A szisztematikus és átfogó személyellenőrzés bevezetése az egész schengeni övezetben 53-130 euró egy lakosra jutó költséggel járna, és akár fél százalékkal is csökkentené az uniós bruttó hazai terméket, írja a müncheni ifo gazdaságkutató intézet.
Az ifo elemzésében (pdf) azzal a feltételezéssel élt, hogy a schengeni belső határok ellenőrzése nem érinti az EU külkereskedelmi forgalmát a világ többi részével.
Az EU reál bruttó hazai termékét az ellenőrzések bevezetése a 0,19-0,47 százalékkal, 26,65-65,80 milliárd euróval, egy lakosra vetítve 52,74-130,28 euróval csökkentené az ifo tanulmánya szerint.
Ez azonban csak a töredéke lenne egy ellenőrizetlen tömeges bevándorlás költségeinek, mondta Gabriel Felbermayr, az ifo nemzetközi gazdaságkutatási központjának igazgatója, a jelentés egyik szerzője.
Gabriel Felbermayr nem tartja valószínűnek a schengeni övezet teljes körű ellenőrzésének bevezetését, sokkal inkább csak a 2015-ben kialakult migrációs útvonalakon fekvő határokét, ami az ifo számításai szerint a GDP-t 0,06-0,11 százalékkal, 9,0-15,4 milliárd euróval, uniós polgáronként 17,83-30,39 euróval csökkentené.
A tapasztalatok szerint a határokon végzett teljes körű személyellenőrzés gazdasági hatása gyakorlatilag megfelel az áruforgalomra kivetett 0,5 százalékos és a szolgáltatások kereskedelmére kivetett 0,8 százalékos vám hatásának.
Orbán tízpontos akcióterve, amivel megoldaná a menekültválságot, itt olvasható, előkelő helyen szerepel közte a határellenőrzés.
A határokról azt mondja, hogy:
Biztosítani kell a külső határok, valamint az EU-s állampolgárok rendszeres ellenőrzésére vonatkozó, már meglévő EU-s és schengeni jogszabályok (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) tényleges érvényesülését. Ennek továbbra is tagállami jogkörnek kell maradnia, de amennyiben valamely tagállam nem tudja teljesíteni ezen kötelességét, úgy az Európai Határvédelmi Ügynökségnek kell beavatkoznia az érintett tagállammal történt megállapodás szerint. Megállapodás hiányában a tagállam schengeni tagsága felfüggesztésre kerülhet.
(MTI)
