Mintegy kétszázan vettek részt az Országos Mentőszolgálat székháza előtti szerda délutáni tüntetésen. Az egyik mentős Miskolcról utazott a Markó utcáig. Nem volt egyszerű, kölcsön kellett kérnie barátjától pár ezer forintot az útra. Hónap vége van, még három nap a fizetésig. Mutatja a pénztárcáját: teljesen üres.
Otthon két kisgyerek vár. A feleségem az utolsó forintunkat vásárolta el ma reggel, hogy csomagoljon nekem szendvicset. Azért jöttem Miskolcról, mert azt szeretném, hogy legyen a hónap végén is pénzem.
Balog Zoltán május elején jelentette be, hogy a kormány jövőre 10, négy év alatt pedig összesen 67 százalékos béremelést hajt végre a mentőknél. Az emberi erőforrások minisztere a Mentők Napján, egy puccos étteremben rendezett reggelin jelentette ezt be. Először azt hittem, a mentőszolgálat dolgozói minden reggel itt reggeliznek, de most kiderült, hogy ez egyszeri alkalom – viccelődött a bejelentéskor Balog.
Ha én ott vagyok, biztos, hogy felállok és elmegyek – mondta érdeklődésünkre egy mentőápoló, aki a szerdai tüntetésen nemcsak Balog Zoltán lenéző poénkodását sérelmezte, hanem azt is, hogy a most bejelentett 10 százalékos emelést úgy állítják be, mintha ez egy nagy teljesítmény volna, pedig ez kötelező.
“Januártól 1200 forinttal kapok többet, mint egy utcaseprő. Hálásan köszönöm” – jegyzi meg a mentőápoló.
Több tüntető szerint is a hírekben kamubérek hangzanak el. Például az, hogy a mentőkocsi-vezetők 200 ezer nettót keresnek. Egyikük azt mondja erre, ha ez így volna, elégedett lenne azzal, hogy ezt emelgetnék tíz százalékkal. Csakhogy ő még soha nem látott ekkora összeget a fizetési számláján, ötvenezer forint hiányzik ehhez az álomhoz. Mutatja telefonján az előző havi értesítőjét: 150 ezer forint, pótlékokkal, 15 év munka után.
Nem mellékes
Ha meghallgatja három mentős történetét, az összesét hallotta – mondja Gábor, aki mentőtiszt, és a szakmunkás minimálbér dupláját viszi haza. Mellékállások tömkelege, folyamatos stressz, romló egészségi állapot, szétcsúszott család – nagy eséllyel a megkérdezettek mentőszolgálatosok ezekről számolnak be.
Túlnyomó részük másod- és harmadállásokat vállal, de így sem tudja megteremteni a tisztes középosztálybeli életet. Nyaralás nincs, alig látják a családjukat.
Gábor szerencsésnek vallja magát, azt mondja, megértő a felesége. Semmi másra nem vágyik, csak egy olyan állásra, ami mellett nem kell egy másodikat és harmadikat vinnie.
Régen ha valaki mentősként pluszt vállalt, azt azért ette, mert ki akart tűnni. Most azért vállalok pluszmunkát, hogy be tudjuk fizetni a csekkeket, meg hogy a feleségem be tudjon vásárolni. Nem azért vállalok többet, hogy az ötről a hatra jussunk, hanem azért, hogy egyáltalán megmaradjunk az ötön.
Azért persze mentik az életeket
Nem csak a pénz miatt tüntettek a mentők az OMSZ székháza előtt. Az általunk megkérdezettek többsége szerint bár sokat javítana helyzetükön a bérrendezés, a vastagabb pénztárca csak egy dolog. Javítaná a munkamorált a vezetőség hozzáállása is, amit egyikőjük így jellemzett:
A hibát keresik a dolgozókban. Nem az érdemeket nézik. Heti szinten szórják az írásbeli figyelmeztetéseket, fegyelmiket. Ha az ember csak negatív visszajelzést kap, akkor mit várnak tőle? Összeszorult gyomorral, félve mennek a mentők dolgozni. Nincs jó hangulat, nincs munkakedv, mindenki alig várja, hogy leteljen a szolgálat és mehessen haza. Közben persze azért életeket mentünk.
Egy mentős azt mondta, teljesen nonszensznek tartja azt a rendeletet, hogy a kivonuló személyzetnek nem jár mindig a kockázati pótlék, mert terhelésük nem állandó, nem folyamatosan éri őket a stressz, csak akkor, amikor kiérnek a riasztás helyszínére.
Gondoljanak már bele: kiérünk egy halott kisgyerekhez, az mikor megy ki belőlem? Ott vagy fél órát, és akkor annyi, addig tart, aztán vége, elfelejted az egészet? Hát nem. Az benned van egy hónapig, vagy tovább, és mindig eszedbe jut.
Ez valami vicc
Nevet nem akar mondani, nehogy beazonosítsák a mentőorvosként dolgozó nőt, bár nem hiszi, hogy kirúgnák, mert így is kevés az orvos a mentőszolgálatnál. Megvan ennek is az oka, mondja, jelképes összeget vágnak az orvosokhoz: ezer forintra sem jön ki az órabére.
Csak félállásban dolgozik a mentőszolgálatnál, mert muszáj máshol is munkát vállalnia, hogy fenntartsa a családját. Azt nem árulta el, pontosan milyen munkákat vállal, csak annyit, „más orvosi területeken”, ahol dupla-tripla annyi az órabér.
Orvosként nagyjából mindenhol magasabb az órabér, mint a mentőknél. Ez valami vicc.
Nem is népszerű a mentőorvosi állás. Azt mondja, rengeteg olyan kocsi vonul, amin nincs mentőorvos. Jobb esetben van rajta mentőtiszt, de lehet, hogy még az sem, hanem “csak” ápoló.
Mindezek ellenére szeretem, azért vagyok itt. Eljöttem már többször, de mindig visszajövök. Ha kevés a pénzem, elmegyek máshova dolgozni orvosként. Aztán amikor elkezd hiányozni a mentőzés, visszamegyek. Így megy ez.
