Amióta mérik, soha nem volt még olyan magas az idegenellenesség Magyarországon, mint jelenleg, írja az Index. A menekültellenes kampányok hatását két kutatás egyszerre mutatta ki. A Tárki adatai szerint már az emberek több mint fele idegenellenes, az Index megbízásából a Závecz Research által készített felmérésből pedig kiderül, hogy már nem a cigányok, hanem az arabok a legelutasítottabbak.
A Tárki 25 éve méri kérdőívek segítségével az idegenekkel szembeni viszonyulásokat Magyarországon, és az októberi felmérés olyan eredményeket hozott, amelyek már egészen kiugró elzárkózást jeleznek. Válaszaik alapján már az emberek 58 százaléka látszik idegenellenesnek.
Erdélyiek sem
A Tárki három nagy csoportba sorolja a válaszolókat az idegenekkel szembeni véleményük alapján. A lap szerint 1992-ben még az emberek közel háromnegyede a köztes kategóriába, a „mérlegelők” közé tartozott, miközben alig 15 százalék volt idegenellenes, nem is voltak sokkal többen, mint az „idegenbarátok”. Azóta az elutasítók egy szinte vékony rétegből előbb masszív csoporttá váltak, mostanra pedig már ők a domináns többség. Az utóbbi hónapok fejleménye, hogy a mérlegelők aránya a valaha mért legalacsonyabb szintre esett vissza, miközben az idegenbarátok aránya a nullához közelített.
Aztán még egy nagy ugrás volt idegenellenességben, amikor már nem voltak menekültek az országban. Volt viszont helyettük politikai kampány az idegenek ellen.
Az Index megbízásából a népszavazási kampány utolsó napjaiban készített reprezentatív felmérést a Závecz Research is. Azt kérdezték meg a mintába bekerült ezer embertől, hogy elfogadnának-e szomszédjuknak egy erdélyi magyart, egy homoszexuálist, egy cigányt vagy más etnikumú embereket. Az első helyen az erdélyi magyarok végeztek, a zsidók a harmadikon, a cigányok utolsó előttiek lettek, mert náluk csak az arabokat szeretnék kevésbé szomszédnak a magyarok. Ami igazán érdekes, hogy még erdélyi magyar szomszédot sem akar a lakosság negyede.
Iskolázottság
A Závecz Research szomszédokra vonatkozó kérdéséből is az jött ki, hogy az alacsony iskolázottságúak rendkívül befelé forduló attitűddel rendelkeznek. Mindössze két olyan csoport van – a négygyerekes család és az erdélyi magyar bevándorlók –, amelyeket a többségük szívesen látna szomszédként. Az iskolázottság emelkedésével nő a tolerancia, a szakmunkások többsége 3 csoportot, az érettségizetteké 8-at, míg a diplomásoké 9-et is elfogadna maga mellett. Az előítéletesség határvonala a szakmunkás képzettségűek és az érettségizettek között húzódik, alatta az „idegen” csoportok elutasítása, felette inkább az elfogadása jellemző.
