Lehúzhatja a rolót a Quaestor bankja is

Nincs senki, aki pénzt áldozott volna arra, hogy egy értékes banki működési engedélyhez és egy üres hitelintézethez jusson – így lehet értelmezni azt, hogy hiába hirdeti meg eladásra újra és újra a felszámoló a Quaestor-csoport bankját, az ötödik próbálkozása sem járt sikerrel.

Meglehet, ez volt az utolsó kísérlet.

Érdemes felidézni: a Quaestornak a bedőlése előtt pár hónappal, 2014 végén a Matolcsy György vezette jegybank engedélyt adott arra, hogy megvegye a bankszektorból kivonuló francia Crédit Agricole itteni leányát, a Credigen Bankot.

A hitelintézetet 2015 februárjában átnevezték Quaestor Bankra, majd rá egy hónapra eldőlt az első dominó Tarsoly Csaba cégbirodalmában, a Quaestor-csoportban. Jelenleg is zajlik Tarsoly és társai büntetőpere csalás és sikkasztás vádjával, több mint 30 ezer sértett van, az elkövetési érték 77 milliárd forint. Nemrég az is kiderült, újra kell írni a vád alapját, mert a bíróság kizár egy fontos szakvéleményt.

A Quaestor Bank tulajdonosa a Quaestor Értékpapír Zrt., de mivel utóbbinak – a Quaestor-csoport több más tagjához hasonlóan – zajlik a felszámolása, ezért a felszámolást végző Pénzügyi Stabilitási Nonprofit Zrt. (PSFN) veri dobra 2015 ősze óta folyamatosan a hitelintézetet. A felszámoló a 24.hu érdeklődésére azt közölte, eredménytelen volt az ötödik eladási kísérlet is, senki nem adott be pályázatot.

A bank lényegében üres, a legutóbbi, egy évvel ezelőtti hírek szerint két ügyféllel rendelkezett, mert a korábbi tulajdonos 2012-2013 fordulóján előbb a jól teljesítő hitelportfóliót adta el, aztán a rosszat. Mégis – a 2015 végi, a legutóbb lezárt évről rendelkezésre álló beszámoló szerint – több mint 2,1 milliárd forint saját tőkével rendelkezhet a bank, az esetleges vevőtől épp ezért várta azt a felszámoló, hogy legalább ekkora likvid pénzeszközzel rendelkezzen.

Két éve egyébként 345 millió forint veszteséget hozott össze a bank.

A felszámoló nem árulta el lapunknak, hogy mi lesz az újabb sikertelen eladási kísérlet után.

A 24.hu úgy értesült, könnyen lehet, hogy nemsokára visszaadják a bank működési engedélyét és elkezdődik a végelszámolás. Így a bankban levő pénz végül a Quaestor-károsultak kártalanítását szolgálhatja.

A Quaestor összeomlása

2015 elején pár hét alatt három pénzügyi vállalat is csődbe jutott.

• Előbb február 23-án a Buda-Cash Brókerház irányítását vette át a felügyeleti jogokat gyakorló jegybank,
• majd március 6-án a Hungária Értékpapír Zrt. tevékenységét függesztették fel részlegesen,
• rá három napra a Quaestor-csoport egyik tagvállalata, a kötvényeket kibocsátó Quaestor Financial Hrurira öncsődöt jelentett, másnap pedig a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt. engedélyét függesztették fel.

A csoport által kibocsátott durván 210 milliárd forintnyi kötvény nagyobb része, úgy 150 milliárd forint értékű fiktív volt, engedély nélkül bocsáthatták ki. Nagyjából harmincezerre tehető a károsultak száma. Ám voltak jól értesültek, akik a csőd bejelentése előtt kivették a pénzüket a Quaestortól.

Magyarázkodásra kényszerült a Szijjártó Péter vezette külügyminisztérium, hogy a felügyelete alá tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőház miért vett ki a zár előtt egy nappal csaknem 4 milliárd forintot. Később Orbán Viktor kormányfő voltaképpen magára vállalta, hogy ő utasította a minisztériumokat arra – a Buda-Cash-sel elindult lavina után –, hogy nézzék meg, van-e pénzük brókercégeknél, és ha igen, vegyék is ki.

A megrövidített emberek kártalanításáról gondoskodó törvényt az Alkotmánybíróság részben megsemmisítette, aztán újabb törvény született. E szerint fejenként durván 30 millió forintig kártalanítják őket. Ezt többen kevesellték, azonban az Alkotmánybíróság tavaly év végén elutasította a kárrendezési törvény elleni indítványokat, mondván, az állami kárrendezés kivételes jellegű volt, méltányosságon alapul, az amúgy normál szabályokból következően így is többet kaptak vissza a csődben érintettek.