Az osztrák diplomácia vezetője kedd este telefonon folytatott megbeszélést Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel.
A bécsi külügyminisztérium tájékoztatása szerint Sebastian Kurz beszélgetőpartnerét arra figyelmeztetette: Magyarország eljárása “negatív következményekkel” járhat. “Ausztria ezt nem tűrheti el” – jelentette ki az APA szerint az osztrák miniszter. Az osztrák belügyi, valamint a külügyi tárca kedden felszólította az Európai Bizottságot, vizsgálja meg a kötelezettségszegési eljárás lehetőségét az ügyben.
Landolt szerkesztőségünkben a KüKüM reakciója:
„Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden este valóban tárgyalt telefonon Sebastian Kurz osztrák külügyminiszterrel a dublini rendelettel kapcsolatban. A magyar miniszter tájékoztatta osztrák kollégáját arról, hogy semmilyen európai uniós jogszabály magyarországi alkalmazásának felfüggesztéséről nincs szó.
Szijjártó Péter elmondta azt is, hogy Magyarországra az idei évben eddig 61 ezer illegális bevándorló érkezett, az ő ellátásuk komoly technikai nehézségeket jelent, ezért a magyar miniszter türelmet kért Ausztriától.
Ezen kívül a két tárcavezető beszélt arról is, hogy az Európai Uniónak sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítania a nyugat-balkáni migrációs útvonalra. Szijjártó Péter és Sebastian Kurz egyetértett abban, hogy a nyugat-balkáni migrációs útvonalat súlyának megfelelően kell kezelni.”
Tasnádi: Magyarország türelmet kér
Magyarország továbbra is betartja a dublini rendeletet, ugyanakkor technikai türelmet kér a további illegális bevándorlók visszavételére, hiszen azokat már képtelen ellátni – mondta Tasnádi László rendészeti államtitkár szerdán az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának ülésén.
A testület ülésén szintén részt vevő Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatója közölte, az uniós normák szerint összesen 1500 migránst tudnak befogadni, jelenleg azonban sátrakat is felállítva napi 3500-4000 embert kell elszállásolniuk.
A főigazgató hangsúlyozta, minden a dublini rendeletből adódó kötelezettséget betartanak, de a migránsok Nyugatról történő visszafogadásához további bővítések kellenek. Az uniós tagállamok ugyanis folyamatosan szigorítják fellépésüket és próbálnak egyre több kérelmezőt visszaadni Magyarországnak – fejtette ki, majd hozzátette, jelenleg 6-700 migráns átvételéről kezdődött egyeztetés és az ő esetükben kértek türelmet.
Tasnádi: Magyarország türelmet kér
Magyarország továbbra is betartja a dublini rendeletet, ugyanakkor technikai türelmet kér a további illegális bevándorlók visszavételére, hiszen azokat már képtelen ellátni – mondta Tasnádi László rendészeti államtitkár szerdán az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának ülésén.
A testület ülésén szintén részt vevő Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatója közölte, az uniós normák szerint összesen 1500 migránst tudnak befogadni, jelenleg azonban sátrakat is felállítva napi 3500-4000 embert kell elszállásolniuk.
A főigazgató hangsúlyozta, minden a dublini rendeletből adódó kötelezettséget betartanak, de a migránsok Nyugatról történő visszafogadásához további bővítések kellenek. Az uniós tagállamok ugyanis folyamatosan szigorítják fellépésüket és próbálnak egyre több kérelmezőt visszaadni Magyarországnak – fejtette ki, majd hozzátette, jelenleg 6-700 migráns átvételéről kezdődött egyeztetés, és az ő esetükben kértek türelmet.
Végh Zsuzsanna emellett szólt arról is, hogy a kérelmek 60-65 százaléka válságövezetből érkezik, vagyis a közelmúlttal ellentétben már elsősorban nem olyan koszovóiak jönnek, akiket Nyugatról egyenes hazájukba vittek vissza a hatóságok. Tasnádi László beszélt arról is, hogy a menekülttáborok betelte drámai helyzetet okoz. Megjegyezte, például egy albán család a Margitszigetre költözött életvitelszerűen.
Kósa: jönnek a biztonságosnak mondott országok
A parlamenti bizottság támogatta azt a Kósa Lajos és fideszes képviselőtársai által benyújtott törvénymódosító javaslatot, amely felhatalmazást adna a kabinetnek, hogy rendeletben állapítsa meg a bevándorlók érkezése szempontjából biztonságosnak tekinthető országok listáját. Tájékoztatása alapján erre olyan országok kerülhetnek, ahol feltartóztathatók a migránsok, hiszen ott őket származási országukkal ellentétben nem fenyegetik, üldözik.
Kósa Lajos előterjesztőként felszólalva elmondta, az európai uniós jog lehetővé teszi ezt a módosítást, sőt más EU-s országok, például Luxemburg, Németország és Franciaország már ki is jelöltek ilyen harmadik országokat. Hangsúlyozta, korábban az Európai Bizottság sikertelenül próbálta meghatározni az unió szempontjából biztonságos országokat, ezért ezt a hatáskört a tagállamok kormányaihoz utalta, amit most a szóban forgó törvénymódosítás ültet át a magyar jogrendbe.
Kósa Lajos szerint azért a kabinetek kaptak erre felhatalmazást, mert az országok biztonsági helyzete gyorsan változó körülmény, amit a kormányok a parlamenteknél jobban tudnak követni. A fideszes politikus megjegyezte, a kabinet nem jelölhet ki bármilyen országot biztonságosnak, ahhoz ugyanis bizonyos feltételeknek meg kell felelni.
Kiemelte, a változtatásra azért is szükség van, mert a migráció kérdése kezd kezelhetetlenné válni, az előző hétig ugyanis már 61 ezren lépték át illegálisan a határt, ami azt jelenti, hogy a számuk az év végére 120 ezerre, jövőre pedig 250 ezerre is nőhet. A jobbikos Mirkóczki Ádám kérdésére válaszolva Tasnádi László elmondta, Szerbia ígéretet tett arra, hogy az eddigieknél aktívabban tesz majd azért, hogy ne jöhessenek bevándorlók a területén keresztül. Közölte továbbá, hogy várhatóan német, illetve osztrák határőrök is részt vesznek majd az ellenőrzésben.
