Belföld
Hungarian Prime Minister Viktor Orban waves to the crowd after his speech in front of the National Museum of Budapest on March 15, 2017 during official festivities to celebrate the anniversary of the Hungarian Revolution.
The 1848/1849 revolution in the Kingdom of Hungary grew into a war for independence from the Austrian Empire, ruled by the Habsburg dynasty. / AFP PHOTO / ATTILA KISBENEDEK

Hölgyek jelenlétében nem veri az asztalt Orbán

Medvegy Gábor
Medvegy Gábor

hírszerkesztő. 2017. 03. 17. 08:31

A Magyar Helsinki Bizottság nevét nem mondta ki a miniszterelnök, Soros Györgyét többször is.
Korábban a témában:

Csak röviden beszélt szokásos péntek reggeli rádióinterjújában Orbán Viktor a lengyelekkel való nézeteltérésről, ami Donald Tusk megválasztása kapcsán alakult ki. A miniszterelnök azt mondta, a személyi döntések mindig kényesek, ezt a döntést pedig lengyel belpolitikai viták kísérték, de ezen túllendültek, és más okból vált feszültté az EU-tagok állam- és kormányfőinek legutóbbi tanácskozása.

Európa jövője került az asztalra, amiről nehéz higgadtan beszélni, mert „sokfelé húznak a lovak” – vélekedett Orbán. Szerinte „a helyzet kétfenekű”, mert

Európa még mindig a világ legjobb helye,

de a hanyatlás és a kihívások korszaka előtt állunk – ha nem változtatunk, a kontinens rövid időn belül elveszti jelentőségét.

A műsorvezetői kérdésre, hogy az ilyen tanácskozásokon van-e asztalcsapkodás, a kormányfő azt mondta, „vannak hölgyek, ez korlátozza a lehetőségeinket, nekünk férfiaknak rendesen kell viselkednünk”. Szó sincs asztalcsapkodásról, „régi vágású vitastílus dívik”, érveket szegeznek egymással szembe – mondta.

Az idei év a miniszterelnök szerint arról szól hazánk számára, hogy

Brüsszelt meg kell állítani,

mert számos olyan kezdeményezést tesznek majd, amivel nemzeti hatásköröket akarnak elvenni tőlünk. Az öt legfontosabb témaként említette a rezsicsökkentést, a migrációt, a politikai tevékenységet végző szervezetek átláthatóvá tételét, az adómegállapítás jogát és a munkahelyteremtést. Ezekben a kérdésekben nemzeti konzultációt indít, mert „saját erőből a kormány ezt aligha vívhatja meg sikeresen”.

Az interjúban szóba került, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta: az Emberi Jogok Európai Egyezményét megsértve tartottak fogva a magyar hatóságok két bangladesi menedékkérőt 2015 őszén, későbbi visszaküldésük Szerbiába pedig azzal a kockázattal járt, hogy embertelen bánásmódnak lesznek kitéve görögországi befogadó központokban. Orbán szerint „a per tárgya az volt, hogy két afrikai országból származó embert visszaküldtünk Görögországba”.

A két menedékkérőt a Magyar Helsinki Bizottság képviselte. A miniszterelnök szándékosan nem akarta kimondani a szervezet nevét, azt mondta, egy Magyarországon működő nemzetközi szervezetről van szó, és Soros György is finanszíroz ilyen szervezeteket.

Görögország az Európai Unió tagja, hogy a fészkes fenébe lehetséges, hogy egy tagállamról azt mondja ki az EU, hogy ott embertelen bánásmódban lesz részük az embereknek?

– fakadt ki a miniszterelnök. „Hogy fordulhat elő, hogy bennünket meszelnek el?” – folytatta, kifogásolva, hogy a Helsinki Bizottságnak perköltséget kell fizetni, és ahogy mondta, „a két szerencsétlennek” átutalni hatmillió forintot, miközben „azt se tudjuk, hol vannak”. Orbán szerint abszurd döntés született, embercsempészek és külföldi szervezetek összjátékát emlegette.

Ezután a magyar kormány fellépését méltatta, azzal kezdve, hogy

szerényen kell az ilyesmit mondani, mert a nagy szavak agyonnyomják az embereket,

de Magyarország megvédte a saját és Európa határait, és másokat is rávett, hogy tegyék ezt.

Szerinte korábban átvertek bennünket, „kihasználták a jogi kiskapukat”, beadták a kérelmet, mi azt elutasítottuk, a döntést „külföldről pénzelt szervezetek” megtámadták, addig pedig szabadon mozoghattak Magyarországon és ezzel visszaélve megindultak Nyugat-Európába. „Ez volt a legkönnyebb módja, hogy a terroristák bejussanak” – mondta Orbán, aki szerint nem lehet az ilyesmit tétlenül nézni, miközben százával haltak meg az emberek.

Azt mondta, ugyanolyan tranzitzónákat hoztunk létre, mint amilyenek a repülőtereken vannak, és ez fogva tartásnak sem minősül, akinek nem tetszik, az Szerbia felé visszamehet. Úgy véli, mi európai jogszabályt tartunk be, a mögöttünk lévő, jóval gazdagabb országok érdekeit és az európai állampolgárokat védjük, „terroristákat szűrünk ki”.

Ezért Sorosék jól megtámadnak majd minket, de megpróbáljuk megnyerni

– vázolta fel.

Orbán azt mondta, az európai vezetők olyan szöveget akarnak elfogadni, hogy a migrációt emberségesen és jól kell menedzselni, ő viszont úgy véli, nem ez a cél, hanem hogy megállítsák a migrációt.

Kitért arra is, hogy „ha a magyar adórendszer kulcsainak, módszereinek, szerkezetének ügyében „Brüsszelben” döntenek, a multik jól fognak járni, de a magyarok nem”. Szerinte az energiaunió azt jelenti, hogy a rezsi árának megállapítását „Brüsszel” el akarja venni tőlünk, amivel ugyancsak a nagy energiaszolgáltatók járnának jól. Azt mondta, az államnak azért kell beavatkozni az árba, mert a gázt nem lehet eldönteni, hogy honnan vesszük meg, nem úgy, mint a tej vagy a kenyér esetében.

Az áruházláncokkal szemben tervezett intézkedésekről azt mondta: még nem dőlt el, hogy mi lesz, de ő ezeket az intézkedéseket nem is nevezné sarcnak. Hetekig tartó egyezkedésre kell számítani, olyan döntést hoznának, amivel minél többen jól járnának, és senki nem járna rosszul – magyarázta.

„Hálával tartozunk déd- és ükapáinknak, mert az ő tapasztalataikból élünk” – mondta Orbán, hozzátéve, hogy ezekből a tapasztalatokból vonta le azt a következtetést, hogy nem szabad kizárólag Törökország kezébe adni a biztonságunkat. „Aki ismeri a magyar történelmet”, tudja, hogy meg kell egyezni a törökökkel, de nem okos politika rájuk hagyatkozni – jelentette ki arra reagálva, hogy Törökország nem fogad vissza több menekültet az EU-val korábban kötött megállapodás keretében.

Az végképp nem okos, hogy közben egyfolytában piszkáljuk, támadjuk őket, hogy nem elég demokratikusak, nem jól áll a hajuk, nem így kell viselkedni

– mondta, hozzátéve, hogy nem állítja, hogy a törökök ártatlanok, de a mi hozzáállásunk sem tűnik számára harmonikusnak. „Állapodjunk meg a törökökkel, de építsük a kerítéseket, gondoskodjunk határaink fizikai védelméről” – ismertette álláspontját. Szerinte Ausztriában és Németországban nyugodtan alhatnak, május végéig elkészül a második „biztonsági falunk”, ami a Törökország felől érkező legnagyobb tömegek feltartóztatására is képes lesz.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Megszólalt Havas Henrik

Kommentek

Miniature figures near Bitcoin physical coin. Futures on Bitcoins increased by more than 20% after their American debut on the Chicago Cboe Futures Exchange.  (Photo by Manuel Romano/NurPhoto)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.