Népszerűsége többek között azért nagy, mert 6 év után – a 2009. július elsejei megszűntetését követően – július elsejétől használt lakások esetén is ismét elérhető lesz a gyermekek utáni egy összegű állami támogatás. Használt és új lakásokra elvileg ugyanakkora összegű kedvezmény vehető igénybe, de megismerve a részleteket hamar kiderül, hogy bővítési lakáscél esetén korántsem biztos, hogy megkaphatjuk azt az összeget, mint amit használt lakás vásárlására.
Milyen feltételekkel igényelhető a CSOK bővítésre?
Bővítésről akkor beszélhetünk, ha a lakóingatlan hasznos alapterületét legalább egy szobával növeljük. A bővítés történhet vízszintes irányban (hozzáépítés) és függőleges irányban (tetőtér-beépítés). Fontos hangsúlyozni, hogy a meglévő épületrészek átalakítása nem minősül bővítésnek, arra a CSOK nem vehető igénybe.
A bővítendő ingatlannak legalább komfortosnak kell lenni vagy a bővítés által komfortossá kell válni. Ha a bővítendő családi ház energetikai minősítése „C” kategóriánál kedvezőtlenebb, akkor a CSOK igényléshez a területileg illetékes építési hatóság 30 napnál nem régebbi hatósági bizonyítványa szükséges arról, hogy a lakóépület állapota az élet- és vagyonbiztonságot közvetlenül és súlyosan nem veszélyezteti. A kedvezmény a CSOK kérelem benyújtását követően megkezdett bővítéshez nyújtható.
Mi határozza meg a CSOK összegét?
A CSOK összege 3 tényezőtől függ: az eltartott gyermekek számától, a bővítendő lakóingatlan hasznos alapterületétől és az épület energetikai minősítésétől.
Mi befolyásolja még a CSOK összegét bővítés esetén?
A vonatkozó kormányrendet kimondja, hogy a CSOK összege bővítés esetén nem haladhatja meg a hitelintézet által elfogadott költségvetés számlával igazolt összegének 50%-át. A számlabemutatási kötelezettség a költségvetés 70%-ára terjed ki, de a támogatott személy akár a teljes költségvetést igazolhatja számlával, a nagyobb támogatási összeg elérése érdekében.
Mit is jelent ez számokban?
Példákért és további tudnivalókért kattintson a Hitelnet.hu oldalára!