A cég egészség-kutatása szerint a magyarok 70 százaléka anyagilag nem felkészült egy súlyos, hosszantartó betegségre. A felmérésben résztvevők 13 százalékának volt egészségügyi magánbiztosítása, pedig minden második aggódik az egészségéért, saját egészségi állapotát nem tartja kielégítőnek. Leginkább a daganatos betegségektől (72 százalék) tartanak, a nők a mellrák miatt aggódnak a legtöbben (65 százalék).
Egy komoly betegség kezelése tetemes összegekbe kerül, amin csak kissé enyhít a táppénz. Az érvényes szabályozás szerint egy éven át, a jövedelem 50-60 százaléka, de maximum havi 217 ezer forint jár elhúzódó betegállományban. Egy súlyos, daganatos megbetegedés, amelynek teljes gyógyulási ideje 5 év, az egyébként is alacsony megtakarításokkal rendelkező családokat teljesen ellehetetlenítheti.
Magyarországon az elmúlt 15 évben megduplázódott a tízezer lakosra jutó rosszindulatú, daganatos megbetegedések száma. Ma 300 ezerre tehető a rákbetegek száma, évente több mint 65 ezer új megbetegedést regisztrálnak. A megbetegedések növekvő számával párhuzamosan egyre többen és nagyobb arányban gyógyulnak ki, de ez a jelentős állami finanszírozás mellett is pénzbe kerül.
A betegség idején az érintett családok jövedelme csökken, részben a betegszabadságok, de nemritkán a munka elvesztése miatt is. Sokat segíthet a megelőzés, a szűrővizsgálat és a megfelelő életmód, de egy komoly betegség anyagi terheire is érdemes felkészülni – emlékeztet az NN, amely a 100 ezer forintnál magasabb nettó jövedelemmel rendelkezőkre nézve végezte reprezentatív mintán felmérését.
