Mindenszentek 2000-ben lett munkaszüneti nap hazánkban, ezzel az egymást követő két egyházi ünnep, halottak napja és Mindenszentek is bekerült a naptár piros betűs dátumai közé.

Mindenszentek 741-ben lett azon ünnepek egyike, melyek külön napot kaphattak az egyház engedélyével. III. Gergely pápa még nem tette hivatalos ünneppé Mindenszentek napját, csupán elfogadta annak igényét, azonban IV. Gergely 835-ben beemelte a napot a hivatalos egyházi ünnepek sorába. Ekkor lett a hivatalos dátum november 1.

Mindenszentek ünnepe a pogány világban

A kelta Samhain ünnepe egyben jelentette az újévet, illetve a tél kezdetét. Ez volt az az időszak, amikor beköszöntött a sötét, s a kelták hite szerint e nap éjjelén költöztek át az elhunytak lelkei a másvilágra. Az embereknek áldozatokat kellett bemutatniuk a holtak tiszteletére, és igyekeztek a lehető legnagyobb békét és nyugalmat biztosítani halottaik átkeléséhez.

Az ókeresztények erős kritikával illették az ünnepet, főként az áldozati rituálék pogány elemei miatt, azonban a kereszténység térnyerését követően rájöttek, hogy célravezetőbb Samhain ünnepét beolvasztani a keresztény hitrendszerbe, mint tiltani azt.

Így lett Samhain néhány évszázad alatt a korai keresztény szentek tiszteletére megtartott Mindenszentekké, s végeredményben ennek okán lett később önállóvá a halottak napja is. (Egyébként már a rómaiak is nagy tisztelettel adóztak az elhunyt lelkeknek Feralia ünnepén.)

Az ír Mindenszentek éjszakája

A napjainkra világjelenséggé lett és álarcosbállá egyszerűsödött Halloween az ír keresztények All Hallow’s Eve elnevezésű ünnepéből ered, mely az október 31-ről november 1-re virradó éjszaka ünnepe volt, amikor a holt lelkek végső földi útjukat megtéve bolyongtak az élők világában.

A Minden Szentek Éjszakáját (október 31.) követi tehát Mindenszentek (november 1.), majd november 2-án emlékezünk elhunyt szeretteinkre halottak napján.