„Egyszerűen nem értem a magyar külpolitikát, amikor Merkel kancellár és Amerika ellen handabandázik. Ez a magyar nemzeti érdek semmibevételéről tanúskodik”- erről a mai Népszabadságban beszél Charles Gati, a Johns Hopkins Egyetem professzora, mégpedig Colleen Bell amerikai nagykövet szerdai beszéde kapcsán.
A politológus szerint magyarok számára két fontos ország van.
Az egyik az Egyesült Államok, amely a NATO révén az ország biztonságát garantálja. A másik Németország, amely a gazdaság szempontjából kulcsfontosságú. Ez a két ország a közvélemény-kutatások szerint meglehetősen népszerű a magyarok körében, a kormány mégis pont ellenük szól, miközben Oroszországgal parolázik.
Charles Gati felidézi: „Pont egy éve, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter washingtoni látogatása során Victoria Nuland államtitkár átadott neki egy úgynevezett „non papert”, azaz nem hivatalos jegyzéket. Ebben 29 pontban összegezte az Egyesült Államok aggályait a magyar kül- és belpolitikával kapcsolatban. Ugyanúgy nem jött érdemi válasz, mint 2001-ben, amikor Csurka István Amerika-ellenes kirohanását követően Washington hónapokig hiába várt Orbán Viktor reagálására vagy 2011-ben, amikor Hillary Clinton vetette fel a kifogásokat Budapesten. Ezért dönthettek úgy, hogy itt az ideje a nyilvánosság előtt is elismételni mindazt, amit egy éve még diszkrét módon hoztak a magyar kormány tudomására. Másrészt a nagykövet asszony maga is várt tíz hónapot, hogy kitapasztalja, milyen lehetőségek adódnak a nézetkülönbségek áthidalására. Feltehetően mostanra ő is rájött, hogy az udvarias szóvirágok ellenére nincs tartalmi válasz az amerikai felvetésekre.”
A professzor arra számít, hogy „az USA most megint válaszra vár majd, illetve az első egy-két nap heveskedése után a magyar kormány is megfontolja a kialakult helyzetet”.
Charles Gati az Orbán-kritika mellett arra is felhívja a figyelmet, hogy a nagyköveti beszéd „erőteljesen dicsérte a katonai kapcsolatokat. Úgy tűnik, a magyar fél tisztában van a megnövekedett orosz aktivitás veszélyével és tényleg különbséget kell tenni a között, amit csinál, és amit mond. Felelősen teljesíti a NATO-beli feladatát, de ugyanakkor a nyilvánosság előtt nem bélyegzi meg az Ukrajnát ért orosz agressziót”.
Megemlíti:
Tíz hónapja, amióta az új nagyköveteket kinevezték, a magyar kormány Budapesten és Washingtonban is azt kommunikálta, hogy minden rendbe jött, nincs semmi feszültség a kapcsolatokban, minden probléma megoldódott André Goodfriend távozásával. Most kiderült, hogy ez nincs így. Ebből a szempontból ez a beszéd rendkívül fontos.
