egy pékségbe és az ingázás súlyos órákba telik. A közlekedésen mindenképpen javítani kellene, de munkaerőpiaci szolgáltatásokból is komoly hiány van; használható képzések, segítségnyújtás az önéletrajzíráshoz, adminisztráció
Hürrem szultána (Iván Petra), MKKP: A kisebb települések egymástól való távolsága sokban megnehezíti a munkát kereső emberek dolgát – szerencsére, győzelmünk esetén elhelyezhetünk náluk is egy-egy teleport-kaput.Valamint kifejezetten ezen pontra a következő pontot fogom megvalósítani – főleg mivel az ételosztás sajnos nem minden esetben engedélyezett: hajléktalanosztást az ételeknek!
Ezen felül pedig csökkentjük a gyros áfáját!
Ismételten teleport-kapu segítségével, minden nélkülöző családot és utcán tengődő embert eljuttatunk majd olyan helyekre, ahol az étel megmarad, kidobásra kerülne, vagy csak szimplán sokkalta olcsóbb mint más helyeken (Parlament). És ha még mindig nem lenne elég a választék, ezen felül az államilag támogatott (kissé már a győzelmi jövőt élem) ingyensörgyárakban is rengeteg lesz a munka, valamint bárki nyithat majd kocsmát.
Nagy Csaba, Fidesz:
Andrics Aliz, Jobbik: Egyrészt ha az emberek ezzel foglalkoznak, addig sem törődnek a milliárdokat eltüntető kormánytagokkal, illetve azok hozzátartozóival, barátaival. Másrészt itt is az „oszd meg és uralkodj” elvét látom érvényesíteni. Hiszen ez is egy eszköz arra, hogy az emberek nézetei egymásnak feszüljenek, vitázzanak, sőt, ellenséget lássanak egymásban. Ha nem kreált problémáktól való félelem szőné át a mindennapjaikat, lehet, hogy észrevennék azt, ami tényleg történik körülöttük.
Úgy gondolom, kiemelt figyelmet kell fordítani a hiteles és teljes körű tájékoztatásra, vissza kell adni az emberek bizalmát a különböző médiumok felé. Ez sok mindennek a kulcsa lehet.
És ez vonatkozik a bevándorlás kérdésére. Hiszen azt senki sem vitatja, hogy ez egy valós probléma. De erre építeni egy kormány mindennapjait, nagyon nagy hiba. Meg kell ismertetni az emberekkel a reális helyzetet, megoldási tervekkel kell előállni, és nem ellenségképet kreálni mindenből és mindenkiből.
Vass Péter, MSZP-Párbeszéd: Meg kell nyugtatni a lakosságot, hogy természetesen ebben az országban
senki sem akar migránsokat, Soros-tervet, és kerítést bontani,
ennél sokkal nagyobb problémák vannak és azokkal kell foglalkozni: oktatás, közbiztonság, humán egészségügy. Azt az objektív tényt sajnálatosnak tartom, hogy jelenlegi kormányunk kampánya összesen öt szóból áll: migráns, Soros-terv, kerítésbontás, ENSZ, EU. Kérdem én, hol van itt szó a magyar emberekről?
Angyal Károly, LMP: A Fidesz nem megoldani, hanem kihasználni akarja a migrációs válságot. Az a céljuk, hogy ez minél tovább elhúzódjon, hiszen így lehet a gyűlöletpropaganda alapja. Le kell váltani a Fideszt, vissza kell állítani a jogállamot és a sajtószabadságot, és nem megvezetni kell az embereket, hanem tájékoztatni. A migrációs válságot pedig meg kell oldani:
az LMP szerint a kerítést meg kell tartani, és mi nem támogatjuk a felülről nyitott kvótát sem, ugyanakkor visszaállítanánk a határőrséget.
Rajnai Attila, Együtt: Sajnos hatásos a propaganda, amit a Fidesz minden létező kommunikációs eszközzel folytat. Ez a hazug, xenofób és zsigeri érzelmekre ható gyűlöletpolitika felbecsülhetetlen kárt okozott a hazai társadalomban. Mivel Orbán csak a folyamatos ellenség-fantomok gyártásával és a velük való harc elbábozásával tudja elleplezni a mértéktelen korrupciót és a demokrácia maffiaeszközökkel való eltiprását, ezért nincs más megoldás, mint az, hogy
április 8-án el kell őket zavarni. Ez az utolsó békés lehetőség,
mert a társadalom olyan mély sebeket kapott az elmúlt évtizedben, hogy nagyon csodálkoznék, ha nem pattanna el valami akkor, ha a többség akarata ellenére maradna ez az aljas rezsim.
Gergely Attila, Momentum: Jellemző tájékozódási pont a televízió, ezért nagy probléma, ha onnan is a kormánypropaganda és az álhírek ömlenek csak. Nyilvánvalóan mielőbb ki kellene alakítani egy pártatlan tájékoztatást nyújtó köztelevíziót, meggátolni az álhírek terjedését és esélyt adni a független, szabad média kifejlődéséhez. Amíg ez nem valósul meg, addig a tények keveset számítanak; a legtöbb ember így félinformációkból, sugalmazásból, álhírekből igyekszik véleményt alkotni, aminek az eredménye sajnos szemmel látható
Hürrem szultána (Iván Petra), MKKP: Félelemnek helye nincs, de az emberek nyugalma a legfontosabb, így vadkanokat helyezünk el a közbiztonságban. Ha ez nem elég, Komloszaurusz elköltözteti Pécs lakosságát, így aki mégis rettegésben élne, nyugodtan beköltözhet az üres városba.
