A második Orbán-kormány ténykedése 2010-ben rögtön azzal indult, hogy nekifeszültünk pár szomszédos országnak, az újságokba főleg a Robert Fico vezette Szlovákia került. A kettős állampolgárság és a határon túl élő magyarok szavazati joga erősen felbőszített pár környező román, szlovák, szerb nacionalista politikust, de lassacskán elhalt a konfliktus.
Azóta nyugalom van olyannyira, hogy Orbán kifejezetten jó viszonyba került Robert Ficóval (aki megszabadult az első kormányzása magyarellenes éléért részben felelős Jan Slota Szlovák Nemzeti Pártjától), de Erdélyben és a Délvidéken élők is szorultak a budapesti megnyilvánulások miatt. Ahogy az Origo korábbi cikke írja, még az Erdély MSZP-jének tartott RMDSZ-szel is kiegyezett a Fidesz. Mostanában azonban új szelek járnak, sorra húzogatja a kormány a környező országok bajszát.
Horvátország: INA-vita
Szövevényes ügy a Molt és a horvátországi INA olajcéget, na meg Ivo Sanader egykori kormányát és Hernádi Zsolt Mol-főnököt érintő korrupciós ügy. Itt még a horvátok indították el a lavinát, amikor közölték, szerintük Hernádi is részt vett az INA törvénytelen eladásában. A vádak szerint a Mol megkente Sanadert, így tudott irányítói jogokat szerezni az INA-ban. Sanadert leültették (nemrég semmisítette meg a korábbi jogerős ítéletet az Alkotmánybíróság), Hernádi ellen pedig a mai napig interpolos elfogatóparancs van érvényben.
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter június 23-án beszélt róla, hogy a horvát kormány célja „a Mol teljes vezérkarának bevonása büntetőeljárásokba és a teljes magyar gazdasági elit diszkreditálása”. Szerinte ez is része a környező országok magyarellenes lépéseinek.
Szerbia: szögesdrótvita
“Itt az ideje, hogy az EU tisztázza: a falak Európája a múlt vagy a jövő. Azt hittem, hogy a berlini fal már ledőlt” – mondta még június végén Ivica Dačić szerb külügyminiszter. Ugyan a szerbekkel nem lett kifejezetten paprikás a hangulat, Belgrád láthatóan nem örült annak, hogy egy kerítéssel akadályozzák meg a magyarok, hogy a menekültáradat minél gyorsabban átfolyjon Szerbián. Július elején épp jókor tartott a két ország közös kormányülést, amin Aleksandar Vučić kormányfő közölte, kiválóak az államközi viszonyok, de a kerítésnek nem örülnek.
Ausztria: kvótavita
Nem épp a legfrissebb futsaleredményekről traccsolt Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter magyar kollégájával, Szijjártó Péterrel egy hónapja, amikor Magyarország a dublini megállapodás felfüggesztésével fenyegetőzött. Az egyezmény szerint ahol először menedékkérelemért folyamodik egy migráns, később oda lehet visszatoloncolni, ezt akarta a magyar diplomácia megtorpedózni. Már az is erős, hogy emiatt telefonálgatni kellett miniszteri szinten, de Kurz keményen is fogalmazott: “Ausztria ezt nem tűrheti el.” Akkor az a hír járta, a bécsi, sőt a berlini nagykövetet is bekérették az osztrák és német külügybe, bár ezt itthon cáfolták a Bem téren.
Fotó: MTI
Ukrajna: kémvita
Lázár János a döglődő oroszlán szerepét játszó Ukrajnába rúgott bele mostanság többször. Egyfelől a kárpátaljai magyarok védelmében ekézte Kijevet, másfelől a magyar titkosszolgálatok kiváló ukrajnai munkáját dicsérte, amivel óriási hendikeppet okozott a magyar kémeknek. Meg is lett az eredmény, Kijevben jelenése volt a helyi külügyben a magyar nagykövetnek, az Index pedig arról cikkezett, Ukrajna a jövőben akár ki is utasíthat magyar hírszerzőket, hogy annyira azért ne legyenek már sikeresek.
Románia: kitűzővita
A legfrissebb “bakit”, vélhetően nem előre megfontoltság nélkül maga a kormányfő követte el. Az erdélyi Tusványoson elmondott beszéde idén ugyan inkább a baloldal és a menekültek támadásában merült ki, a vége mégis az lett, hogy sokan egy kitűzős fotóra fognak emlékezni. Orbán egy székelyföldi zászlós, nagy-magyarországos, árpádsávos jelvényekkel teli fotót is kitet(etet)t a Facebookjára, ez pedig minden bukaresti politikus rémálma, maga a revizionista patás ördög.
Fotó: Facebook/Orbán Viktor
A román külügy is a Facebookon reagált: “Sajnos alig egy nappal azt követően, hogy a pragmatizmus és a hatékony román-magyar kapcsolatok mellett emelt szót, a magyar miniszterelnök Nagy-Magyarország- és Székelyföld-jelképeket tartalmazó képeket jelentetett meg Facebook-oldalán.” Havasi Bertalan szóvivő szerint ezek csak történelmi jelképek, “ez remélhetőleg mindenkit megnyugtat majd”. Csak hab a tortán, hogy Lázár is magyarellenesnek titulálta a román kormányt, mondván, az ellehetetleníti a történelmi egyházakat és korrupciós vádakkal vegzálja az erdélyi magyar vezetőket.
“Negatív fejleményt nem érzékeltünk”
Megkérdeztük a Külügyminisztériumot és Lázár kijelentései miatt a Miniszterelnökséget is a témában. A külügy válasza szerint az ország érdeke, “hogy minden szomszédjával stabil és pragmatikus együttműködése legyen, ezt jól mutatja az is, hogy a szomszédos országaink közül három (Ausztria, Szlovákia, Románia) a tíz legfontosabb kereskedelmi partnerünk között van.” Hozzátették, a szlovákokkal még sose volt ilyen kiegyensúlyozott a viszony, Ausztriával és Szlovéniával szorosan együttműködünk, a határkerítés nem Szerbia ellen irányul.
Két országnál már diplomatikusabb a válasz: Romániát csak “második legfontosabb exportpiacunk”-ként emlegetik, Ukrajnával kapcsolatban pedig annyit írnak, hogy kiáll Magyarország a területi integritása és szuverenitása mellett. Persze a Külügy szerint is “számos megoldásra váró kérdés áll előttünk, azonban ezek megoldásához mindkét fél akarata szükséges”, ehhez magyar oldalon megvan a nyitottság.
Lázár minisztériuma már inkább eresztette bő lére a választ, kezdve azzal, hogy korrekt kapcsolatokat akarunk szövetségeseinkkel, azaz szomszédainkkal. Válaszukban egyből rátérnek ezután arra, hogy az Alaptörvény előírja a határon túli magyarok védelmét, ha sérelem éri őket (persze csak “diplomáciai szinten” járnak el). Ez szerintük nemzetközileg elfogadott lépés, amivel a szomszédok is élnek.
Persze a köröttünk lévő országokkal annyira nem is cudar a kapcsolatunk, sok példát hoznak erre, pl. Szerbia EU-csatlakozásának támogatását és a délvidéki világháborús népirtások kölcsönös elismerését, Lázár János és a szerb kormány kapcsolattartását és Lázár belgrádi meghívását. Kiemelték a Vajdasági Magyar Szövetség elnökének, az Orbán-kormányhoz közel álló Pásztor Istvánnak a nyilatkozatát, aki szerint kell az a határkerítés, a délvidéki magyarok is örülnek neki.
Ukrajna már sikamlósabb terep Lázár kémezése miatt. Az országról azt írják, a kormány támogatja az európai közeledésük, kiáll a területi épsége mellett és békés rendezésben érdekelt. A kárpátaljai magyarság támogatásával pedig az egész térséget támogatja Magyarország. Megemlítik még a horvátokat és románokat, akikkel az EU-s ügyekkel foglalkozó platformok során sok esetben azonos álláspontot képviselünk egyes uniós ügyekben, amikben “semmilyen negatív fejleményt vagy viselkedést nem érzékelünk.”
