A Parlament keddi ülésén döntött a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló kormánypárti törvényjavaslatról. A sokak által kritizált javaslathoz az LMP és a Jobbik is módosító indítványt nyújtott be, egyiket sem fogadta el a Ház. A fideszes Kósa Lajos, Gulyás Gergely, Németh Szilárd és Vitányi István által jegyzett indítvány 130 igen, 44 nem és 24 tartózkodó szavazatot kapott.
Májusban az ENSZ szakértői a javaslat visszavonását sürgették. A két szakember közleményében arról írt, hogy ha ha a beiktatják a törvényt, az súlyosan korlátozza a szólásszabadsághoz és a békés gyülekezéshez és egyesüléshez való jogot Magyarországon. A szakértők szerint a már meglévő jogszabályok biztosítják a civil szervezetek pénzügyi átláthatóságát, a civiltörvény pedig csak diszkriminálná, delegitimalizálná és megbélyegezné azokat a szervezeteket, amiket részben vagy egészben külföldről finanszíroznak. Hozzáteszik, hogy a törvény hatással lenne az NGO-k által végzett munkára és az emberi jogok megsértésére is.
A civil törvény miatt kereste meg Kövér László házelnököt az Európa Tanács emberi jogi biztosa. Nils Muižnieks azt kérte, hogy a parlamenti képviselők utasítsák el a „külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló” törvénytervezetet. Rámutatott: a törvényjavaslat azt a nyilvánvaló kockázatot hordozza magában, hogy megbélyegez olyan szervezeteket, amelyek az emberi jogok területén végeznek törvényes tevékenységet.
De mit is fogadtak el?
A törvény hatálya alá tartozó egyesületek és alapítványok 15 napon belül kötelesek bejelenteni a bíróságon külföldről támogatott szervezetté válásukat, amint az általuk kapott tárgyévi támogatások összege eléri a pénzmosás elleni törvényben meghatározott összeg kétszeresét, 7,2 millió forintot. Az adatok nyilvánosak lesznek, az érintetteknek pedig a bejelentés után fel kell tüntetniük a honlapjukon, valamint az általuk kiadott – a médiatörvény szerinti – sajtótermékekben és egyéb kiadványokban is, hogy külföldről támogatott szervezetnek minősülnek.A most elfogadott törvény szerinti kötelezettségeit nem teljesítőket ügyész szólítja fel arra, hogy tegyenek eleget az előírásoknak. Ha az ismételt felhívás is eredménytelen, az ügyész bírság kiszabását kezdeményezi a bíróságnál.
A Velencei Bizottság javaslata nyomán hagyták el a törlés lehetőségét a szankciók közül. A külföldről támogatott szervezetek köréből akkor lehet kikerülni, ha egymást követő két adóévben nem érik el a törvényi támogatási szintet.
Bojkott
A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet, amely tíz éve még Orbán Viktort képviselte az akkori szocialista vezetésű rendészeti minisztériummal szemben, közölte: a törvény jogsértő, a jogsértés ellen pedig azzal tudnak fellépni, ha nem tartják be. Leszögezték: gazdálkodásuk teljesen nyilvános és átlátható, évekre visszamenőleg követhető, milyen forrásból, milyen programokon dolgoztak. A közleményben az áll: minden jogérvényesítési lehetőséget kihasználnak, amennyiben eljárás indul ellenük a törvény be nem tartása miatt.
