A szakszervezet szerint burkoltan arra kötelezik a Magyar Állami Operaház dolgozóit, hogy szabad estéiken üljenek be az intézmény alacsony látogatottságú előadásaira, ezzel növelve a nézőszámot.
Ezt az intézmény lehetőségként tálalja, a „Visszanéző” néven futó program keretében minden alkalmazott béren kívüli juttatásként kap nyolc előre megnevezett előadásra két bérletet, az egyikkel ő mehet be, a másikkal bárki más. Ezzel magában nincs is probléma, egy főigazgatói utasításban ugyanakkor az áll, hogy a dolgozók előadáslátogatásra irányuló
motivációját, elhivatottságát a Magyar Állami Operaház a közalkalmazott minősítésekor vagy jutalmazásakor figyelembe veheti.
A szakszervezet szerint a főigazgatói utasítás semmis, mert a munkaadó nem kérte ki a szakszervezet és a Közalkalmazotti Tanács álláspontját. Szerintük a munkáltató „úgy ad, hogy egyszersmind el is vesz”, mert a dolgozóknak ritka szabad estéik közül nyolcat arra kell áldozniuk, hogy az intézmény nehezen értékesíthető előadásain másodmagukkal megjelenve növeljék a nézőszámot. Az „önkéntes” előadás-látogatás nem teljesítése ugyanis komoly szankciókat vonhat maga után.
Az Operaház azt közölte, hogy ők „a világ egyik legnagyobb operaüzeme, amely nem szorul rá, hogy saját dolgozóival duzzassza fel az előadások nézőszámát”. Azért ösztönzik az előadások látogatását, hogy az 1200 közalkalmazott művész és munkatárs minél többször láthassa munkája eredményét. Ezzel szerintük nem kötelező élni, de aki az intézménye érdekében aktív, annak jutalmazási lehetőségét fenntartják. (Index)
