Az Európai Bizottság szerdán közzétette szokásos éves jelentését az unió minden tagországáról, így Magyarországról is. Mivel a jelentés nem épp pozitívumokkal van tele, Kovács Zoltán kormányszóvivő el is mondta, hogy az EU-s jelentés nem más, mint politikai és kampányjelentés, aminek jellegzetessége, hogy csak negatívumokkal van tele. Kovács nem érti, miért van az, hogy ilyen „vélemények” mindig a kampányok idején jelennek meg. Ám a Bizottság minden évben elkészíti az egyes országokra vonatkozó jelentéseit, és a beszámolót a múlt évben is ugyanígy március elején hozta nyilvánosságra, pedig akkor nem rendeztek országgyűlési választást idehaza.
A beszámoló hosszan ismerteti – egyebek mellett – az oktatás jelenlegi állapotát, és több szempontból is lesújtó képet fest a magyar iskolarendszerről. A Bizottság többek közt arról ír, hogy a 15 évesek képességei Magyarországon jóval az EU-s átlag alatt vannak. A jelentés idézi a 2015-ös PISA-eredményeket, amelyek több területen is lényegesen alulmúlták a három évvel korábbiakat. A magyar oktatást érő egyik legsúlyosabb kritika, hogy
A jelentés kiemeli, hogy az iskola típusa is nagyban befolyásolja a diákok teljesítményét, a három típusú középfokú intézményből – középiskola, szakgimnázium, szakközépiskola – ugyanis a szakközépiskolás diákok teljesítettek legrosszabbul a PISA-teszteken. Az Európai Bizottság beszámolója arra is kitért, hogy 2016-ban már 12,4 százalékra emelkedett a korai iskolaelhagyók aránya Magyarországon, míg az EU-s átlag 10,7 százalék.
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
Ráadásul amíg ez a mutató az EU-ban mindenhol évről évre fokozatosan csökken, Magyarországon 2010 óta stagnál. A probléma a roma diákok körében a legnagyobb, hiszen amíg nem roma társaiknál a korai iskolaelhagyási ráta 8,9 százalék, addig a náluk ugyanez 59,9 százalék. A dolgozat felhívja a figyelmet a szegregációra is: mint írják, a hátrányos helyzetű fiatalok, köztük a romák, legtöbb esetben olyan iskolákba járnak, ahol ők alkotják az intézmény többségét. Ennek következtében az MTA idei adatai szerint 2008 és 2016 között egyre inkább csökkent annak a valószínűsége, hogy a hátrányos helyzetű fiatalok találkozzanak a jobb szociális körülmények között nevelkedő diákokkal. Az Európai Bizottság szerint hiába vette át hazánkban az állam az iskolák irányítását az önkormányzatoktól azzal a szándékkal, hogy csökkentsék az egyenlőtlenségeket, a roma gyerekek 61 százaléka még mindig olyan iskolába jár, ahol minden diák vagy legalábbis a többség szintén roma.
A jelentés ezen kívül arra is kitér, hogy ugyan sikeres pedagógiai modelleket dolgoztak ki Magyarországon, csak limitált számú olyan intézmény van, ahol ezeket valóban használják is. A pedagógusok fizetésével kapcsolatban azt írják, a régiós átlagtól nagyobb mértékben nőttek ugyan a bérek 2013 óta, még mindig 31 százalékkal alacsonyabbak más diplomás fizetéseknél. A jelentésben megjegyezték, hogy
A jelentésben taglalt problémák között szerepel az is, hogy a felsőfokú oktatás teljesítménye nem követi a növekvő igényt a magasan képzett munkaerőre. 2010 óta folyamatosan csökken az egyetemi jelentkezések száma, amit csak részben magyaráznak a demográfiai változások. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a 30-34 évesek között 2016-ban 33 százalék volt, míg az EU-s átlag ugyanezen a területen 39,1 százalék.
Fotó: MTI/Bruzák Noémi
Az Európai Bizottság éves jelentésében az egészségügy helyzetét is részletesen ismerteti, többek közt azt írják, az egészségügyi rendszerünk fő kihívásai közé tartozik
- az egészségtelen életmód által okozott kockázatok,
- az ellátás egyenlőtlen minősége és
- az egyenlőtlenségek az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésben.
2015-ben 75,7 év volt a várható élettartam Magyarországon, ez majdnem öt évvel alacsonyabb az EU-s átlagnál. Igaz, hogy az elmúlt 15 évben négy évvel nőtt ez a szám, de az uniós átlagtól való eltérés alig csökkent. Ráadásul tovább nőt a várható élettartam közötti különbség az iskolázottság tekintetében: egy magasan képzett és egy iskolázatlan férfi között akár 11,7, nőknél pedig 6,7 év is lehetett a különbség 2015-ben. Ezek az óriási egyenlőtlenségek az egészségügyi tényezőkkel és az ellátáshoz való eltérő hozzáféréssel magyarázhatóak.
A halálozási ráta ugyan csökkenő tendenciát mutat, de az egészségügyi rendszer limitált hatékonysága miatt még mindig magas. A halálozások háromnegyedét szív- és érrendszeri betegségek vagy rák okozza.
Még mindig hatalmas egészségügyi kockázatot okoz a magyarok egészségtelen életmódja, 2014-ben a felnőttek több mint egynegyede dohányzott Magyarországon, ami az EU harmadik legmagasabb mutatója e téren. Alkoholfogyasztás terén pedig 10 százalékkal haladjuk meg az uniós átlagot.
Az egészségügyre fordított kiadások tekintetében sem állunk jól az EU-ban: 2015-ben a kormány a GDP 7,2 százalékát fordította erre, míg az EU-s átlag 9,9 százalék volt. Ha pedig a fejenkénti ráfordítást nézzük, akkor az ország egészségügyi kiadásai nagyjából a felét teszik ki az uniós átlagnak, ez a különbség pedig az elmúlt évtizedben folyamatosan nőtt.
A jelentés megemlíti a kórházi szektor 2007-es és 2012-es átszervezését is, amelyek következtében körülbelül 10 ezer kórházi ággyal lett kevesebb Magyarországon. A kórházi fekvőhelyek száma bőven elmarad az EU-s átlagtól, 100 ezer főre nálunk 515 ágy jut, míg az uniós átlag 699 darab.
Az oktatáshoz hasonlóan az egészségügy területén is szó esik a béremelésekről, de arról is, hogy a rendszer így is munkaerőhiánnyal küzd. Hazánkban valamivel alacsonyabb az ezer főre eső orvosok száma, mint az EU-s átlag (3,1 a 3,6-hoz képest), az ápolók esetében azonban már szignifikánsabb a különbség: ezer emberre 6,5 az átlagos 8,4-hez képest.
A jelentésben szóba kerül az is, hogy az elmúlt évtizedben rengeteg egészségügyi dolgozó hagyta el Magyarországot, illetve megemlítik, hogy a dolgozók kor szerinti összetétele aggasztónak tűnik a jövőre nézve.
Kiemelt képünk illusztráció: MTI/Komka Péter
