Magyar György az ATV Egyenes Beszéd című műsorában azt mondta, önmagában az unortodox gazdaságpolitika még nem volt büntetőjogi kategória, de az, amit tudunk a jegybanki alapítványok pénzügyeiről, az megvalósíthatja akár a hűtlen kezelést is,
amit elég rendesen tud büntetni a törvény, mert nagyon nagy összegről van szó. Magas az érték, öttől tízes kategória. Ha egyszer valaki ezt megállapítaná, de emögé tennék egy gyors kérdőjelet.
Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója szintén bűnügyről beszélt.
Nem is az a bűnös magatartás, hogy az alapítványok vagyonát olyan célokra fordították, ami még az alapítványok nagyon gumírozottan megfogalmazott feladataival sincsenek összefüggésben, hanem magának a közpénznek az ellopása tűnik bűnösnek. Ezek a pénzek, ez a pár százmilliárd forint nem kerülhetett volna az alapítványokhoz.
Előre megfontolt szándékkal?
Ligeti Miklós szerint visszamenőleg nézve a történetet, az alapítványokat éppen azért hozhatták létre, hogy a jegybank pénzeit ellenőrzés, közbeszerzés nélkül tudják célba juttatni. Az alapítványok valójában eszközei voltak “a hűtlen kezelés, sikkasztás, hivatali visszaélés” háromszögében elhelyezkedő pénzosztásnak.
Magyar György szerint nem állja meg helyét az az érv, hogy az MNB-nek már nincs köze az alapítványokhoz, mert azok önálló jogi személyek. Van köze.
Odaadta azt a közpénzt, amit rábíztak.
Az ügyvéd szerint megállhat a hűtlen kezelés, hiszen az MNB úgy vette le kezét az MNB alapítványairól, hogy közben azok kuratóriumaiban csak bizalmi emberek vannak, a jegybank vezetői, döntéshozói ülnek a felügyelőbizottságokban, “ami már maffiaszerű”. A TI jogi igazgatója ennek kapcsán emlékeztetett rá, hogy a végjátékhoz az Orbán-kormány is segédkezett, amikor megpróbálta az alapítványi pénzeket titkosítani. Magyar György szerint egy őszinte, feltáró jellegű beismerő vallomásnak felelt meg, ahogy próbálták az adatokat egy törvénnyel titkosítani.